Orbán: együtt újra sikerülni fog

Most ősszel "felkészültebbek vagyunk" a koronavírus-járvány elleni védekezésben, mint tavasszal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő kiemelte: ennek oka, hogy rendelkeznek a tavaszi védekezés tapasztalataival és nyáron sikeresen szervezték meg a nemzeti konzultációt, amelyben az emberek egyértelműen megüzenték, hogy Magyarországnak működnie kell.
Az emberek azt várják, hogy az életeket és a munkahelyeket is védjék meg, hogy a mindennapi életet ne béníthassa le a vírus - fogalmazott.
Orbán Viktor emlékeztetett: Magyarországon az első beteget márciusban regisztrálták, és mivel vakcina máig sincs, nem volt más választás, mint a járvány terjedését lelassítani, hogy időt nyerjenek.
Az ország egy hét alatt egy új működési modellre állt át, a védekezést a legtöbb európai országnál hamarabb kezdte meg - mondta.
A miniszterelnök közölte: az első hetek sokkolók voltak, de az ország jól állta a sarat, az első csatát megnyerték, az egészségügyi rendszer képes volt megvédeni az embereket.
Együtt újra sikerülni fog - jelentette ki Orbán Viktor.
A szakemberek által meghatározott legrosszabb várható koronavírus-fertőzöttségi mutatók kétszeresét is ki kell bírnia a magyar egyészségügyi kapacitásnak - mondta a miniszterelnök. Kifejtette: az orvosok, matematikusok szerint legrosszabb esetben egyszerre 200 ezer fertőzött lehet az országban, közülük várhatóan 16 ezernek lehet szüksége kórházi kezelésre és 800-nak lélegeztetőgépre.
A kormány a biztonság kedvéért ennek kétszeresével számol - közölte Orbán Viktor, hozzátéve: jelenleg 66 ezer kórházi ágy van, de számuk bővíthető.
Kitért arra is: a kormány gazdasági intézkedéseinek eredményeképpen eddig sikerült megvédeni a magyar emberek munkahelyeit és otthonait, valamint sikerült a vállalatokat is megerősíteni, vagyis újra tudjuk indítani gazdaságot
Orbán Viktor - színesnek és mozgékonynak nevezve a nyári európai politikai szezont - először az uniós költségvetési tárgyalásokat értékelte, és azt mondta, nettó 31 milliárd euró áramlik be a következő hét-tíz évben az országba, ez az összeg jelentős mértékben csökkenti az ország tőkedeficitjét.

DK: lopni tud, de kormányozni nem tud a Fidesz

A koronavírus-járvány második hullámára történő felkészülést hiányolta Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője. Szerinte úgy telt el a nyár, hogy a kormány nem tett semmit, a hőmérőket is csak októbertől tudják biztosítani az iskolákban. "Lopni tudnak rendesen, hazudni is, kormányozni azt nem" - fogalmazott.
Szóvá tette a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség támogatásának csökkentését - amely miatt szerinte ha van teremtő Isten, akkor szégyelli magát és könnyezik - , valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történteket.
Elmondta, az Írás szerint az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig a felfuvalkodottság, a Fidesz-KDNP képviselői ezért ilyen gőgösek és felfuvalkodottak.
Orbán Viktor hétfőn megjelent publicisztikáját úgy értékelte, hogy az "egy plakátműveltségű ember sehova nem vezető téves eszmefuttatásainak rendszerbe foglalt szófüzére". Majd azt firtatta, "mi a csudát keres" a kormányfő az unió tagjai között, ha azt gondolja, hogy az EU által képviselt értékek ellentétesek Magyarországéval.
Gyurcsány Ferenc hozzátette: soha nem lesz olyan az EU, mint amilyennek Orbán Viktor szeretné látni, mert az EU nem fogja választásra kényszeríteni polgárait azzal kapcsolatban, hogy a reformáció reneszánszát, vagy az ellenreformáció barokkját tiszteljék-e.

Jobbik: a vírus és a válság elleni küzdelemben az ország vesztésre áll

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint a vírus és a válság elleni küzdelemben az ország vesztésre áll. Úgy fogalmazott: "piszok kemény idők előtt áll ez az ország", mert a vírus mellett meg kell küzdenie a kormányfővel is. Ingyenes tesztek biztosítását, a bérek 80 százalékának átvállalását, az álláskeresési járadék összegének és időtartamának növelését sürgette, valamint azt, hogy hagyjanak több pénzt a szegényeknél és a 60 év feletti, munkanélkülivé váló embereket engedjék el nyugdíjba.
Az ellenzéki politikus október 10-ig - a szerencsi időközi választásig - adott időt Orbán Viktornak arra, hogy eldöntse, ellopja az unió által biztosított rengeteg eurómilliárdot, vagy érdemi válságkezelésbe kezd.
Szerinte a kormánypárti politikusok urizálnak, jachtoznak meg repkednek, közben a falusi embernek az a gondja, hogyan fog bejárni dolgozni a napi egy buszjárattal a városba, lesz-e egyáltalán munkája, lesz-e háziorvosa, ki fogja-e tudni a 20 ezer forintos Covid-tesztet.
Azt kérdezte, miért kezdett el a miniszterelnök politizálni? Hogy gazdagabb legyen? Hogy a törvények ne vonatkozzanak önre? Ezt, jelentem, elérte - hangoztatta.
Jakab Péter kitért arra, hogy a miniszterelnök szereti a háborús retorikát. Hozzátette: ha a kormányfő ettől komfortosabban érzi magát, akkor képzelje magát tábornoknak, csak ne lopja el a lőszert.
Felszólalása végén azt mondta, az okos ember mindig tanul a hibáiból, bár tudja, hogy Németh Szilárd és Farkas Flórián nem az eszükről híresek.
Ekkor Kövér László házelnök megvonta tőle a szót a sértő megjegyzései miatt.

Az MSZP látszatintézkedések helyett valódi kormányzást, az LMP pedig válságkezelő programot követelt a miniszterelnök felszólalása után a Parlament hétfői ülésén. A Párbeszéd a tesztek ingyenessé tételét szorgalmazta.

MSZP: ez így kevés lesz

Tóth Bertalan (MSZP) úgy reagált a miniszterelnök felszólalására, hogy "ez így kevés lesz".
Úgy vélte, rémisztő az a jövőkép, amelyet a kormányfő leírt a gyermekeknek, mert nem gondolkodni képes polgárokat szeretne látni az országban, hanem alattvalókat akarnak nevelni az iskolákban.
Közölte: a kormány eddig sem a kormányzással volt elfoglalva, hanem kampányra készül, pedig kormányozni is kellene, mert Magyarország így nem működik. Azt is mondta, az ország nem működik, ha a hatalom elhallgattatja a szabad hangot.
A szocialista politikus szerint nincs pénz a munkahelyek megvédésére, a munkájukat elvesztők megélhetésének biztosítására, a családi támogatások növelésére és a nyugdíjak emelésére. Nem hatósági áras koronavírus-tesztekre lenne szükség, hanem széleskörű ingyenes tesztelésre - vetette fel.
A képviselő több pénzt követelt az embereknek és az önkormányzatoknak, továbbá kifogásolta, hogy miközben a nemzetközi piacon az energiaárak jelentősen csökkentek, a magyar családoknak mégsem kell kevesebbet fizetni.
Tóth Bertalan hangsúlyozta: a látszatintézkedések és a propaganda kevés lesz a kilábaláshoz a válságból. Kormány- és korszakváltás kell, olyan világ, ahol szabadság és jogbiztonság van, és ahol mindenkinek esélye van a megélhetésre és a jobb életre - magyarázta.

