Oscar: Te is benne vagy! „Mindenki”, mindenkiről szól!
Megnéztük a „Mindenki” című Oszkár díjra jelölt magyar rövidfilmet az HBO GO-n. Azon ritka alkalom, volt, hogy csendben figyeltünk, mondhatnám Oszkárnak kijáró áhítattal.
A 24 perc könnyen kibírható volt. Az akciófilmek tömegével hülyített ember kicsit előregondolkodik, hogy vajon mi fog történni, mert nagy csodák ugye nincsenek.
Nem történik semmi, csak a gyerekek sétálnak, játszanak, beszélgetnek félszegen, azzal a derűvel, ahogy talán mi is játszottunk száz éve. A kórusvezető tanárnő hozza a tehetséget, a jóindulatú formát. Nincs itt semmi probléma, ilyen az élet, hogy egy „tanulatlan”, vagy énekelni kevésbé tudó gyereket nem enged énekelni, csak tátogni. Hát’ persze, hisz velem is előfordult, hogy a hátsósorba raktak, mert tán a tömegben kicsit hamis voltam. A tanító szerint. Rosszul esett, de túléltem.
Próbák, és udvari játékok újra. Milyen jó is nekik. Előtörnek gyerekkori emlékek a falusi iskolaudvar mennyivel emberségesebb volt, a kitaposott gyep, mint a filmen látható betonburkolatú udvar és betonlépcső. A majdnem fekete olajos hajópadló is mennyivel puhább, mint a piros fehér mozaiklap.
Aztán kiderül a filmben, hogy az osztály negyede csak tátog. A verseny pedig kíméletlen, csak a legjobb nyerhet és a nyeremény egy svédországi út. Elindul a lázadás. Van egy gyerek, aki észreveszi és keresi az igazságot. Várom a forradalmat, ahogy egy rendes forgatókönyv szerint elvárható Hollywoodban.
Ez egy rendhagyó film, mert nincs forradalom. A kislány visszaáll a sorba. Hát ezt nem találtam el. Majd csak lesz valami, de semmi, csak a verseny, forradalom nélkül szépen egyen sötétkék ruhában, nyakkendővel. A tanárnő kiáll megdicsőülni, mint aki mindenkinek csak jót akar és jót is tesz, amit mindenki elfogadott tőle, már csak pár perc válassza el a sikertől…..
A film végén meglepetve állunk fel a fotelből a nem szokványos befejezés miatt. Azt mondja a nézőtársam, hogy
- Érdekes volt a film. Én a tanárnővel értek egyet, mert nem hagyta ki azokat az énekkarból, akik nem tudnak elég jól énekelni, és ha ilyen áron nyernek, visszaigazolja az igazát, mindenki mehet Svédországba.
- És azok a gyerekek, akiket a látszattevékenységre, tátogásra késztett? Akik úgy jutnak a Svéd úthoz, hogy tudják, sumákoltak, és bennük marad a félelem, hogy kiderül? Akik megszégyenülnek már eleve a titokban félreállítás miatt, de a hazugság, a csalás egy életre bennük marad? Ezzel a teherrel kezdik az életüket?
- Hát igen ez valóban így van. A pedagógia nagyon összetett dolog. A társadalmunk a versenyről szól, a nyerésről. Győztes csak egy van. A többi legtöbbször hoppon marad.
- Van-e jó, van-e legjobb megoldás?
- Hát ezért válogatták be az Oszkárra, mert olyan gondolatokat vált ki az emberből, amin aligha gondolkodott volna el így magától bárki.
Hogy mi lett a film vége? Nézzék meg, megéri! (index.hu)