Túl sokan foglalkoznának a mindennapi élet nehézségeivel, az alacsony bérekkel, az általam kigondolt oktatási rendszer alkalmatlanságával, az egyre nyilvánvalóbb meggazdagodásommal. De most már végre itt vagytok, az idő megérett a veletek való riogatásra, az ellenetek való gyűlöletet most kedvemre szíthatom.

“Annyira örülök a létezéseteknek, tündérországomban még népszavazást is rendezek a kedvetekért. Ha nem lennétek, komoly bajba kerülne az általam képviselt hatalom ebben az országban. Túl sokan foglalkoznának a mindennapi élet nehézségeivel, az alacsony bérekkel, az általam kigondolt oktatási rendszer alkalmatlanságával, az egyre nyilvánvalóbb meggazdagodásommal. Még arra is képes lenne az ország, hogy jobban figyeljen az egészségügy helyzetére, ahol már lassan összeomlik a rendszer, annyi pénzt vontam ki belőle. De most már végre itt vagytok, az idő megérett a veletek való riogatásra, az ellenetek való gyűlöletet most kedvemre szíthatom.

Hagyjuk most az értelmi részét az ellenetek folytatott harcomnak. Mert nagyon imádok ám háborúzni, sokszor még ellenség kell nekem hozzá, azt is ki tudom találni hülye híveimnek. Harcoltam már a rezsi ellen, küzdöttem az államadóssággal, megvédtem a magánnyugdíjat, csatáztam a földekért, kivontam a kardom a trafikokért, és mindenhol nyertem. Már majdnem kifogytam a lehetőségekből mikor végre megjöttetek ti, akik nem is tudjátok milyen nagy lehetőségekkel táboroztok számomra az általam emelt szögesdrót előtt. Tudom, most meleg van, éhesek meg szomjasok is vagytok, mindenféle törvénnyel még meg is nehezítettem a helyzeteteket, de nekem ez így jó. Azt is megérthetném a határ előtti körülményeitekkel kapcsolatban, hogy azok elég szarok, vagy az idáig vezető úton felmerülő nehézségeitek embert próbálóak, főleg a sok gyerek miatt, meg hogy ahonnan jöttök, ott meg is halhattok a háború miatt, vagy akár éhen is dögölhettek, de ez engem nem érdekel.

Azért elmondom nektek hol számítok a segítségetekre. Van egy közmédiám, ami az adófizetőknek alig nyolcvan milliárdba kerül évente, és még szar műsorokat is csinál. De rajta keresztül tudom magam fényezni, igaz, nem nagyon van miért, de imádom az emberek félrevezetését. Rezzenéstelen arccal hazudok bele a képükbe, és erre büszke vagyok. Ehhez vettem még szintén adófizetői pénzből egy kereskedelmi csatornát, néhány újságot, meg pár internetes oldalt. Nem nagyon tetszik az a sok mocsok az adófizetőknek, amit ezeken keresztül rájuk öntök az ő pénzükért, de nem nagyon tehetnek ellene semmit ha herdálom a pénzüket. Magam is abból élek meg, a családom is ezért áll a saját lábán, és a haverok is jól járnak a közösből. Nem kell tartanom a következményektől sem, az ügyész a haverom. Na, ez nem is tartozik rátok, csak elmondom, mekkora geci vagyok. Szóval, ezeken a média helyeken foglak benneteket mindenféle mocsoknak, bűnözőnek, terroristának nevezni, akik el akarjátok az országot foglalni. Már kész is van ehhez minden, az embereim felkészítettem a rólatok való beszédre, ők mindenhol szidni fognak benneteket. Nem csinálhatok mindent egyedül, nekem is kell néha pár felesleges stadiont építenem, meg utazni is szeretnék a kisvasutamon, amit elloptam magamnak.

Meg kell értenetek, hogy nem akarlak benneteket itt látni, főleg azért nem, mert nem vagytok fizetőképesek, és segíteni sem akarok nektek mert szegények vagytok. Az itthoni szegényeimet is agyonadóztatom, már csökkentettem a munkabérüket, megtanítottam őket havi ötvenpárezerből megélni. Ha lenne pénzetek, vehetnétek a letelepedési kötvényeimből, annak veszteségét a költségvetésből pótolom, a haszon meg nálam landol. Végül is mindent így csinálok. Ha meg tudnátok ezt venni akkor tőlem akárkik is lehettek, nem érdekelne, csak a lóvét hozzátok, és nekem ez a fontos. De mivel szegények vagytok, csak az marad nektek, amit én akarok, és azt tehetek veletek, amit akarok. Én már csak ilyen embernek nevezett politikus vagyok.

Jó lesz már, ha elterelitek a sok eszét nem használónak a figyelmét az általam elkövetett hibákról, amelyeknek ők isszák meg a levét, és már kezdik ezt észrevenni. Már csökkent is ezért a népszerűségem. Amíg azonban veletek foglalkoznak, én addig nyugodtan gyarapítom a vagyonom, rombolom az oktatást, züllesztem az egészségügyet. Szórhatom a pénzt ész nélkül mindenféle építkezésre ami jó drága, de szépen keresek vele. Beköltözhetek a Várba is, a koronát már felpróbáltam. Kivághatok egy csomó fát, a helyét majd szépen lebetonozom, és még szobrot is állítok magamnak. Ha a terveim szerint alakul minden, akkor hasznosak lehettek nekem, még ha nem is tudtok róla. Növekedhet a népszerűségem, rátok figyelnek, meg arra, amit hazudok rólatok, így nekem hasznot hoztok minden téren. Ha közben valami bajotok történik, rám ne számítsatok. A legjobb az lenne, ha valami rosszat csinálnátok a körülményeitek miatt amit okozok nektek, akkor abból én nagy hasznot húzhatnék. Nem köszönném meg ezt külön nektek, de ha megnyerem a választást, ígérem azonnal elfelejtkezek rólatok, majd más megoldja a gondjaitokat amit én okoztam. Eddig is így volt, ez nem fog változni.”

Bandita / András / gepnarancs.hu