h i r d e t é s

Osztrák lenyúlások: 3300 milliárd forint elsíbolt pénz, 15 év börtön

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Osztrák lenyúlások: 3300 milliárd forint elsíbolt pénz, 15 év börtön

2019. május 25. - 11:32

 

Sokakat meglepetésként érhetett Magyarországon, hogy Ausztria alkancellárja milyen magától értetődő módon beszélt egy 2017-ben Ibizán titokban lefilmezett találkozón arról, hogy hogyan fog bizonyos médiapiaci manőverek és pénzek pártalapítványi számlákra történő kifizetése utáni ellentételezésként állami építőipari megbízásokat juttatni egy magát egy orosz oligarcha rokonaként bemutató nőnek. - írja a g7.hu

Sebastian Kurz (balra) kancellár és Heinz-Christian Strache bécsi sajtótájékoztatón 2019. április 30-án - Fotó: Leonhard Foeger / Reuters

Heinz-Christian Strache megszólalásaiban nem csak az volt a meglepő, hogy milyen természetesnek vette, hogy bizonyos osztrák nagyvállalatok és ingatlanspekulánsok azért utalnak millió eurós összeget* a jobboldali populista Szabadságpárt számlájára, mert cserébe adócsökkentést várnak, vagy hogy hogyan ígért építőipari megrendeléseket a politikai segítséget nyújtó szereplőknek – hanem egyáltalán, azt is szinte természeti törvényként állapította meg a politikus, hogy az osztrák építőipari óriáscég, a Strabag eleve csak a kormány kegyéből kaphatja meg ezeket a munkákat.

Az alkancellár egyáltalán nem úgy tűnik a videókon, mint aki mellébeszél, hanem mint aki jó érzékű reálpolitikusként pontosan érti, országa hogyan működik.

Lehet, hogy a korrupció terén nem is olyan nagy a különbség Ausztria és Magyarország között, mint azt gondolnánk.

Ausztria valóban sokkal rendezettebb és gazdagabb Magyarországnál, de az igazságszolgáltatás és a politikával összefonódott lenyúlások nem is működnek annyira máshogyan. Gyűjtésünk szerint az utóbbi másfél évtizedben tíz Mészáros Lőrinc-vagyonnak megfelelő pénz, 3300 milliárd forintnyi euró szívódott fel a legnagyobb osztrák botrányokban – és ezek csak olyan ügyek, amelyek nyilvánosságra kerültek, márpedig, mint látni fogjuk, Ausztriát a közpénzek elköltése körüli transzparencia súlyos hiánya jellemzi.

Ausztriában számos posztszocialista országhoz képest egészen elmaradott az átláthatóság az üzleti életben és a közpénzek költése terén.* Jó példa erre, hogy bár 2013 óta van törvény a lobbizásra, és a lobbistáknak regisztráltatniuk kell magukat, ez a nyilvántartás nem elérhető a közvélemény számára. Az osztrák cégek tulajdonosi struktúráját is nyomon lehet követni egy Wireg nevű rendszerben – de ehhez is csak kvázi a rendőrségnek és a hatóságoknak van hozzáférése. Ezzel pont az a probléma, hogy a politikusok és nagyvállalkozók továbbra is ugyanolyan könnyen rejtenek el vagyonokat, mint korábban.

Talán a legnagyobb probléma a pártfinanszírozás. Nem véletlen, hogy szinte minden kisebb-nagyobb botrányban olyan lobbisták tűnnek fel, akik kamu szerződések és számlák segítségével segítenek állami és/vagy nagyvállalati pénzeket a pártkasszákba csatornázni. Ez a probléma nem csak a most megbukott Strache pártját, az FPÖ-t érinti, hanem mindkét nagy pártot. Nem véletlen, hogy többen követelik a párfinanszírozási rendszer átalakítását. A számvevőszék – Magyarországhoz hasonlóan – a törvények szerint csak a pártokat tudja ellenőrizni, a hozzájuk kapcsolódó alapítványokat, cégeket már nem – és itt történik a legtöbb visszásság. Emellett a közbeszerzések rendszere is kifejezetten átláthatatlan, nehéz követni, ki és miért jut mekkora összegű állami megrendeléshez.

További részletek a G7 cikkébe >>


 

h i r d e t é s