h i r d e t é s

Paraszolvenciarazzia Magyarországon

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Paraszolvenciarazzia Magyarországon

2021. január 26. - 13:20

 

Januártól már emelt bért kapnak a magyar orvosok. Ennek egyik feltétele a hálapénz kivezetése. 

A kép illusztráció! - Forrás: felvidek.ma

A vonatkozó jogszabály értelmében az egészségügyi dolgozók legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhatnak el a betegektől, aminek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének 5 százalékát, azaz 8 ezer forintot (20 eurót). Állítólag razziaszerűen ellenőriznek.

Lehetetlen küldetés – egészen mostanáig ez volt a véleménye gyakorlatilag mindenkinek, aki a magyar egészségügyben megfordult betegként vagy gyógyítóként. Ezt arra válaszolták, hogy kivezethető-e a hálapénz.

Váratlan fordulat

Ősz végén a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a magyar kormány látszólag egyezséget kötött: brutálisan megemelik az orvosok fizetését (először úgy volt, hogy már 2021-től, most ott tartunk, hogy több lépcsőben), cserébe viszont vége a hálapénznek, illetve a magán- és közszféra közötti átjárásnak, s a másodállásoknak. Ez utóbbiak ellen a MOK azonnal szembeszállt, mondván, ilyen kitétel nem volt az egyezségben. S ha marad, akkor az orvosok biztosan elhagyják a pályát, mert a másodállások (a fiatal orvosoknál rendre harmadállások is) nyomós érvet jelentettek a maradáshoz. Gyorsan fel is mérték, milyen a támogatottságuk, ha a törvénytervezet ellen mennek: a válaszadó doktorok 77 százaléka azt mondta, nem írja alá az új munkaszerződést, ha az így marad. Komoly volt tehát az ellenszél, illetve a MOK mögötti támogatás – úgy, hogy a hálapénz kivezetéséért egyébként senki nem ütötte az asztalt.

Látszat és valóság

Azt azért nagy bátorság lenne kijelenteni, hogy az orvostársadalom egésze fellélegzett, hogy végre nem lesznek kínos szituációk során zsebbe bújtatott borítékok. A nagynevű főorvosok, professzorok – hiába a szakmában eltöltött évekhez igazodó béremelés – minden bizonnyal a töredékét keresik majd annak, mint amit összességében kaptak. Ha… Ha valóban megszűnik a hálapénz, amelyet a társadalmi szokásrend miatt is egyelőre zárójelbe tesznek. Egy ütős érv mindjárt egy olyan orvostól, aki szakmájából eredően rutinos a kérdésben: „A fiatal, egészséges generáció paraszolvenciaellenes – egészen addig a pillanatig, amíg beteg nem lesz. Ha komolyan megbetegszik, teljesen megváltozik a hozzáállása a kérdéshez, aztán ő is ad borítékot.”

300 euró

Maradjunk is a fiatal generációnál: a szülés előtt álló nőknél. Ők nem betegek, de bizonyosan a legtöbb hálapénzt fizető társadalmi csoport. Nem véletlen, hogy 2020 végén őket kérdezték a paraszolvenciahajlandóságról Magyarországon. A határ ezen oldalán drámai fordulatot nem hozott a felmérés eredménye, mert eddig is örök téma volt, hogy kinek mennyit fizetnek. De mennyit adnak most?

Évi 7 milliárd forintnyi hálapénz landol az állami szülészetben. Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék. A szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege 111 ezer forint (mintegy 300 euró) – derül ki az Ígyszültem. hu, a K-monitor és az EMMA Egyesület közös felméréséből.

A kutatásban arra is választ kerestek, hogy miért fizetnek hálapénzt? A leggyakoribb válasz a saját orvossal/szülésznővel való szülés volt (55 százalék), a második leggyakoribb pedig a hála (45,5 százalék). A válaszadók 38 százaléka azért fizetett, hogy a szülésznő vagy az orvos a várandósság alatt is elérhető legyen.

1001 orvos oldala

A hálapénz ellen küzdő magyar orvosok évekkel ezelőtt saját Facebook-oldalt is létrehoztak (ez azóta is aktív), de nyilván tudták, hogy a helyzetüket nem a „social media” oldja meg. Sokkal inkább az, amiből pedig egyelőre nem enged a kormányzat: átjárás a maszek rendszerbe, vagyis a magánellátásba, ahol boríték nélkül fizet nekik a beteg, s ez senkinek sem kellemetlen. Egy fiatal orvos, amikor arról kérdeztem, hogy a magyar vagy valamelyik külföldi egészségügyben képzeli-e a jövőjét, nem véletlenül mondta azt, hogy: „már nem az a kérdés, hogy itthon vagy külföldön, sokkal inkább az, hogy a közgyógyellátásban vagy a magánban folytassam-e. Nyilván az utóbbi lehet opció, s nem is rossz, valljuk be.”

Ettől az évtől

Ahogy korábban írtuk, a rutinos orvosok meggyőződéssel hiszik, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet a hálapénzt kivezetni a magyar rendszerből. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az ellenőrzéseknél sokkal többet ér – az adott kórházi menedzsment részéről történő – szemléletformálás. „Ha ez a kultúra ugyanis megvan, akkor ott vélhetően ki fog kopni a hálapénz rendszere, és a betegek sem fogják elősegíteni. Ugyanakkor, ha emellett nem elkötelezett az irányítás, akkor egészen biztos, bármilyen intézkedéseket is hoznak, meg fog maradni.”

Hivatásosok ellenőriznek

Az orvostársadalom körében – épp a napokban – komoly felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy hivatásos állományt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat embereit állítják majd rájuk, akik március 1-jétől „megbízhatósági vizsgálat” keretében ellenőrzik őket. Hogy ez a szó mit takar? „Olyan, a valóságban is előforduló élethelyzetet, amelyet mesterségesen alakítanak ki” – magyarán egy beépített ember a beteget vagy a hozzátartozót játssza el. „Ha valakinek megéri, hogy ezért felvágjam a hasát, vagy a lábát megoperáljam, hát ő tudja…” – mondja erre néhány orvos, látszik azonban, hogy az ellenőrzés ilyen formája fájó számukra. Van,akikerekpereckiismondta:„Az egész életemet a gyógyításra, a betegekre fordítottam, kikérem magamnak, hogy titkosszolgálati módszerekkel ellenőrizzenek!”
A belügyminisztérium illetékesét kérdezték arról is, mi alapján választják majd ki az ellenőrizendő orvosokat. A válasz az volt, hogy akár „névtelen információ” alapján is, de a szolgálat dolgozóinak a „saját tapasztalatai” is szóba jöhetnek…

Sudár Ágnes / ujszo.com


 

Kommentek

h i r d e t é s