LMP: a miniszterelnök nincs tisztában a mindennapi gondokkal

Schmuck Erzsébet (LMP) Orbán Viktor felszólalását követően kijelentette: a miniszterelnök nincs tisztában az emberek mindennapi problémáival, megélhetési gondjaival, így például azzal, hogy az élelmiszerárak milyen mértékben emelkedtek.
Közölte: a járvány második hulláma berobbant az országba, és kérdés, hogyan fog ezzel az egészségügy megbirkózni. Gondot jelent a megfelelő szakszemélyzet alacsony száma, őket képezni, megfelelő bérezéssel, megbecsüléssel megtartani kellett volna, így a kormány politikájának következménye a most kialakult helyzet - vélekedett.
Kitért rá: a járványnak súlyos gazdasági hatásai voltak eddig is, sokan veszítették el a munkájukat, de a kormány semmit sem tanult az első szakaszból, és az elmúlt hónapokban a takarékos gazdálkodás, az emberek életkörülményeinek javítása helyett "a Fidesz holdudvarának" ontotta a pénzt.
Megjegyezte: az elkövetkező években sok pénz fog érkezni az EU-tól, ezeket nem lehet elpocsékolni, csak az ország fenntartható fejlesztésére lehet költeni.
Schmuck Erzsébet javasolta, hogy a kormány mielőbb terjesszen elő válságkezelő programot, és többek között csökkentse az alapvető élelmiszerek áfáját, növelje az álláskeresési járadék időtartamát, a nyugdíjasok pedig kapják meg azonnal a nekik járó pénzt.

A Párbeszéd ingyenes tesztet, követel

Ingyenes tesztelés és az egészségügyi dolgozók azonnali 50 százalékos béremelését sürgette válaszában a Párbeszéd frakcióvezetője. Szabó Tímea azt is követelte, hogy azonnal vezessen be a kormány egy alapjövedelmet, ami minden álláskeresőnek 100 ezer forintot juttat.
"Ön hatalmasnak szánt intézkedéseket jelentett be, de az egész már megint csak egy üres blöff" - mondta a kormányfő bejelentéseiről. Bírálta például azt, hogy egy hónappal az iskolakezdés után vezetik be a lázmérést ezen intézményekben.
A politikus álkereszténynek nevezte a kormányt, mert szerinte Iványi Gábor hátrányos helyzetűeket segítő szervezetét "pitiáner bosszúból el akarják tiporni". Ironikusan azt is vitatta, hogy a vendéglátóhelyeken csak este 11 után terjedne a koronavírus.
Vitatta, hogy "felizmosították" volna az egészségügyet, hiszen nőtt a koronavírusban elhunytak száma. Sérelmezte az ápolók és orvosok alacsony bérét, és azt, hogy a lélegeztetőgépek kezeléséhez nem képeztek elegendő szakembert.
Leszögezte azt is, hogy egy átlagos család nem tudja kifizetni a vírustesztek csaknem 20 ezer forintos árát. Szerinte pedig "ingyenes teszt nincs", tudomása szerint a háziorvosok már csak korlátozottan rendelhetnek tesztet.
A gazdaságolitikai kérdésekről szólva kijelentette: annak része az emberek megélhetése is. Több mint 300 ezer álláskereső van, akik közül csaknem 200 ezer már nem részesül semmilyen ellátásban - fűzte hozzá.
A politikus azt is vitatta, hogy a járvány második hullámában új munkahelyeket tudna létrehozni a kormány. Feltette azt a kérdést is: mi lesz azokkal, akik beteg gyerekükkel kénytelenek majd otthon maradni?

A Fidesz és a KDNP is rémhírterjesztéssel vádolta az ellenzéket járványügyben a miniszterelnök felszólalása után a Parlament hétfői ülésén.

Fidesz: Gyurcsány szavai a kormányzásától elszenvedett károkat hirdetik

Gyurcsány Ferenc szavai óriásplakátként hirdetik mindazokat a kártételeket, amelyeket az ország a kormányzásától elszenvedett - mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, reagálva a DK elnökének a miniszterelnöki felszólalás után elhangzott közlésére.
Kocsis Máté a DK elnökéhez szólva kijelentette: nagyon rosszul jön ki a moralizálás és az aggódás a szegényekért egy olyan embertől, aki egy elkobzott, milliárdos villában él.
Felidézte, hogy az egykori miniszterelnök a madárinfluenza idején egy olyan szert jelentett be vakcinaként, amelyet az Akadémia hatástalannak minősített, a 2008-as gazdasági válság idején pedig annak ellenére állította, hogy az nem fogja elérni Magyarországot, hogy közben már tárgyalt az IMF-fel és már döntött a megszorításokról.
Akkor elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért a tanároktól, szűkítették a családi és otthonteremtési kedvezményeket, kórházakat és iskolákat zárattak be, önkormányzatokat juttattak csődbe, emelték a gáz és a villany árát.
"Ezért is viseljük nagyon nehezen, amikor ön oktat ki minket" - tette hozzá. Kijelentette azt is: Gyurcsány Ferenc szavai azt mutatják, hogy egy hatalomvágytól vezértelt erőszakos ember miként viszonyul a politikai ellenfeléhez, és a saját országához, ha a napi politikai érdekei azt kívánják.
Azt firtatta, hogy értette azt a "jogállamilag erősen vitatható" gondolatot, amit Vidnyánszky Attilán, a színművészeti egyetem alapítványának vezetőjén keresztül üzent meg, hogy "ha bukni fognak, akkor mind földönfutók lesznek".
Felidézte a 2006-os rendőrattakot, amikor Gyurcsány Ferencnek még nem volt problémája a jogállamiság vagy a demokrácia kérdéseivel, de azt is, amikor "a magyar cigányokat félkatonai milíciáknak provokációként odadobta".
"Minden olyan módszerét ismerjük, amely egy bűnös, rossz, a hazáját nem tisztelő és nem szerető kormányzás volt" - közölte, hozzátéve: a volt miniszterelnök azóta is törekszik annak kudarcait és az őszödi beszéd tartalmát is megmásítani, a történelemhamisítás "bolsevista trükkjét használva", ami arról szól: majd meglátjuk, mit hoz a múlt.
Az ingyen teszt követelésével kapcsolatban felidézte, hogy először Gyurcsány Ferenc tette fizetőssé az egészségügyet. Leszögezte: a teszt most is ingyenes, ha orvos rendeli el.
Szerinte az ellenzék nem álhíreket, hanem rémhíreket terjeszt, ami növeli a járvány terjedésének veszélyét.

KDNP: a gyors védekezés megtetette a hatását

A kormány gyorsan meghozott intézkedései eredményeinek tudta be a KDNP frakcióvezetője, hogy az ország sikeresen vette fel a küzdelmet a koronavírussal a járvány első hullámában. Simicskó István rémhírek és "kamu hírek" terjesztésével vádolta meg az ellenzéket.
Szólt arról is, hogy szerinte másképp látja az állam szerepét az ellenzék és a kormányoldal. "Mi, kereszténydemokraták mindig is az erős állami hívei voltunk, amely akar és tud is cselekedni az állampolgárok érdekében" - szögezte le.
Az ellenzék ezzel szemben gyenge, alvó állapotban lévő, a "tanuljunk meg kicsik lenni" államfelfogást képviseli szerinte, ami a járvány elleni védekezés során is érzékelhető volt.
Köszönetet mondott az embereknek az együttműködésért, és kijelentette: a baloldalra a védekezésben sem lehetett számítani. Nem nyújtottak segítséget a döntések gyors meghozatalában.
Azért is bírálta az ellenzéket, mert a nemzeti konzultáció széttépésére bíztatták az embereket, holott az egy visszajelző rendszer a kormány számára.
A gazdasági helyzetről szólva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a járvány második hullámában ne lehetne a munkahelyeket megvédeni, a gazdaságot újraindítani. A veszély egyben lehetőség is - hangoztatta Simicskó István, aki szerint éppen akkor kell offenzívát indítani a gazdaságban, amikor mások megadják magukat.

