A csőd sokkolta a szilícium-völgyi ökoszisztémát és a pénzügyi szektort egyaránt. A bank meghatározó jelenléttel rendelkezett a technológiai iparban, és számos startup cég és kriptovaluta befektetője, illetve számlavezetője volt.

A Silicon Valley Bank (SVB) központja Santa Claraban volt, a San Francisco-öböl déli részén, gyakorlatilag a Szilícium-völgy központjában, kevesebb mint 1 órányi utazásra a legtöbb technológiai cég főhadiszállásától. A pénzintézet ennek megfelelően főleg az IT szektor vállalkozásainak finanszírozásával foglalkozott. Nem egy hagyományos vidéki kis takarékszövetkezetről van tehát szó, hanem egy olyan kereskedelmi bankról, amely aktívan befektetett egyes startupokba, más helyi cégeknek hitelt folyósított és persze számlavezetést végzett a vállalkozások számára. Nem meglepő módon a bank által befogadott betétetek legnagyobb része sem magánszemélyeké volt, hanem tech cégek helyezték el pénzüket az SVB-nél.

Az 1983-ban alakult bank mérlegfőösszege az első időkben meglehetősen mérsékelt emelkedést mutatott, az elmúlt évtizedben azonban gyakorlatilag megtízszereződött a pénzintézet mérete. A dinamikus növekedés eredményeképpen tavaly évvégére a mérlegfőösszeg meghaladta a 200 milliárd dollárt – összehasonlításképpen az OTP Bankcsoport 32.804 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkezett 2022. december 31-én, ami az akkori árfolyammal számolva kicsivel kevesebb, mint 88 milliárd dollárt jelentett. Látható, hogy jelentős méretű pénzintézetről beszélünk tehát, amely a technológiai szektorhoz sok szálon kapcsolódott, befektetőként, hitelezőként és sima számlavezetőként is egyaránt szerepet játszottak a Szilícium-völgyben.

Mi is történt az SVB-vel?

A bank emelkedése és bukása szorosan összefügg a technológiai szektorban aktív startup vállalkozások finanszírozásának aranykorával - és annak igen gyors befejeztével. Az elmúlt években eleinte minden az induló vállalkozások és a számukra finanszírozást biztosító befektetők kezére játszott: az amerikai gazdaságban egy hosszú évtizeden keresztül szinte ingyen volt a pénz, azaz nulla százalék közeli volt a hitelkamat. Ezen felül a FED többször élt egy mennyiségi lazításnak nevezett technikával, amivel dollármilliárdokat teremtett, és adta gyakorlatilag ingyen a bankoknak, hogy ezzel is elősegítse a hitelezést és a gazdasági szereplők tőkéhez való jutását. A főleg IT és biotechnológiai szektorban induló új cégek számára ez a bőség évtizede volt, nem az induló cégek könyörögtek finanszírozásért, hanem a befektetők voltak azok, akik valósággal vadászták a potenciális befektetési lehetőségeket. Az SVB valósággal szárnyra kapott, és a kihelyezett hitelek és a betétek dinamikus növekedésének üteme negyedévről negyedévre kétszámjegyű maradt.

A növekedés aztán a COVID-pandémia ideje alatt gyorsult fel igazán, a gyarapodás üteme elképesztővé vált, az utolsó 2 év során a bank megduplázta mérlegfőösszegét. Az elmúlt esztendő azonban már vészjósló jeleket is tartalmazott, hiszen, ahogy azt oly sokszor tárgyaltuk, a FED kamatemelési ciklusba volt kénytelen kezdeni a hirtelen meglódult infláció visszaszorítása érdekében. A váratlan és igen nagymértékű kamatemelések hatására kiapadt a startupok finanszírozása, a kockázatosabb befektetésektől elfordultak a nagybefektetők, és inkább a biztonságos lehetőségeket részesítették előnyben. Így sok olyan vállalkozás is bajba jutott a Szilícium-völgyben, amelyet a SVB direkt vagy indirekt módon finanszírozott, ez pedig veszteségeket okozott a banknak. A gond azonban még kezelhetőnek tűnt, nem arról beszélünk, hogy kiterjedt nagy mértékű csődhullám döntötte volna be a vállalkozások tömkelegét. Így a SVB helyzete is relatíve szilárdnak tűnt, még akkor is, amikor felfigyelve a szektorból érkező rossz hírekre, néhány nagyobb betétesük úgy döntött, hogy visszakéri a letétbe helyezett összegeket.

