A héten elindulnak Magyarországon a Black Friday-akciók, amelynek keretében sokan vesznek karácsonyi ajándékokat. A Black Friday-napok, valamint a karácsony előtti hetek  jelentik a főszezont a kiskereskedelemben, tavaly például az egy negyedévre jutó átlagos kiskereskedelmi forgalom 868 milliárd forintot tett ki, míg az utolsó negyedéves forgalom meghaladta 955 milliárd forintot. 

A beszerzés a korábbi évekhez képest akadályokba ütközhet, a járvány miatt globális ellátási láncokban kialakult problémák egyes termékeknél, akár mobiltelefonoknál, különböző elektronikai cikkeknél problémás lehet - az még kérdés, hogy ez miként befolyásolja majd a forgalmat. 

Mindenesetre a magyarok 28 százaléka 10-30 ezer forintot szán ajándékvásárlására az idén, 21-21 százalékuk pedig 10 ezer forintnál kevesebbet, illetve 30-50 ezer forintot - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 15 százaléka 50 ezer feletti büdzsével készül a karácsonyra, ugyanennyien vannak, akik viszont - állításuk szerint - egy fillért sem költenének. 

A nők és a férfiak között több eltérés is látható. Több férfi vásárolna 10-30 ezer forintért, a 30-50 ezres kategóriában a nők vannak fölényben. Csakúgy, mint karácsonyi ajándékokra nem költők esetében.

A 18-39 évesek és a 40-59 évesek táborában a 10-30 ezres karácsonyi költés a megjellemzőbb. Utóbbi korosztályból minden hatodik ember 50 ezer forintnál nagyobb összegért vásárolna meglepetéseket. 

Az alap- és középfokú végzettségűek fele 0-30 ezer forinttal készült a vásárlásokra. A diplomások 51 százaléka 30 ezer forintnál több pénzt tett félre erre. Igaz, köztük a legmagasabb az ajándékvásárlást mellőzők aránya. 

A Budapesten élők kétharmada 10-50 ezer forintból rendezi le a karácsonyi szezont. A megyeszékhelyen lakók legnagyobb része, 30 százaléka a legfelső kategóriába került, azaz 50 ezer forintot meghaladó összeget mondott.

(Napi.hu)

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.