Együtt védjük meg Magyarországot, és ha az ellenzéki képviselők meggondolták magukat, akkor csatlakozhatnak az összefogáshoz - reagált Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti frakciók felszólalásaira hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzék tavasszal arra hivatkozva nem működött együtt, mert a kormány rendkívüli jogrendet vezetett be. Most ez nincs, akkor miért nem vesznek részt a közös védekezésben? - kérdezte Orbán Viktor.

A nyugdíjakat érintő kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: az ember azt hinné, a politikában az idő, a tapasztalat és a tények számítanak. Nem önök voltak, akik elvettek egyhavi nyugdíjat? - emlékeztetett. A kormány most azon dolgozik, hogy ezt visszaadják, január 1-től kezdik meg a 13. havi nyugdíj visszaépítését.
A kormányfő Gyurcsány Ferenc (DK) szavait, miszerint az összeomlást gőg előzi meg, úgy értékelte: ez egy értékes megfigyelés, és nyomatékot ad a személyes példa, "köszönjük szépen a figyelmeztetést".
Arról, hogy az Európai Unió sárkány-e, úgy vélekedett, vagy koncepcionális különbség, vagy félreértés van köztük. Európa a nemzetek szövetsége, az Európai Unió a nemzetek közössége, és nekik az egyes európai intézményekkel van időről-időre vitájuk.
A tudomány, a művészet, és szabad véleménynyilvánítás ügyében elhangzottakat a kormányfő fontosnak tartotta. Orbán Viktor felidézte ugyanakkor a baloldali kormányzás idején a gazdasági miniszter minden következmény nélkül maradt szavait. A volt tárcavezető az Akadémiától való forráselvonás kapcsán azt mondta, a békákat sem kérdezik meg, mielőtt lecsapolják a mocsarat.
A szólásszabadságról pedig az szokott eszükbe jutni, hogy ha Gyurcsány Ferencet hallják, hogy kilőtték az emberek szemét, lovasrohamot vezényeltek az emberek ellen, válogatás nélkül véresre vertek ártatlan embereket az utcán.
A Jobbikhoz fordulva feltette a kérdést: nem emlékeznek erre? Az önök újdonsült barátai verték ki az emberek szemét. Önök most megtapsolják annak az embernek a hozzászólását, aki mindezt elrendelte - mutatott rá.
A járványra való felkészülés kapcsán megjegyezte: akik azt állítják, hogy az ország nem készült fel, azok nem a kormánnyal vitatkoznak, nem a kabinet munkáját kérdőjelezik meg. Magyarországon egész nyáron sok ezer ember dolgozott, hogy felkészítse az egészségügyet, és az egész országot a második hullámra. Amikor megkérdőjelezik az ország felkészültségét, akkor ennek a sok ezer embernek a munkáját kérdőjelezik meg - összegzett. Meg kellene végre érteni ott a másik oldalon, hogy nem a kormány védekezik, hanem Magyarország. Nem a kormány van bajban, hanem Magyarország, mindannyian védekezünk, leszámítva az ellenzéket, amelyik bejelentette, egyetlen célja van a járvány idején is, hogy megbuktassák a kormányt. Ennyire futotta, ilyenkor is csak a hatalom és a pénz jár az eszükben - jegyezte meg a miniszterelnök.
A kormányfő bajnak nevezte, amit Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője mondott, miszerint a vírust és a kormányt egyaránt ellenfélnek tekinti. Fel kellene ismerni, hogy a kormány másfajta ellenfél, mint a vírus, utóbbi megöli az embereket. Azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy a kormánnyal szembeni ellenérzésük ellenére is tegyenek különbséget a kormány és az ország között, ne úgy gyűlöljék a kormányt, mint a vírust. Tegyék félre azt a gondolatot, hogy egyszerre kell harcolni a vírus és a kormány ellen, mert ez káros, hátrányos és erkölcstelen is az ország szempontjából nézve - mutatott rá.
A Jobbik frakcióvezetőjét a kormányfő arra kérte, járjon közbe a szerencsi időközi választás jelöltjénél, hogy fizesse ki az alkalmazásában álló varrónőket. Ha segíteni akarnak a szegényeken, legalább azokon segítsenek, akiknek az önök jelöltje nem ad fizetést - jegyezte meg.
A minimálbérre vonatkozó felvetésekre felidézte, hogy az 2002-ben 50 ezer forint volt. "Akkor jöttek vissza a kommunisták, 2010-ben, amikor ismét távoztak, akkor 73 ezer forint volt" - mondta, hozzátéve: most a minimálbér összege 161 ezer forint, érzékelhető a különbség és látható a tendencia.
A kormányfő gratulált Tóth Bertalannak, akit a hétvégén választottak meg az MSZP társelnökének, majd azt mondta: valami félreértés lehet közöttük az oktatáspolitika területén. A hazafias nevelés nem teszi a gyermekeket alattvalókká, és a kormány azt szeretné, hogy amit az elődök összeraktak, felépítettek, szellemi értelemben létrehoztak, azt megértsék a gyermekek és tovább tudják vinni.
A családok adósságával kapcsolatban a devizahitelekre hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy az egész pénzügyi kormányzatnak óriási erőfeszítéseket kellett tennie hogy kirántsák őket ebből a csapdából. A családok támogatására a költségvetés arányait tekintve Magyarországon költenek a legtöbbet egész Európában - jegyezte meg.
Az ellenzék gáz- és villanyár csökkentését követelő felvetéseit a derék jelzővel illette, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali kormányzás idején a gáz ára a háromszorosára, az áramé a kétszeresére nőtt. "Mi a rezsicsökkentés pártja vagyunk, önök a rezsinövelés pártján álltak mindig" - fogalmazott.
További felvetésre megerősítette: nemcsak eszköz, ember is van elegendő. Egyúttal nehezen érthetőnek nevezte, hogy Szabó Tímea (Párbeszéd) miért ellenzi az iskolákban a lázmérést, illetve, hogy miért gúnyolódik az operatív törzs döntésén a szórakozóhelyek 23 órakor történő bezárásáról. A kormányfő azt sem értette, hogy miért kellene szégyellniük magukat, miután a 30 ezer forint környékén járó tesztek hatósági árát 19 500 forintban állapították meg. Aki ma a hatósági árak ellen érvel, az teszt-spekulánsok mellett érvel - jelentette ki. Az egészségügyben az ápolók bére 72 százalékkal nő ebben a ciklusban, és dolgoznak egy "áttörő erejű" béremelésen az orvosok számára - jelezte.

A járványhelyzettel, a borsodi időközi választással és az őszödi beszéd kiszivárgásának évfordulójával is foglalkoztak napirend előtt a felszólalók hétfőn a parlamentben.

