h i r d e t é s

Orbán Viktor és a NATO

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Orbán Viktor és a NATO

2020. február 13. - 07:47

 

Valaki a katonai repülőgépnek álcázott szállító utasai közül nemzetbiztonsági kockázatot jelent?

A kép illusztráció! - Forrás: alfahir.hu

2018. július 11-én hazánk szomszédja, Ukrajna is meghívást kapott a NATO-hoz való csatlakozásra, ezzel Magyarország közelebb került ahhoz a geopolitikai helyzethez, hogy a korábbi félelmetes orosz birodalom és a Kárpát-medence közé egy olyan kelet-európai állam ékelődjön be, amely egy esetleges közvetlen szovjet-orosz támadástól megóvja a régiónkat.

Az elmúlt napokban, ahogy arról hírt adott a magyar sajtó is, Orbán Viktor bejelentette, hogy mindaddig blokkolja az Oroszország által támadott Ukrajna NATO-tagság kérelmét, amíg Ukrajna nem teljesíti a Kárpátalján élő magyar nemzetiség ügyében általa diktált feltételeket. – A balkáni háború - az első miniszterelnöksége - idején, 1998 és 2002 között azzal hárította el a vajdasági magyarok segítségkérését, hogy „azért engedélyezi magyar repülőterekről felszállni a Vajdaság magyar városait, falvait bombázó amerikai repülőgépeket, mert a Vajdaság ügye nem magyar ügy, hanem a NATO belügye”.  - Ezt a kijelentését 1999-ben Washingtonban is megismételte. A NATO (North Atlantic Treaty Organisation) katonai szakértője szerint a magyar kormányfő teljesen félreérti, hogy mi a szövetség célja.


Forrás: Kollár Erzsébet

Ezért is volt döbbenetes a magyar miniszterelnök tavalyi bejelentése az ország védelméről. Orbán Viktor szerint ugyanis úgy kell fejleszteni a magyar haderőt, hogy meg tudja magát védeni bárki ellen, mert a védelmet nem lehet csak a NATO-ra építeni. A kormányfő ezt az után nyilatkozta a sajtónak, hogy Budapesten a közös katonai együttműködési egyezményről tárgyalt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel 2019 tavaszán. Nem sokkal később, amerikai nyomásra, tankokat vásárolt Németországtól – olyan fegyvereket, melyeket a modern hadviselésben már nemigen használnak, azok legfeljebb a fegyvertelen civilek ellen használhatók nagy hatékonysággal. (Ezt a kormányhadseregként alkalmazott TEK fegyverzete is bizonyítja.)

Orbán kijelentése után a katonai szakértő azt mondta, hogy a NATO-tagországokban nem a kormányfő dönt a haderő fejlesztésről. Példaként a magyar-ukrán határ védelmét hozta. Ezt a szakaszt a rendszerváltás idején meglévő százhúszezer fős haderő egy ideig esetleg meg tudta volna védeni. Ugyanakkor a magyar honvédség mostani létszáma körülbelül huszonnégyezer, miközben az orosz hadsereg Kelet-Ukrajnában szinte órák alatt szétvert egy ukrán hadosztályt. A mostani haderő fejlesztésről és beszerzésekről a szakértő azt mondta, arról nem Orbán Viktornak, vagy a honvédelmi miniszternek kellene döntenie, mert a NATO-nak van egy közös döntése, ahhoz  igazodik a Zrínyi 2026 terv, azt kellene végrehajtani. Itthon akadt néhány tárcavezető és miniszterelnök, aki a tiszti iskolán már az első évben megbukott volna – tette hozzá. (Itt jegyzem meg, hogy Magyarország miniszterelnöke a 11 hónapig tartott katonai kiképzése során mindvégig írnokként tevékenykedett és a jogi tanulmányait is úgy fejezte be, hogy annak a végén nem tett szakvizsgát.) 

Tavaly októberben a Putyinnal való barátkozása közepette olyan utasítást adott a külügyminiszterének, Szíjjártó Péternek, hogy a NATO nagyköveteinek szokásos találkozója után a szokásos közös nyilatkozatot Magyarország vétózza meg.

Ezzel nagyobb szívességet nem is tehetett az Ukrajnával jelenleg hadban álló orosz elnöknek.

A jelenlegi helyzet túl komoly ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök ténykedéseit, kijelentéseit a viszonylagos fiatal korára, tapasztalatlansága számlájára írjuk. – Nem élte át 1956 véres őszét, és mindmáig nem rendelkezik olyan ismeretekkel, amely egy ország vezetéséhez szükségeltetik.

 

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete


 

h i r d e t é s