Nils Muižnieks, a strasbourgi testület emberi jogi főbiztosa felszólítja Magyarországot, hogy tartózkodjon a külföldről támogatott nem kormányzati szervezetek – köztük a migráció területén tevékenykedők – megbüntetésétől, megbélyegzésétől és hátrányos helyzetbe hozásától. Egyben felhívja a magyar hatóságokat, hogy teremtsenek támogató környezetet az emberi jogvédők munkájának az elősegítéséhez.

"Nagyon aggódom a magyar kormány által bejelentett Stop, Soros! nevet viselő törvénycsomag miatt. Ha a parlament jóváhagyja az intézkedéseket, azok további önkényes korlátozásokat vezetnek be az emberi jogokkal és jogvédelemmel foglalkozó NGO-k nélkülözhetetlen tevékenységével szemben”

– szögezi le Muižnieks, hozzátéve, hogy az általa megvizsgált eredeti jogszabály-tervezetek időközben tovább szigorodtak.

Nyilatkozatában a főbiztos felidézi, hogy 2017 májusában a magyar parlamentnek küldött levelében már kifejezte aggodalmait a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló akkori törvényjavaslattal kapcsolatban.

"Sajnálom, hogy a magyar kormány ahelyett, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat orvosolná, arra készül, hogy fokozza a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek, különösen a migrációs kérdésekkel foglalkozók, megbélyegzését és korlátozását”

– olvasható a főbiztos nyilatkozatában.

Muižnieks különösen aggasztónak nevezi az új törvénycsomagban javasolt intézkedéseket, mert azok nagy valószínűséggel olyan szervezeteket és magánszemélyeket fognak érinteni, akik a bevándorlók, a menedékkérők és a menekültek emberi jogait védelmezik. Márpedig az ilyen tevékenység teljesen törvényes egy demokratikus társadalomban – állítja. Szerinte alátámasztják az aggodalmakat, hogy a jogszabályok összhangban vannak a Soros György által támogatott, és fontos szakmai munkát végző szervezeteket célba vevő jogi lépésekkel és megbélyegző kormányzati megnyilvánulásokkal.

"Végezetül, riasztónak tartom az erősödő magyar kormányzati retorikát, amely úgy állítja be a nem kormányzati szervezeteket és a bevándorlókat, mint akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. Ez a retorika félelmet ébreszt a lakosságban, növeli a külföldiekkel szembeni türelmetlenséget és a civil szervezetek felé irányuló bizalmatlanságot”

– állítja közleményében az ET emberi jogi főbiztosa. Hozzáteszi:

"A javasolt törvénycsomag olyan adminisztratív és pénzügyi terheket jelent, amelyek az egyesülési szabadság korlátozását jelentik, és amelyek nem tekinthetők szükségesnek egy demokratikus társadalomban. Ezért ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal. A csomag egésze megbélyegző, és dermesztő hatást gyakorol a nem kormányzati szervezetekre, azok adományozóira és a velük vagy nekik dolgozó magánszemélyekre.”

Szerző: Halmai Katalin (Brüsszel) / nepszava.hu