MSZP: nem vagyunk felkészülve a második hullámra

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy az ország és a kormány nem készült fel a koronavírus-járvány második hullámára.
Személyes példájára, egy hozzátartozója esetére hivatkozott, aki magántesztre szorult, így nem tudni, mikor ért volna ki hozzá a mentő, de a hatóságok a pozitív eredmény megszületése után három nappal keresték csak meg őt, és újabb egy napba telt, mire megkapta a karantén-határozatot.
Az ellenzéki politikus hozzátette: tud olyan esetről, amikor a hívás után négy nappal ment ki a mentő tesztet végezni, holott a magyar kormánynak lett volna nyáron ideje megerősíteni a járványügyi szervezetet, hogy ne egy maréknyi embernek jusson ekkora feladat.
Arról beszélt: a védekezésben résztvevők "meggebednek", miközben az idén már háromszáz 40 évnél fiatalabb orvos került ki a hazai ellátórendszerből.
Tessék a dolgokat végezni, ne csak mellébeszélni - szólította fel a kormányoldalt fel a szocialista párti politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az operatív törzs mindennap tájékoztat minden aktuális kérdésekben, az Egészségügyi Világszervezet szerint pedig elég - a WHO által előírtnál háromszor több - koronavírus-tesztet végez el Magyarország.
Hozzátette, nyáron 550 milliárd forint többletforrást biztosítottak az egészségügy felkészülésére, ez a más területekre juttatott összegekkel 600 milliárd feletti érték.
Magyarország szerencsére az eredményesebben védekező országok közé tartozik - jelentette ki a százezer lakosra vetített halálozási ráta alapján, hozzátéve, ez a mutató töredéke sok nálunk jobb anyagi helyzetben lévő országénak.
Megemlítette: a kormányzat arra törekedett, hogy mindenki, akinek tünete van vagy szoros kapcsolatba került fertőzöttel, ingyen kaphassa meg a tesztet. Teszik ezt annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a fertőzéseknek.
Sajnáljuk, hogy az ellenzékre tavasszal sem számíthattunk és ősszel sem számíthatunk - tette hozz.

Jobbik: lebontjuk a kétharmadot

Jakab Péter (Jobbik) szerint a kormányoldalon a nyári szünet után újult erővel vághatnak neki a lopásnak, a hazudozásnak, majd hozzátette, október 11-én "lebontjuk a kétharmadot és véget vetünk az önök luxuskormányzásának is".
Szerinte ezt követően tíz év kormányzás után "tíz év hűsölés" várja a kormányoldalt, amely "a magyar melósoktól meg a magyar nyugdíjasoktól" elvett pénzből urizálhat most.
Arról beszélt: a változás "maga alá fogja temetni azt az elmebajt, amit úgy hívnak, hogy Fidesz-kétharmad".
Jakab Péter szerint a kormányoldal fél az eredményeket hozó ellenzéki összefogás láttán, hozzátéve, kormányzati teljesítményre van szükség, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára kifogásolta, hogy a Jobbik frakcióvezetője a járvány elleni küzdelem közepén egy időközi választással foglalkozik, hangsúlyozva, hogy az elmúlt hónapokban felkészítették az egészségügyet a járvány második hullámára.
Mint mondta, van elég eszköz és szakember, ha utóbbiakat próbálja is az ellenzék állandóan lejáratni.
Az államtitkár a statisztikákra hivatkozva a százezer lakosra vetített halálozási rátára hivatkozva azt mondta: ez az adat mutatja a védekezés eredményességét.
A kormányzati intézkedések kapcsán megemlítette: június óta folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, annyian dolgoznak, mint a járvány kitörése előtt, de további lépésekre van szükség a helyzet kezeléséhez, ezeknek csak egyike a hitelmoratórium meghosszabbítása.
A borsodi ellenzéki képviselőjelöltről szólva kijelentette, egy "veretes antiszemitát" indítanak az októberi időközi választáson, majd arról beszélt, a Jobbik "nemzeti pártként indult, de egy baloldali paktum része lett".

KDNP: meg kell emlékezni az őszödi beszédről

Hollik István (KDNP) az őszödi Gyurcsány-beszéd kiszivárgásának tizennegyedik évfordulójáról emlékezett meg napirend előtti felszólalásában, "idén 30 éves demokráciánk történetének legnagyobb szégyenfoltjaként" említve az abban elhangzottakat.
Hangsúlyozta: a hazugsággal nyert választás ténye egyértelmű, ha máig is magyarázza azt Gyurcsány Ferenc, aki utóbb szétverette az utcára vonuló tüntetőket.
A kereszténydemokrata képviselő megjegyezte, a "nyilvánvalóan illegitim kormány" nem nézett szembe saját tetteivel, megmutatva, hogy "mindenre képes a hatalomért, semmilyen eszköztől nem riad vissza és nincs lelkiismerete sem".
Hollik István szerint Gyurcsány Ferenc mindenkit átvert, különösen azokat, akik bíztak benne és rá szavaztak, és az egész világ előtt járatta le az országot azzal, hogy külföldön is valótlanságokat állított a helyzetről.
Ezt a leckét újra és újra fel kell emlegetnünk, mert a baloldal nem változott semmit - tette hozzá, példaként említve, hogy most a vírus elleni védekezést támadják, de konstruktív kritikát nem mondanak.
Rétvári Bence a demokrácia egyik mélypontjának nevezte, ami 2006-ban történt, megjegyezve, Gyurcsány a beszédre és a Budapest utcáin elharapózó erőszakhullámra is büszke volt.
A mostani helyzetről szólva kijelentette, "az egész magyarországi baloldal felvette a Gyurcsány-maszkot", a Jobbik akár arra is hajlandó, hogy törpe méretűre csökkentse frakcióját, hogy kizárja az ellenzéki összefogást ellenkezőket.

Letette a miniszteri esküt hétfőn a parlamentben Novák Katalin, aki október 1-jétől családokért felelős tárca nélküli miniszter lesz. Az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2019-es beszámolóját és nem függesztette fel Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát egy magánvádas ügyben.

Napirend előtt - Kósa Lajos: az ellenzék "fake news-ok" tömegével járult hozzá a koronavírus elleni védekezéshez

Álhírek terjesztésével járult hozzá a koronavírus-járvány első hullámában a helyzet kezeléséhez az ellenzék Kósa Lajos fideszes képviselő szerint.
Napirend előtti felszólalásában a politikus azt mondta, emellett az ellenzéki pártok hazudtak, csúsztattak, félinformációkat adtak ki akkora mennyiségben, amely sok mindenkit meglepett. A "valaha volt legprimitívebb" hamisításnak nevezte a Korózs Lajos MSZP-s képviselő által közzétett videót, amelyben egy nő mentősnek adta ki magát. Arató Gergely DK-s képviselő pedig az ATV-n amiatt sajnálkozott, hogy túl kevés a halott - fogalmazott Kósa Lajos.
Felrótta: az ellenzék az Országgyűlés munkáját sem támogatta, először szorgalmazták, hogy a kormány kérdezze meg az emberek véleményét, majd minden eszközzel megpróbálták lejáratni a nemzeti konzultációt. Azt is ellenezték, hogy a költségvetés módosításával a lehetőségeihez mértek mindenki járuljon hozzá a járvány elleni védekezéshez.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a felszólalásra reagálva azt emelte ki, hogy a baloldal 2008-2009-es válságkezelése és a kormányzat jelenlegi válságot kezelő intézkedései miben különböznek. Akkor Magyarország volt az első, amely a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult hitelért, a kormány segélyen tartotta, elkényelmesítette az embereket, és nem ösztönözte őket munkahelykeresésre sem.
Most a foglalkoztatottság csúcsán érte a válság az országot, teljesen más helyzetben van a gazdaság is. A kormány célja, hogy megvédje a munkahelyeket és a gazdaságot, utóbbit újraindítsa, és támogassa a beruházásokat, hogy újabb munkahelyek jöjjenek létre - hangoztatta. Tállai András kiemelte a fontos gazdasági ágazatok anyagi támogatását, a kamattámogatott hitelek biztosítását, valamint a család- és nyugdíjasvédelmi programot is.

Miniszteri eskütétel

Ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára tárca nélküli miniszterré nevezte ki Novák Katalint október 1-jei hatállyal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelenlegi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára családokért felelős tárca nélküli miniszterként folytatja munkáját.
Novák Katalin letette a miniszteri esküt.

