Az ELTE kutatói cáfolják az eddigi, egyszersmind leendő ipari miniszter szélerőmű-tilalom melletti, régóta ismételgetett, "szakmai" érveit. Holmi tudományos tények eddig se rendítették meg a téma kormányzati felelősét.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói cáfolják Palkovics László technológiai és ipari miniszterjelölti parlamenti meghallgatásán a szélerőmű-építési tilalom mellett felhozott érveit. Az innovációs és technológiai tárca eddigi irányítója a Kárpát-medencében a Móri-árkot nevezte az egyetlen olyan csatornának, ahol stabilan fúj a szél. Az ELTE természettudományi kara energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint ugyanakkor a Kárpát-medence legnagyobb része kifejezetten alkalmas a korszerű szélerőművek gazdaságos üzemeltetésére.

A 2019-es Új Európai Szélatlasz, valamint a 2020-as Globális Szélatlasz a Móri-ároknál lényegesen kedvezőbb adottságú hazai területekről is beszámol. Modell-szoftverek Sopron térségében például tizedével magasabb áramtermelést becsülnek. A szél sehol se „stabil”, a legjobb adottságú tengeri farmokon se - teszik hozzá. A több mint egy évtizedes, ma már jószerével elavultnak számító hazai szélkerekek termelési átlaga még mindig meghaladja az európai szintet. Az uniós gyakorlatnak megfelelően nemcsak kockázati tőkések, de energiaközösségek is szívesen fektetnének az ágazatba – közli a kapcsolattartóként Munkácsy Béla adjunktust megjelölő nyilatkozat.

Palkovics László azt is kifogásolta, hogy a napelemekhez hasonlóan a szélerőműveknél is fennáll a tárolás problémája. Bár ez így részben igaz, a tudományos eredmények szerint a tárolási igényt épp a nap- és szélerőművek együttes telepítése csökkenti jelentősen. Utóbbiak ugyanis általában akkor – éjjel, illetve télen - termelnek többet, amikor a napelemek kevésbé. Szélerőművek híján telente az alacsonyabb napelemes termelés miatt az ország jelentős árambehozatalra szorulna. A jelenleg is fejlesztés alatt álló tárolási eljárások kiváltására a kutatók például a fogyasztói igények szabályozását javasolják.

Míg az élvonalbeli európai államok – például Ausztria vagy Dánia – 2030-ra száz százalékos, vagy afeletti megújulóenergia-részarányt céloznak, Magyarország terve 21 százalék. Miközben a szélerőművek világszintű terjedése kiugró, a telepítés akadályozása bevételkiesést és jelentős adófizetői költségeket okoz. A kutatók szerint a jelenleg érvényes hazai energiastratégia évtizedekre bebetonozza az ország behozatali kiszolgáltatottságát. Szerintük ez súlyos ellátás-biztonsági kockázat, amit az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió is bizonyít.

A téma kapcsán megjegyzendő: az Orbán-kormány 2016-ban olyan területi szabályozást fogadott el, ami gyakorlatilag kizárja a szélerőművek építésének további engedélyezését. Bár a kabinet ezt alátámasztani hivatott, „szakmainak” tűnő érveit a nem a Fidesz-KDNP-holdudvarhoz köthető szakma tudományos tényekre hivatkozva rendszeresen cáfolja, a kormány rendületlenül kitart álláspontja mellett. Magyarországon utoljára a szociálliberális időszakban, 2006-ban engedélyezték szélturbinák létesítését. Ennek nyomán szakértők szerint az országban természeti adottságainknál jóval kevesebb szélerőmű üzemel. A napelemek hálózati csatlakozásának trükkös tilalmát kifogásoló szakmai érdekképviseletek múlt pénteki nyilatkozatukban szintén kiálltak a szélenergia-hasznosítás együttes alkalmazása mellett. (Népszava)