Orbán Viktor hazugsággal vádolta az oroszokat a Kossuth Rádióban
Fél nyolctól élő interjút adott a Kossuth Rádióban Orbán Viktor.
Forrás: Orbán Viktor Facebook oldala
Az interjú legfontosabb kijelentései:
- A miniszterelnök elmondta, hogy a háború kitörése óta a munkája nagy részét az teszi ki, hogy figyeli a többi uniós ország reakciót. Szerinte voltak, akik felmérték a helyzetet, és az elejétől bátran, büszkén álltak bele a háborúba. Ilyen országnak tartja az Egyesült Államokat, azonban az uniós tagállamok többsége – kiváltképp Németország – sodródó ország a háború kérdésében.
- A háborúpárti álláspont miatt kezd megkérdőjeleződni az unió értelme, melytől a kormányfő szerint az emberek két dolgot várnak. Az első, hogy legyen tartós béke, a másik, hogy az elért jólét szintje növekedjen. Ezzel szemben a szankciók és a háború tönkreteszik az európai gazdaságot.
- A közös uniós lőszerbeszerzés magyar szempontból azt jelenti, hogy a hadseregünket olcsóbban és gyorsabban tudja ellátni.
- A világháború reális veszélynek tartja. Orbán szerint közel vagyunk ahhoz, hogy Európa békefenntartó csapatokat küldjön Ukrajnába.
- A miniszterelnök úgy látja, hogy a magyar álláspont a világ többséghez, a globális többséghez tartozik, de Európában kisebbségben van. A Nyugat egy morális pozíciót vett fel az ukrajnai háború kérdésében, de a világ többi részének a nézőpontja is igazolható, akik szeretnék elkerülni az eszkalációt. Hozzáteszi: Európában is egyre hangosabb a békepárti tábor, de a vezetőkhöz egyelőre ezek a hangok nem érnek el.
- Orbán szerint első sorban nem az a fontos, hogy milyen békeszerződést kell kötni, hanem az, hogy tűzszünet legyen: azt kell elérni, hogy ne halljon meg több ember, majd utána ki lehet gondolni a rendezéshez vezető béke kereteit.
- A magyar parlament ma határozatot fogad el, amelyben kitart a béke álláspontja mellett. Azonban Orbán szerint a baloldal nem támogatja a javaslatot, amivel elszalasztják a lehetőséget, hogy a háborúpárti pozícióból átálljanak a béketáborba.
- Megismétli: a magyar kormány célja 2023-ra, hogy az év végén az infláció egy számjegyű legyen. Orbán szerint az első pozitív fejlemények már érzékelhetők, ugyanis egy antiinflációs verseny alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők és az élelmiszerláncok versenyeznek abban, hogy ki tud olcsóbb árat ajánlani.
- Az árstopokról elmondta: intellektuális kihívásnak tartja a kivezetésüket. Ez egy mesterséges beavatkozás, amely ellátási zavarokat okoz, ezért ha csökkenésnek indulnak az élelmiszerárak, akkor ezeket ki kell vezetni. Hozzátette: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter dolgozik ezen.
Egyre durvább eszközöket kap Ukrajna
Mióta legutóbb találkoztunk volt egy uniós csúcstalálkozó, melyen részt vettek az európai kormány- és államfők. Nem kérdés, hogy a háború egyre véresebb és brutálisabb, az áldozatok száma mindkét oldalon százezer fölött van
– mondta Orbán. Ennek ellenére a háború helyett a béke mellé álló országok száma ennek ellenére nem növekedett. Az emberek szerinte a tűzszünet és a béketárgyalások irányába mozdultak el, de a vezetőket ez nem érte el:
a nagy részük továbbra is háborúpárti, és egyre durvább eszközöket bocsát Ukrajna számára.
A miniszterelnök úgy látja, hogy egyre inkább legitim kérdéssé válik, hogy békefenntartó csapatokat küldhetnek-e a háborúba.
Közel vagyunk ehhez az átléphetetlennek vélt határhoz
– tette hozzá.
Magyarország biztonsága veszélyben van, ami a háború eszkalációjának kockázatával csak növekszik.
A világháború veszélye nem irodalmi túlzás. Ez reális veszély ebben a pillanatban
– véli Orbán.
Tűzszünetre van szükség mindenek előtt
Szóba kerül a közös uniós lőszerbeszerzés. Orbán szerint Magyarország esetében ez a hazai hadsereg gyorsabb és olcsóbb ellátását jelenti, első sorban nem Ukrajnáról szól.