Döntések a parlament működésével kapcsolatban, bejelentések

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy július 19-én megszűnt Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása. Domokos László ÁSZ-elnök július 20-i hatállyal Holman Magdolnát nevezte ki a szervezet alelnökének.
Ismertették azt is, hogy augusztus 31-vel Pálffy Ilona lemondott a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöki posztjáról. Utódját, Nagy Attila Mihályt, az Igazságügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős volt helyettes államtitkárát szeptember 15-i hatállyal nevezte ki az NVI vezetőjének az államfő a miniszterelnök javaslatára.
Október 1-jétől új államtitkára lesz az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak: Ágostházy Szabolcs Imrét a miniszterelnök javaslatára nevezte ki a köztársasági elnök.
A parlament döntése értelmében a napirenden kívül felszólaló miniszter - a tavaszi ülésszakhoz hasonlóan - 5 helyett 10 percben szólalhat fel és lehetősége lesz 5 perces viszonválaszra is.

Elfogadták az ÁSZ 2019-es beszámolóját

Az Országgyűlés 115 igen, 52 nem szavazattal fogadta el az Állami Számvevőszék 2019-es szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót.
Domokos László ÁSZ-elnök a beszámoló július eleji általános vitájában elmondta, a szervezet 2019-ben több mint 60 százalékkal, 1360-ra növelte az ellenőrzött szervezetek számát a megelőző évhez képest.
Az elnök közölte azt, a számvevőszék 2019-ben a költségvetési és makrogazdasági folyamatok elemzésére és értékelésére, a számviteli rend ellenőrzésének tapasztalataira, a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzésére fókuszált. Utóbbi keretében az ÁSZ 2019-ben közel 800 önkormányzat ellenőrzését végezte el - ismertette.
Hozzátette: az ÁSZ tevékenysége kiterjedt még a korrupciós veszélyek elleni védettségre, valamint a teljesítményellenőrzésekre.

Mentelmi ügy

Az Országgyűlés 13 igen, 127 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett nem függesztette fel Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát egy magánvádas ügyben.
A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Pécsi Járásbíróság kezdeményezte rágalmazás miatt. Egy magánszemély feljelentő azt kifogásolta, hogy Hadházy Ákos a Facebook-oldalán olyan bejegyzést tett közzé, miszerint a feljelentő által képviselt nonprofit kft. annak köszönhetően jutott európai uniós támogatáshoz, hogy a feljelentő édesanyja a Fidesz tagjaként Szekszárd alpolgármestere volt.
Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke az országgyűlési szabályozás újragondolását javasolta, mert szerinte most már rendszeres az, hogy egy honatya képviselői munkáját úgy gyakorolja, hogy azzal kárt okoz magánszemélyeknek.

Elsősorban a koronavírus-járvány elleni védekezésről kérdezték ellenzéki képviselők a miniszterelnököt a Parlament hétfői ülésén.

Jobbik: az emberek nyugati életszínvonalat szeretnének

Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: az emberek nyugati életszínvonalat szeretnének, de a miniszterelnök szerint a Nyugat már nem vonzó, inkább ide jönnének az emberek Nyugat-Európából. Onnan nézve azonban Magyarország nem vonzó - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, kabaré, amit Orbán Viktor művel az országgal, de a magyarok nem tudnak ezen nevetni. A kormányfőnek vissza kellene térnie a valóságba - közölte.
Orbán Viktor válaszában azt mondta: folytatódni fog az a tendencia, hogy sokan jönnek ide Nyugat-Európából, egész kistelepüléseket vásárolnak fel, és nem az életszínvonal miatt, hanem az életminőség miatt, ami többet jelent a jövedelemnél. A migráció, a keresztény kultúra, a közbiztonság és a terrormentes élet fontos szempontok, és emiatt nagy számban fognak érkezni keresztények Nyugat-Európából - vélekedett.
Jakab Péter szerint viszont inkább Ukrajnából, Törökországból jönnek egyelőre vendégmunkások.
Közölte: el fogják magyarázni Borsodban, hogy nyugati jólétet akarnak az emberek, és bár Borsod eddig szinte mindig vesztett, most győzni fog, legyőzik a kétharmadot.
A kormányfő erre úgy reagált, hogy a Jobbiknak jogi értelemben nincs jelöltje Borsodban. A baloldal jobbikos jelöltje korábban egy szociális szövetkezetet vezetett és azért kapott támogatást, hogy munkahelyeket teremtsen, de bedöntötték a céget, és az érintettek futhattak a bérük után. Ennek kell véget vetni Borsodban - fűzte hozzá.

MSZP: sokkal több tesztelésre lenne szükség

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy sokkal több tesztelésre lenne szükség, mert meredeken emelkedik az új koronavírus-fertőzöttek száma, és nincsenek jól azonosítható gócpontok. Ha a gazdaságot működtetni akarják, itt lenne az ideje a tesztelésnek, hogy kontroll alatt tarthassák a járványt - tette hozzá.
Elmondta: ha valaki teszteltetni akarja magát, hatósági áras tesztet vehet. A kormány érzékelte, hogy a kezdeti árak magasak voltak, de a hatósági tesztár bevezetése nem jelent megoldást, ez az ár továbbra is magas - vélte.
Megjegyezte: a járulékok befizetésével a magukat teszteltetni akarók már megfizették a tesztelést.
Orbán Viktor úgy válaszolt, a kormány az operatív törzs javaslatára követi a WHO-protokollt a tesztelés tekintetében is, és ha a hatóság elrendeli a tesztelést, akkor az ingyenes. A tesztelés profitarányát szükséges volt leszorítani, ezért döntöttek a hatósági árról - emlékeztetett.
Kunhalmi Ágnes közölte: sok kontaktszemélynek, ha nincs tünete, nem ingyenes a tesztelés. Az az érdek, hogy ne álljon le a gazdaság, ebben segíthet a tesztelés, és lenne is pénz az ingyenes tesztelésre - mondta.
A miniszterelnök azt mondta: most, a világjárvány közepén Magyarországon 900 ezerrel többen dolgoznak, mint amikor a szocialisták kormányoztak.

DK: ingyenessé kell tenni a tesztelést

Varju László (DK) azt követelte, hogy tegyék ingyenessé a koronavírus-tesztet.
Úgy látja, az egészség ma üzlet, a tesztelés is az, miközben egész Európában lassan ingyenes a tesztelés, és a kormányok arra biztatják az embereket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Azt firtatta, hol van az a pénz, amit az emberek járulékként befizettek.
A kormányfő azt mondta: ha azt akarják, hogy ne legyen üzlet a tesztelésből, be kell vezetni a hatósági árat, és ezt meg is tették.
A DK-s képviselő azt kérdezte, hol van az a pénz, amelyet az emberek befizettek, mert abból lehetne most tesztelni.
Orbán Viktor közölte: a politikus szocialista kormányban dolgozott, és annak idején elvettek egyhavi nyugdíjat, felemelték a nyugdíj-korhatárt, elvettek egyhavi bért a közigazgatásban dolgozóktól és a tanároktól, lecsökkentették a gyes időtartamát, be akarták vezetni az ingatlanadót, felemelték a társasági adót és az áfát, háromszorosára emelték a gáz, kétszeresére az áram árát, az egészségügyben vizit- és kórházi napidíjat vezettek be. "Most ön von felelősségre hatósági ár miatt?" - kérdezte a képviselőtől.

