Az oktatási államtitkár interjút adott a HVG-nek, amiben többek között újra szóba kerül a katasztrofális PISA-jelentés is.

Arról, hogy hogyan lehet javítani az eredményeken, Palkovics László azt mondta:

„De nem elég a NAT tartalmán vagy a lexikális tudás és képesség-készség arányain változtatni. A mérés fontos tanulsága az is, hogy az eredmények mennyire erősen függenek a családi háttértől, tehát a jó és méltányos oktatáshoz való hozzáférésen is javítani kell. Egyébként nemcsak a PISA-ra, hanem az országos kompetenciamérésre és a TIMSS-felmérésre is igaz volt, hogy nagyon magas azon gyerekek aránya, akik azért nem jól teljesítenek a méréseken, mert a családi háttérindexük alacsony. Vagyis ezekben a családokban nem a tanulás az első.”

Pedig, ahogy arra a HVG is rámutatott, a közoktatás államosításának 2012-ben az egyik legfőbb indoka volt, hogy így ugyanolyan színvonalú oktatáshoz juthat egy kelet-magyarországi falu, mint egy budai kerület diákja. Palkovics szerint a 2015-ös felmérésből látszik, hogy a kistelepülések nyolcadikosai 2013-hoz képest javultak matekból, és bár hasonló arányban javult, mint a nagyvárosi iskolákban, még mindig jóval alacsonyabb. Tehát szerinte így nem lehet kijelenteni, hogy a kis falu iskolája rosszabb lenne, mint egy városi, pedig a gyerekek kezdeti tudása valószínűleg alacsonyabb és a családi háttértől is jobban függ.

Utóbbin például azzal terveznek javítani, hogy az új nemzeti alaptanterv koncepciójában szerepel az „életvitel” tantárgy is, ahol reggel 8 és 9 között nem tananyagot tanítanak, hanem elmondják, hogy miért kell fogat mosni.
Palkovics László azt is elárulta, hogy később megvizsgálják, „hogy a tantárgyakban hogyan jelenjen meg az elmúlt 1100 évünket meghatározó kultúra”. (Lázár János ugyanis tavaly azt mondta, hogy a Nemzeti Alaptantervet a keresztény életre való nevelésnek kell alárendelni.)

444.hu /(HVG)

Fotó: MTI - Marjai János

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László