A kamatemelésnek azonban van egy másik következménye is. Ha komolyabb betét-visszaváltási roham alakul ki, akkor a pénzintézetek természetesen igyekeznek készpénzt előteremteni, hogy kiszolgálhassák betéteseiket, és ezért eladják a bank tulajdonában levő kötvényeik egy részét. A kötvények árfolyama sokkal stabilabb, mint a részvényeké, és ezért bármely állam kincstára által kibocsátott kötvény szilárd befektetésnek számít. Ezekre a bankok nyugodtan számíthatnak ilyen különleges helyzetekben is. Itt jön be azonban a kamatemelés hatása: a kötvények árfolyama fordítottan arányos a kamatlábbal, azaz amikor nő a kamatláb, akkor csökken a kötvényárfolyama. Az SVB a bőség évtizede alatt vásárolta a portfoliójában jelenleg található kötvényeket, akkor, amikor nulla körül volt a kamatláb, és most, amikor el kell hogy adja őket, akkor az 5 százalék körüli kamat miatt ezt csak érzékelhető veszteséggel teheti meg.

A bank eleinte állta a betétesek visszafizetési kérelmeit, de a kötvényeladásokon a Reuters szerint 1,8 milliárd dolláros veszteséget realizáltak a hónap eleje óta. A trend fenntarthatatlan volt, ezért a bank vezetői kicsit ügyetlen kommunikációval azt jelentették be, hogy a bank helyzete szilárd ugyan, de villámgyorsan 2,2 milliárd dolláros tőkebevonást terveznek megvalósítani. A hírre a tech befektetők szűk világa felbolydult, a Twitter-en sorra érkeztek a találgatások és az önjelölt elemzők írásai a bank valós helyzetéről. Mivel itt nem lakossági befektetők tízezreiről volt szó, hanem vállalati ügyfelekről, akiket ráadásul gyakran nagyon profi befektetők, befektetési alapok és profi pénzügyes szakértők segítettek, villámgyorsan tarthatatlanná vált a bank helyzete a betétesek rohama nyomán. Míg kedd este még stabil volt a pénzintézet a FED szerint, csütörtök estig 42 milliárd dollárnyi betétet vettek ki az ügyfelek, a részvényárfolyam pedig 60 százalékot esett.

Forrás: kiplinger.com

A bank két nap alatt elbukott. Péntek reggel a kaliforniai pénzügyi felügyelet még a reggeli órákban intézkedett és utasította a bankot, hogy ne nyisson ki, és újabb átutalási megbízásokat egyelőre ne hajtson végre. Egyes lapok tudni vélik, hogy a hétvége során megpróbálnak egy befektetőt találni a bankra, aki egyben megvenné a pénzintézetet. Ennek hiányában kénytelenek lennének a felszámolást elrendelni, és a bent ragadt betétesek csak azután kaphatnák vissza pénzüket (illetve annak egy most még nem ismert hányadát), hogy teljeskörűen kielégítették az összes hitelezőt, visszaszerezték az összes befektetést, eladták az összes kötvényt – ez a folyamat több éven keresztül is eltarthat.

Bajban a betétesek...

Azok, akiknek a pénze bent ragadt, egyelőre még csak elemzik a történteket, és próbálnak magyarázatot találni az eseményekre. Egészen különös csavart ad a történetnek az, hogy a betétek legnagyobb része nem magánszemélyekhez köthető. Ahogyan itthon, úgy Amerikában is létezik egy bizonyos összeg, ameddig az állam biztosítja az ügyfelek pénzét bankcsőd esetén. Az EU-ban ez a betétbiztosítási határ 100 ezer euró, az USA-ban ennél több, 250 ezer dollár. És mégis, bár eltérő számok keringenek még a neten, de úgy tűnik, hogy az SVB betétállományának legkevesebb 90 százalékára nem érvényes az amerikai szövetségi betétbiztosítási rendszer, a FDIC garanciája.