LMP: válságkezelési programra van szükség

Schmuck Erzsébet (LMP) válságkezelési program kidolgozását javasolta, mert sok pénzt és komoly intézkedéseket igényel a járvány miatti helyzet. Szükség lenne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, a szociális dolgozóknak egyszeri 500 ezer forintos juttatást kellene adni, a munkanélküliségi járadék időtartamát növelni kellene és a nyugdíjasok helyzetén is javítani kell - sorolta.
Orbán Viktor válaszában kifejtette: a szakértők szerint 200 ezer egyidejű megbetegedés lehet a csúcs Magyarországon, ennek a kétszeresével számolnak, hogy biztosra menjenek. Felkészült az ország a védekezésre - jelentette ki.
Közölte: a nemzeti konzultációból az következik, hogy az emberek szeretnék, ha a gazdaságot nem állítanák le, ennek megfelelően alakul a védekezés. A költségvetést módosítani nem szükséges, mert elég nagy benne a mozgástér, és az várhatóan elég lesz - vélekedett.
Arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok számíthatnak az inflációnak megfelelő korrekcióra, és megindítják a 13. havi nyugdíj visszaépítését.
Schmuck Erzsébet kiemelte: az emberek komoly megélhetési gondokkal küzdenek, az árak elszaladtak.
A kormányfő azt mondta: a bérek mindig lehetnének magasabbak, de a képviselő szövetségeseinek kormányzása idején az átlagbér 198 ezer forint volt, most pedig 400 ezer forint.

Az ingyenes tesztelésre, a jövőbeni védekezésre, az iskolai hőmérsékletmérés mikéntjére, és a hátrányos helyzetű régiók jövőjére is rákérdeztek a képviselők a koronavírus-járvány kapcsán az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Párbeszéd: mikor lesz ingyenes a tesztelés?

Mikor lesz ingyenes a koronavírus-tesztelés? - tette fel a kérdést a miniszterelnöknek Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), aki felszólalása végén már követelte ezt az intézkedést. Arra is választ várt: mi az olcsóbb, tömeges teszteléssel meggátolni a vírus terjedését, vagy leállítani a gazdaságot?
Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: a Párbeszéd társelnöke által vezetett Budapesten több mint százmilliárd forintnyi szabad felhasználású forrás áll rendelkezésre. London, Prága vagy Bécs példáján mutatta be, hogy a városok mindenhol segítik a saját költségvetésükből a turisztikai vállalkozásokat, ez alól Budapest az egyetlen kivétel.
Három új rovarhotelt viszont átadtak Budapesten - jegyezte meg, és javasolta a fontossági sorrend szerencsésebb megállapítását.
A politikus javaslata szerinte a gócok kialakulását akadályozná, de emlékeztetett: már nem gócok vannak, hanem tömeges megbetegedések. Hangsúlyozta: akinek tesztre van szüksége, a háziorvosától kérje, az ingyenes lesz.

Fidesz: az ellenzék álhírekkel vezeti félre az embereket

Kovács József (Fidesz) szerint a jelen vírushelyzetben minden magyar ember tudja, hogy most nemzeti összefogásra lenne szükség, az ellenzéki pártok rosszindulatú pánikkeltése helyett fegyelmezetten követni kellene az utasításokat.
A baloldal azonban a járvány kezdete óta bizonyítja, hogy nem lehet rá számítani - folytatta. Az ellenzék tevékenységének célja, hogy alaptalan álhírekkel félrevezessék az embereket és így tegyenek szert politikai előnyökre. Azt kérdezte: miben lesz most más a védekezés, mint tavasszal?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: az első hullámban valóban megtapasztalhatták, hogy a magyar emberek nem számíthatnak a magyar ellenzékre, sem a források biztosításában, sem valós híreket sem kaptak tőlük.
Ezzel szerinte a védekezés eredményességét kezdik ki.
Sorolta a nemrég bevezetett védekező intézkedéseket, a többi között a maszkhasználattal kapcsolatos szigorításokat ismertette.
A kormány fontos döntésének nevezte az államtitkár az influenza elleni védőoltás ingyenessé tételét, és a vírusteszét is, ha azt a háziorvos vagy a hatóság rendeli el.

KDNP: az iskolák felkészültek a hőmérsékletmérésre?

Szászfalvi László (KDNP)arra kérdezett rá, fel tudnak-e készülni az iskolák arra, hogy októbertől kötelezően meg kell mérniük a belépéskor minden diákjuk és oktatójuk testhőmérsékletét.
A politikus nélkülözhetetlennek nevezte a védőintézkedések betartását, miközben a tanév normál rendben kezdődött meg. Rámutatott a többi közt arra is: fennmaradt a látogatási tilalom az egészségügyi intézményekben és az idősotthonokban.
Rétvári Bence elmondta: az iskolák a kormányhivatalokon keresztül, tanulóarányosan kapnak hőmérőket.
Elmondta: az intézmények megfelelő tájékoztatót kaptak a tanév kezdésére, és ahol nincs jelen a vírus, ott nem kell korlátozást bevezetni. Megjegyezte: a digitális oktatás nem ugyanaz, mint a személyes. Bírálta azon ellenzéki politikusokat, akik a hőmérsékletmérést látszatintézkedésnek minősítették.
Elmondta még: az óvodák 0,6 százalékában kellett rendkívüli szünetet elrendelni, az iskoláknak pedig 0,19 százalékában. Az iskolák mintegy 5 százalékában van olyan osztály, amely áttért digitális munkarendre, és ezen intézmények 0,29 százalékában rendelték el az egész iskola digitális munkarendjét.

Jobbik: mi lesz a hátrányos helyzetű régiókkal?

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormánynak volt 10 éve és kétharmada, hogy bizonyítson Borsodban, és az ott is megtalálható hátrányos helyzetű térségekben. Rámutatott: napjainkban is tapintható azonban a térségben a mélyszegénység, a helyiek azt mondják, innen menekülni kell.
Mi lesz ezekkel a hátrányos helyzetű régiókkal, nem hiányzik a közpénz onnan? - kérdezte.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált: évekig a Jobbik a leginkább cigányellenes párt volt, és ezt most ugyan megpróbálják palástolni, de eközben olyan jelöltjük van, aki antiszemita, cigányellenes kijelentéseket tett. Bíró László, az ellenzék jelöltje a legszegényebb sorsú embereket nem fizette ki - jegyezte meg. Olyan koalíciós partnerei vannak most a pártnak, akiknek a kormányzása alatt bezárták az iskolákat, rezsicsökkentés helyett emelkedett a gáz, a villany ára - emlékeztetett.

A Szuperkupa-döntőről, a tudományos pályázatokról, az alapvető élelmiszerek áfájáról és a Hajógyári-szigetre tervezett mobilgátról is tettek fel azonnali kérdéseket hétfőn a képviselők a Parlamentben.

MSZP: kaptak engedélyt emberkísérletre a Szuper kupa-döntő kapcsán?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a kormányfő napirend előtti felszólalását idézte, amelyben beszámolt a meghozott intézkedésekről és arról, hogy milyen legrosszabb forgatókönyvre számít. Egy dolog nem hangzott el, hogy szeptember 24-én megrendezik a Szuperkupa-döntőt Budapesten, és több ezer külföldi, valamint 14 ezer magyar szurkolót engednek be az arénába. Azt mondta: az UEFA szerint erre azért van szükség, hogy a szurkolóknál jelentkező esetleges egészségügyi hatásokat tudják tesztelni. Elismerték, hogy kísérleti nyúlnak használják a 20 ezer szurkolót - mondta a képviselő, majd arra volt kíváncsi, hogy megkapták-e az engedélyt "emberkísérletre" Müller Cecília tisztifőorvostól, és ha igen, ki vállalja a felelősséget egy esetleges tömeges megbetegedésnél.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: Magyarország a világ legjobban védekező országai között van, időben meghozták a vonatkozó intézkedéseket.
Rámutatott: a baloldalra a védekezés egyetlen pillanatában sem lehetett számítani, nem támogatták egyetlen javaslatát sem a kormánynak. Amikor nemzeti konzultációt hirdettek, akkor az embereket arra biztatták, ne legyenek a közös védekezés részesei - emlékeztetett, hozzátéve: az ellenzék álhírt álhírre halmozott, kamuvideókat gyártott, riogatta az embereket.
Soha nem abban segítettek, hogy az embereket jobban meg lehessen védeni, mindig az ellenkezés hangján szóltak - jegyezte meg.
Hozzátette: nálunk sokkal megosztottabb országokban is meg tudták tenni ezt az ellenzék képviselői, és nem feljelentgették saját hazájukat.

