A magyar 18-24 évesek közt 60 százalék foglal állást a liberális demokrácia mellett  – és egy autokrata rendszert 30 százalék támogatna. Ez az arány a 25-34 évesek közt – akiknek nem esett a teljes politikai szocializációjuk az Orbán-kormányok idejére – már egészen másképp fest: 75% a demokrácia mellett, 21% ellene. Itt csak 3% bizonytalan, míg a fiatalabbak közt ez az arány 10%.

Összehasonlításként, a többi V4-ország fiataljai közül a 18-24 évesek 60-70 százaléka választja a liberális demokráciát, 20 százaléka az autokráciát. Lengyelország szintén kilóga sorból, de ott is csak 26% gondolja úgy, hogy egy diktatórikus rezsim tenné a legjobbat országa jövőjének. A 25-34 éveseknél éppen fordítva áll a helyzet, mint itthon: már csak körülbelül 65% foglal állást a demokrácia mellett, és 26% ellene.

A politikai berendezkedésekre adott válaszok hasonló képet mutatnak, bár azok fényében kicsit meglepő is, hogy a magyar fiatalok nagy része úgy érzi, a nyugathoz tartozunk. 18-24 éveseknél ez 54% – másfél-kétszer annyi, mint bárhol máshol. A kelethez 8% sorolja az országot, a kettő közé 35% teszi. Az idősebbek közt már 48% látja úgy, kelet és nyugat között van valahol Magyarország. Ami feltűnő még, hogy a cseh és szlovák fiatalok nagyjából harmada nem akart vagy nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

Az EU-t a magyar fiatalok nagyjából 60 százaléka támogatja és tíz százaléka látja rossznak, 30 százalék nem tudja. Legjobban a lengyelek örülnek az uniónak: mindkét korcsoportban háromnegyedük tartaná meg a tagságot.

A NATO-tagság 80% körüli támogatottságnak bír itthon. Itt Szlovákia lóg ki egyfelől, ahol 30% elhagyná a szövetséget, másfelől pedig ismét az – Oroszországgal szinte szomszéd – Lengyelország, ahol 90 százaléknál is többen érzik úgy, országuk biztonságához szükséges az Észak-atlanti Szövetség védelme.

nepszava.hu