A nyugati álláspont erkölcsi megalapozottságú, de a világ azt mondja, hogy ez nem így van. Az európaiak folyamatosan szembesülnek ezzel a másik állásponttal. A világ többi részének legalább annyira erős az érvelése morálisan, hiszen nem szeretnék, hogy világháborúvá dagadjon a konfliktus.
Orbán szerint
Magyarország álláspontja a világ többséghez, a globális többséghez tartozik, noha Európában kisebbségben van.
A miniszterelnök szerint mind izgalmas spekulatív kérdések, hogy milyen békeszerződést kell kötni. De a magyar álláspont első sorban a tűzszünetről szól. Azt kell elérni, hogy ne halljon meg több ember, majd utána ki lehet gondolni a rendezéshez vezető béke kereteit.
Először tűzszünet kell. Innen kell elindulni, onnantól bármi megtörténhet
– mondta Orbán, aki szerint ez mindkét harcoló félnek az érdeke.
Orbán szerint az európai országok többsége sodródik a háború kérdésében
Orbán szerint a baloldal háborúpárti. A kormánypárt békepárti határozatának elfogadása jó lehetőség lett volna az ellenzék számára, hogy változtasson a pozícióján. Szerinte ők fölkínálták a lehetőséget, hogy a béke oldalára álljanak, de nem látja a jeleit annak, hogy átálltak volna a béketáborba.
Meglátjuk, hogy szavaznak ma
– tette hozzá.
Orbán igyekszik megérteni, hogy alakul a többi európai ország álláspontja háború kérdésben.Voltak, akik az elejétől világos álláspontot képviseltek – ilyen volt az Egyesült Államok –, de a nagy többség nem ilyen volt. Nagyhatalmak is sodródó álláspontot képviselnek. A németek tipikusan ilyenek voltak, hiszen ők Orbán szerint ki akartak maradni a konfliktusból. Emlékeztet: az elején a fegyverszállításokból is ki akartak maradni.
A háborúpártiak veszélybe sodorták az Európai Uniót, melytől két dolgot várunk. Az első, hogy legyen tartós béke. Hogy a háború veszélye folyamatosan alacsony legyen. Az unió maga egy háborúpárti intézménnyé vált. A másik, hogy az elért jólét szintjét őrizze meg. Ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot
– elemez Orbán, aki szerint az uniós teljes értelme megkérdőjeleződik az emberek szemében.
Orbán szerint az oroszok nem mondanak igazat
Orbán szerint a szankciókkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó hírek vannak. Az Oroszországból származó gazdasági adatok hitelessége mindig is kérdéses volt, háborúban pedig pláne nem várható el tőlük, hogy igazat mondjanak, Orbán szerint nem is mondanak. A miniszterelnök szerint a háborúzó felektől nem várható el, hogy igazat mondjanak, miközben az életükért küzdenek.
Ha ránézek Iránra, akkor vakarom a fejem, mert évek óta azt hallom, hogy az iráni gazdaság tönkremegy
– mondta Orbán.
Emlékeztet: nem először vezettek be szankciókat Oroszország ellen. 2015-ben a létfontosságú szerveket nem érintették a szankciók, de az agráriumot igen, és három éven belül a mezőgazdaság terén önellátóvá vált Oroszország. Pedig akkortájt Magyarország még exportált agrártermékeket Oroszországba.
Orbán az inflációról: Az első fecskék megjelentek
A kormányfő megismétli: az inflációt le kell törni.
Az első fecskék megjelentek. Nem szeretnék hurráoptimista lenni, de most már a kereskedők és élelmiszerláncok versenyeznek abban, hogy ki tud olcsóbb árat ajánlani. Egy antiinflációs verseny alakult ki
– nyilatkozta Orbán.
Egy intellektuális kihívás még áll a kormány előtt. Vannak még az árstopjaink, ezek hasznosak, de zavarokat is okoznak az ellátásban. Amíg az infláció nagyon magas ezeket fent kell tartani, hogy az emberek olcsón jussanak élelmiszerhez. A rezsivédelmi rendszert meg tudtuk tartani, de az élelmiszerek tekintetében, ahogy csökkennek az árak, úgy fogjuk kivezetni az árstopokat
– zárja gondolatait a miniszterelnök. (24.hu)