DK: az ITM államtitkára nyert az OTKA-pályázaton?

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, hogy valóban az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Boros Anita kutatócsoportja nyert-e 36 millió forintot az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok pályázatán, azt követően, hogy a minisztérium belenyúlt a szakmai elbírálásba.
Schanda Tamás, a tárca államtitkára úgy reagált: amire a képviselő utalt, az egy egészen más keretből megvalósuló pályázat.
Jelezte: néhány pályázat esetében a "tudománymetrikai szempontok miatt" volt néhány változtatás a javaslatokban, amiket a bírálóbizottság tett, de erre joga és lehetősége van a mindenkori döntéshozónak.
Arató Gergely válaszában úgy értékelt: ez alapján úgy tűnik, hogy a kormányoldal a tudományos célra szánt közpénzeket "korrupt, összeférhetetlen és politikailag vezérelt módon hordja szét".
Schanda Tamás viszonválaszában kijelentette: büszkék arra, hogy az ITM államtitkára a közigazgatáson túl fontos tudományos tapasztalattal is rendelkezik, és tudományos tevékenységét állami megbízatása alatt is gyakorolja. Megismételte: valóban támogatták azt a kutatócsoportot, amelyben az államtitkár is részt vesz, de nem abból a keretből, amit a képviselő említett.
Felhívta a figyelmet arra: összeférhetetlenségről nem lehet szó, mert Boros Anita kutatásvezetői tisztségéről és tiszteletdíjáról is lemondott, ez utóbbit a kutatócsoportban dolgozó fiatal kutatóknak ajánlotta fel.

LMP: mikor csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját?

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, mikor csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját a kormány. Hangsúlyozta: sokaknak nehézséget okoz az alapvető élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök megvásárlása. Szerinte az áfa-törvény végtelenül igazságtalan, hiszen ötödannyi áfát kell fizetnie annak, aki étteremben eszik vagy a Balatonon nyaral, mint annak, aki lisztet, cukrot vagy zöldséget vásárol.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra: a kormány eddig a sertéshús, a halhús, a baromfihús, a tojás és a tej áfáját csökkentette öt százalékra, valamint mérsékelte a vendéglátátást érintő áfát is. Ezek közül az LMP egyiket sem támogatta - tette hozzá.
Csárdi Antal válaszában úgy értékelt: a kormány lobbiérdekek alapján, véletlenszerűen választja ki azokat a termékeket, amelyeket kedvezményes áfakulcs alá sorol. Hangsúlyozta: az alapvető élelmiszerek összességére kedvezményes áfát kellene bevezetni.
Tállai András jelezte: ez a javaslat 170-200 milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek, amit most nem tudnak előteremteni máshonnan.

Párbeszéd: miért nem vonták vissza a Hajógyári-szigetre tervezett mobilgátról szóló kormányhatározatot?

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt: Gyulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban bejelentette, hogy a kormány a Hajógyári-szigeten semmilyen beruházást nem támogat, ugyanakkor a tervezett mobilgát építéséről szóló kormányhatározatot nem vonták vissza, csak arról jelent meg egy módosítás, hogy a kajak-kenu központot Sukoróra helyezik át.
"Amit a miniszter mondott, azt megmondta" - reagált Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára. Hozzátette: a Párbeszéd "ármánykodásának" következtében a budapesti nagyberuházások, amelyek emelnék a főváros fényét, "buknak vagy csúsznak".
Megjegyezte: jó helyet sikerült találni a kajak-kenu központnak, ugyanakkor, ha a szocialisták maradtak volna kormányon, akkor Sukorón most kaszinó lenne, és nem maradt volna zöldterület. Úgy vélte: hiteltelen a Párbeszéd környezetért való aggódása.
Szabó Tímea megismételte kérdését, amire Soltész Miklós úgy reagált: a Párbeszéd kétszínű politikát folytat, hiszen aggódnak a természetért, de beállnak Gyurcsány Ferenc háta mögé, aki "el akarta lopni a fél Velencei-tavat".

A tiszaújvárosi időközi parlamenti választásról, a lélegeztetőkészülékek számáról és a romániai önkormányzati választásról is szó volt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között.

Fidesz: valljon színt a baloldal, hogy továbbra is támogatja-e Bíró Lászlót!

Csöbör Katalin (Fidesz) a tiszaújvárosi időközi parlamenti választással kapcsolatban arról beszélt, hogy a szociálliberális oldal egy olyan jelöltet indít, aki nyíltan rasszista kijelentéseket tett, ám Gyurcsány Ferenc, "a baloldal vezére" még igyekezett is védelmébe venni őt. Bíró László antiszemita, cigányellenes megnyilvánulásokat tett, homályos cégügyei vannak, visszatartotta az alkalmazottai bérét - mondta. Vajon hány embert nem fizettek ki? - kérdezte Csöbör Katalin, majd arra szólított fel, valljon színt a baloldal, hogy továbbra is támogatja-e Bíró Lászlót.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt válaszolta: kettős mércét lehet tapasztalni a baloldal részéről, mert amikor kiderül Bíró Lászlóról, hogy rasszista kijelentéseket tett, akkor hallgatnak, lapítanak. A legaljasabbnak pedig azt nevezte, hogy Bíró László állami juttatásban részesülő cége nem fizette ki a legszegényebb foglalkoztatottakat.

KDNP: elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre a kórházakban?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról szólt, hogy a koronavírus-járvány első hulláma elleni harcot sikeresen megvívta Magyarország. A baloldalra azonban nem lehet számítani a védekezésben most sem - mondta -, ott folytatják, ahol az első hullámnál abbahagyták, most kamuhíreket terjesztenek, például azt, hogy nincs elég lélegeztetőkészülék. Elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre a kórházakban? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a járvány első hulláma idején is álhíreket gyártott a baloldal, és ezt folytatja ősszel is például a lélegeztetőgépekről. Jelenleg több mint 100 millió maszk, 95 millió pár gumikesztyű és jóval több mint 10 ezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre - közölte. Hozzátette: tavasszal azzal támadta a baloldal a kormányt, hogy túl kevés a lélegeztetőkészülék, most azzal támadja, hogy túl sok.

Jobbik: miért beszéli le Semjén Zsolt a szabad választás lehetőségéről az erdélyi magyarokat?

Balczó Zoltán (Jobbik) kifejtette: szeptember 27-én önkormányzati választások lesznek Romániában, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy videoüzenetben arról beszélt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a magyar érdek védelmére. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkalmatlan a magyarság képviseletére? Miért beszéli le Semjén Zsolt a szabad választás lehetőségéről az erdélyi magyarokat? - kérdezte.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy reagált: az erdélyi magyarok azt választanak a helyhatóságokba, akit szeretnének. "Mi arra hívtuk fel a figyelmet, hogy szerintünk akkor választanak jól az erdélyi magyarok, ha az RMDSZ-re szavaznak", mert ha a jelenlegi helyzetben - főleg kiélezett szituációkban - ráindítanak az esélyesebb - RMDSZ-es - magyar jelöltre egy másik magyar jelöltet, akkor "a magyarság ellen való lépést tesznek" - fogalmazott Potápi Árpád János, aki nemzetárulásnak nevezte Biharban és Szatmárban az RMDSZ jelöltjeire ráindítani egy más párt magyar jelöltjét.