A CNBC összeállítása szerint a legtöbb betétest nem az aggasztja, hogy elveszíti élete megtakarításait, hanem hogy nem tud fizetést adni alkalmazottainak, vagy kifizetni aktuális számláit. A legújabb hírek szerint például a világszerte ismert Roku, egy videó streaming eszközöket gyártó és egyben streaming szolgáltatásokat is nyújtó sikeres vállalat, jelentős készpénzállományának negyedét tartotta a most becsődölt bankban, így 487 millió dollárral ragadt bent a SVB-ben. Szintén gondban van a magánszemélyek kézzel készített termékeinek eladására szakosodott etsy.com is, amely arról számolt be, hogy fennakadások vannak a szállítók felé történő kifizetésekben, de gőzerővel dolgoznak azon, hogy a kifizetések a következő napokban megtörténjenek más pénzügyi közvetítők segítéségével. A Szilícium-völgyben rengeteg kicsi és nagy vállalkozás helyzete változhatott most meg, akár nagyon radikális mértékben is. 

Még a kriptora is átterjed

Az USDC egy ilyen stabilcoin, amelynek értéke elvileg fixen 1 dollár kellene hogy legyen. Pénteken azonban elvesztette a dollárhoz való kötöttségét, és 87 cent alatti szintre esett. Ennek oka, hogy 40 milliárd dolláros készpénzállományának közel 8 százalékát a Silicon Valley Banknál tartotta, így most több mint 3 milliárdos eltérés van az elérhető készpénzállomány és a kibocsátott USDC érmék értéke között. Nem tudhatjuk, hogy mi lesz most az USDC sorsa: az is elképzelhető, hogy sikerül visszanyerniük a paritást a dollárral szemben, de ehhez a 3 milliárd dolláron felül vissza kell szerezniük a befektetők bizalmát is.

A nagybankok és Európa valószínűleg jobban ellenáll majd

Mint láthatjuk, folyamatosan érkeznek a hírek, hiszen ez egy egészen friss válság, aminek összes hatását még nem tudjuk teljesen felmérni. Az egyedüli jó hír az egész felfordulásban, hogy egyes szakértői vélemények szerint nem kell egy teljeskörű vagy egész világot érintő bankválságra számítani. Az SVB csődje ugyanis a Financial Times szakavatott kommentárja szerint egy amerikai kis és középbankokra érvényes szabályozói kiskapu miatt következhetett be igazán. Mint az Alphaville-ben, a pénzügyi visszaélésekre és csődökre szakosodott blogjukban írják, a Bázel II. néven futó nemzetközi bankszabályozás rendszerszintű alkalmazása elvileg ugyanis megakadályozná, hogy a pénzintézetek a SVB-hez hasonló helyzetben találják magukat.

A 2008-as pénzügyi válságot követően bevezetett legújabb szabályok ugyanis előírják a bankoknak, hogy 2 különböző mutatónak is megfeleljenek, amelyek mind a 30 napos, mind az 1 éves időtartamra nézve azt vizsgálják, hogy mennyi készpénzzé átalakítható eszköze van a banknak, és ezzel szemben mekkora betétállomány áll. A különböző eszközöket súlyozni kell aszerint, hogy mekkora mértékű veszteség várható, amennyiben kényszerértékesítésre kerülne sor, és szintén súlyozni kell a betéteket és egyéb követeléseket aszerint, hogy mennyire valószínű, hogy az adott időtávon belül az ügyfelek visszakérik a pénzüket a banktól. Az elmúlt évtized során az európai bankszektor az összes szereplő panaszától visszahangzott, hogy mennyire nehéz a legkisebb és a legnagyobb bankok számára is az ehhez hasonló szabályozói követelményeket pontosan kiszámolni, és utána a megfelelő mennyiségű készpénzt félretenni egy esetleges pánik esetére.

Mint most kiderült, Amerikában más volt a helyzet. Ott, az európai szabályozással ellentétben csak a legnagyobb bankokra lett kötelező alkalmazni a teljes Bázel II. előíráscsomagot, bizonyos esetekben a kisebb bankok kivételt kaphattak ennek teljeskörű betartása alól. Így volt a Silicon Valley Bank is.  Felmentést kaptak ezen mutatók kiszámítása és kötelező betartása alól. Valószínűsíthető, hogy amennyiben kötelező lett volna az összes követelményt teljesíteniük, akkor korábban fényt derült volna a gondjaikra, és időben beavatkozhattak volna, akár a menedzsment, akár a hatóságok oldaláról. Rövid távon az SVB nyilván jól járt a felmentéssel - de most úgy tűnik, hogy mégis az lett volna mindenkinek a jobb, ha nekik is kötelező lett volna a szigorúbb szabályozást betartani.

(Azénpénzem)