MSZP: kaptak engedélyt a Szuperkupa döntőre?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy az Emmi augusztus végi nyilatkozata alapján bizonyos, hogy a vírus második hulláma a külföldről való behurcolás miatt indult el és egy fertőzött 8-10 embernek adja át a vírust. Tartalmában megismételte alig egy órával korábban elhangzott azonnali kérdését, amiben szóvá tette a Szuperkupa döntőjének budapesti megrendezését, és ismét megkérdezte, tisztifőorvos engedélyezte-e azt.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, ha fontos az MSZP-nek az emberek védelme, miért tépte szét a képviselő a nemzeti konzultáció ívét a parlamentben. Azoknak az embereknek a véleménye nem volt fontos? - kérdezte.
Hangsúlyozta: olyan szabályozási rend lépett életbe, többek között hétfőn új szabályokkal, ami megteremti a védekezés lehetőségét, de azt is biztosítja, hogy a munkahelyeken a munka tudjon folytatódni. Minden rendezvényre szigorú szabályok vonatkoznak, erre pedig még szigorúbbak, hogy a vírus terjedésének kockázatát minimálisra csökkentsék - jelezte a sporteseményről.

DK: a gazdaságnak is lélegeztetőgépre van szüksége

Bősz Anett (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a második negyedévben 14,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés, és az év végére az államháztartási hiány akár a GDP 10 százalékét is elérheti. Szerinte a gazdaságnak is lélegeztetőgépre van szüksége.
Virágh Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, most a járvány második hulláma az, ami a növekedési kilátásokat a világon mozgatja. Kifejtette: első félévben a magyar gazdaság közel hat százalékos visszaesést tudhat maga mögött, ezzel azonos "ligában" mozog a régió országaival. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta továbbra is stabilan alacsony, a bérek kétszámjegyű növekedést mutattak, a járvány kezelése gazdasági hatásaiban is pozitív eredményeket hozott.

A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről szóló indítvány vitájával folytatta munkáját a parlament.

Szigorodik a felételes szabadságra bocsátás lehetősége

A törvényjavaslat hétfői parlamenti vitájában a jogszabályt ismertető Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, hogy a közelmúltban több esetben is olyan tragikus és elfogadhatatlan bűncselekmények történtek, amelyek a jogszabályok szigorításának szükségességére hívták fel a figyelmet. Leszögezte: a kormány már korábban zéró toleranciát hirdetett az erőszak ellen, az utóbbi időben elvégzett vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy hatékonyabb, szigorúbb fellépésre van szükség a személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben.

A javaslatban foglaltakat ismertetve közölte: a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőit, amennyiben határozott ideig tartó szabadságvesztésüket töltik, nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani. Ide tartozik a kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények kísérlete is - tette hozzá.

Az abszolút kizárással érintett kör mellett a közel ilyen tárgyi súlyú bűncselekmények esetén is indokolt a szigorítás, hogy főszabályként kizárhassák a feltételes szabadságra bocsátást. A törvényjavaslat alapján ide tartoznak az abszolút kizárással érintett bűncselekmények elkövetésében részesként résztvevők, az ilyen bűncselekmények előkészületét megvalósító személyek, illetve a hozzátartozók sérelmére elkövetett, súlyos, legalább nyolcéves szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetői - sorolta. Ugyanakkor ezekben az esetekben a bíróság az elkövetés körülményeinek, az elkövető veszélyességének, illetve a különös méltánylást igénylő körülmények vizsgálatát követően, szigorú szabályok mellett, egyedileg mérlegelheti a feltételes szabadságra bocsátást.

Annak érdekében, hogy ezekben az esetekben is biztosítsák a hozzátartozók fokozott védelmét, garanciális szabályokat vezetnek be. Az államtitkár ide sorolta a pártfogó felügyelet kötelező elrendelését, valamint az áldozatok védelmét segítő kötelező távolságtartás előírását.

A törvényjavaslat akkor is védi a hozzátartozókat, ha az ellenük végrehajtott erőszakos bűncselekmény elkövetője próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ezért ebben az esetben is indokolt a hozzátartozóktól való távoltartás előírása és a pártfogó felügyelet elrendelése - emelte ki Völner Pál.

Arra is kitért, hogy a bíróság a feltételes szabadságra való bocsátásról való döntéshez több szakterület, például szakorvos, pszichológus vagy gyámhatóság véleményét is bekérheti.

Fidesz: átfogó vizsgálat előzte meg a javaslatot

A vezérszónokok közül elsőként Budai Gyula (Fidesz) kapott szót, a kormánypárti képviselő a törvénymódosító javaslat előzményeként a 2019 decemberi, győri kettős gyermekgyilkosságot említette, amelyet egy feltételesen szabadságra bocsátott férfi követett el. Ez után a kormány, és a Kúria is átfogó vizsgálatot kezdeményezett, mert - mint Budai Gyula fogalmazott - elfogadhatatlan és tűrhetetlen volt az eljárás, amely alapján a férfit szabadon engedték.

A társadalomban is nagy felháborodást keltett az eset, a kormány "meghallotta az emberek hangját", és benyújtotta a javaslatot - mondta Budai Gyula.

Az előterjesztés részletei közül kiemelte a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását egyes bűncselekmények esetén, és az egyedi mérlegelés bevezetését.

Jobbik: több területen kellene a hozzátartozók elleni erőszak ellen küzdeni

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik támogatja a szigorítás bevezetését, de több területen kellene a hozzátartozok elleni erőszak ellen fellépni. Példaként említette a gyermekek bántalmazását, és ezzel kapcsolatban az elítélt pedofilok személyazonosságának nyilvánosságra hozását, mondván, a kiskorúak elleni szexuális támadások a legtöbb esetben nem kerülnek nyilvánosságra.

A törvényjavaslattal kapcsolatban azt mondta, a győri eset is rámutatott, hogy szigorításra van szükség, ráadásul a feltételesen szabadon bocsátottak több mint fele a statisztikák szerint újra bűncselekményt követ el.

Fontos tényezőnek nevezte még, hogy aki erőszakos bűncselekménnyel elveszi más életét, azt ne lehessen feltételesen szabadságra bocsátani.

KDNP: az áldozatokat nagyobb védelemben kell részesíteni.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a törvényjavaslat fontosabb pontjainak ismertetése mellett azt hangsúlyozta, hogy a "családon belüli deviancia" terjedésével szaporodnak a súlyos, személyi elleni erőszakos bűncselekmények, ezért az áldozatokat még nagyobb védelemben kell részesíteni, vissza kell szorítani az ilyen típusú bűncselekményeket.

Fontosnak nevezte, hogy elkötelezettek legyenek az áldozatok, különösen a gyermekek és fiatalkorúak utógondozásának javítása iránt is.

MSZP: nem egy-egy esetre kellene reagálni

Az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó vezérszónokként azt hangsúlyozta, hogy nem egy-egy esetre kellene a kormánynak reagálni, hanem komplexen kellene vizsgálni a bűnesethez vezető okokat, és ennek tudatában lehetne hatékonyabban fellépni.

Egy másik esettel kapcsolatban azt mondta, egy hatgyermekes nőt súlyosan bántalmazott a volt barátja, ebben az esetben még csak vádemelés sem történt, de a férfi által indított becsületsértési ügyben a bántalmazott nőnek már bírósági tárgyalásra kellett mennie.

Felvetette, hogy az elmúlt években bár többször szigorodott a jogszabály, nem lett kevesebb családon belüli erőszakos eset. Tehát valami nem jól működik - összegzett a képviselőnő. (MTI)