h i r d e t é s

Példanélküli multiválság szakad a nayakunkba

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Példanélküli multiválság szakad a nayakunkba

2022. november 29. - 11:56

Miközben a piacok már igyekeznek az alagút végét látni az idei év megrázkódtatásai után, egyre több figyelmeztető hang hallatszik, hogy komoly válság közelíthet. Komoly nemzetközi intézmények látják ennek kockázatát, a veszély most nem a bankok felől fenyeget, hanem egyszerre több oldalról.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com/istockphoto.com

Miközben a világgazdaságból egyre több pozitív jelzés érkezik arra vonatkozóan, hogy talán enyhülhet az infláció és a durva recesszió elkerülhető lehet - még Európában is - egyre több piaci felügyeletet ellátó intézmény figyelmeztet arra, hogy benne van a levegőben egy potenciális globális pénzügyi összeomlás. Míg az OECD szerint a világgazdaságban nem alakul ki recesszió, addig a szingapúri központi bank a hét végén egy új pénzügyi válság kockázatára figyelmeztetett.

Úgy látják, a nemzetközi pénzügyi rendszerben egyre nagyobb a feszültség és megvan a kockázata annak, hogy a tőkepiacok működésképtelenné válnak. Ez komoly problémákat okozhat a bankok működésében, ami a reálgazdaságban is jelentős károkat okozhat - írja összefoglalójában a Handelsblatt című német gazdasági lap.

De nem csak Szingapúrban kongatják a vészharangokat, a Bundesbank, az Európai Központi Bank, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és a Bafin német felügyelet is hasonló kockázatokról beszél.

A látszólagos ellentmondásra az a magyarázat, hogy a szakértők többsége nem osztja az OECD optimista előrejelzését a gazdasági folyamatokkal kapcsolatban. A borúlátóbb jóslatokból egy olyan készülő válság képe bontakozik ki, amely nem egypólusú, mint a 2008-as pénzügyi válság, hanem soktényezős. Nem csak a bankrendszer okozza a problémát, hanem több minden egyszerre.

Elég pesszimista vagyok a következő év gazdasági kilátásait illetően. Az elmúlt években soha nem volt olyan helyzet, hogy az USA, Európa és Kína gazdasága egyszerre gyengült volna – figyelmeztet Christian Keller, a Barclays brit bank vezető közgazdásza a lap szerint. Egy nagy német bank vezetője szerint pedig az az ijesztő, hogy olyan sokféle kockázat jelentkezik egyszerre, amire még nem volt példa.

Multiválság kopogtat

Az EKB által kifejlesztett, 15 különböző mutatóból álló „Composite Indicator of Systemic Stress” (CISS) válságbarométer azt mutatja, hogy a félelmek nem alaptalanok. A CISS most jóval a koronajárvány csúcsán elért  szint fölé emelkedett, az ezredforduló eleje óta ennél csak a 2008-as pénzügyi és a 2010-es európai adósságválság idején volt magasabb.

Gyakorlati jelei is vannak már a kopogtató válságnak. Nagy-Britanniában nemrég például Liz Truss miniszterelnök rekord rövid ideig regnáló kormánya bejelentett gazdasági programjával pár nap komoly piaci pánikot okozott, ahol végül a Bank of Englandnek kellett beavatkoznia és megmentenie a nyugdíjalapokat a csődtől, miután a brit államkötvények árfolyama rövid idő alatt összeomlott. Dél-Koreában egy ingatlanfejlesztő fizetésképtelenné válása fenyegette bedőléssel az egész tőkepiacot. A jegybanknak itt is be kellett avatkoznia, itt 36 milliárd dollárnak megfelelő mentőcsomag volt szükséges a stabilizáláshoz.

A Bundesbank pénzügyi stabilitásért felelős elnöke, Claudia Buch a lapnak nyilatkozva kifejtette, ő a pénzügyi rendszerre leselkedő kockázatok kölcsönhatása miatt aggódik leginkább. Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az ellátási láncokat érintő geopolitikai kockázatok és a klímaváltozás következményei külön-külön is növelik a recesszió és a kamatok emelkedésének esélyét.

Egyesével ezek a hatások talán kezelhetők lennének, de együttesen már kevésbé - mondta. Még ha most enyhült is a helyzet az energiatőzsdéken, az energiaválság fokozódása akkor is egy lehetséges szcenárió maradt. Az EKB az elszálló energiaárak, az infláció és a recesszió miatt aggódik, s azért, mert ebben a környezetben nőtt a háztartások, cégek és államok sérülékenysége a magas adósságállomány miatt.

Rosszkor jött a kamatfordulat

Az európai bankoknak hosszú évekig kellett várniuk a negatív kamatlábak megszűnésére. Ez most eljött, s ebből a pénzintézetek is profitálnak. A fordulat azonban olyan gyorsan jött, hogy a szakértők  most már nagyobbnak látják a hirtelen emelkedő hozamok jelentette kockázatokat, mint a bankok profitabilissá válásának előnyeit.

Axel Weber, a Bundesbank korábbi elnöke a nagy jegybankokat, például az EKB-t és az amerikai Federal Reserve-t hibáztatja a kialakult helyzetért. A jegybankárok túl sokáig tétlenek voltak az infláció elleni harcban, s most túlreagálnak, ezért Weber nem zárja ki "valamivel mélyebb pénzügyi válságot" kialakulását jövőre.

Míg az emelkedő kamatok segítik a bankokat normális tevékenységük során, az általuk az elmúlt években vásárolt alacsony kamatozású államkötvények a piaci kamatok emelkedésével veszítenek értékükből. A Bundesbank legfrissebb stabilitási jelentésében arra figyelmeztet, hogy a hirtelen hozamemelkedés komoly leírásra kényszeríti a bankokat, s ezek közül sok már nagyrészt elhasználta rejtett tartalékait. Csak az első félévben ez a német a német takarékpénztárak és hitelszövetkezetek esetében összesen 12,3 milliárd euróra rúgott, ami Core1 tőkéjük 5,6 százaléka. A nagy, rendszerszinten fontos német bankoknál ez az összeg 7,9 milliárd euró volt, a Core1 tőke 3,7 százaléka. A tőzsdei áresések is végül veszteséget okoztak a bankoknak, a biztosítóknak és a befektetési alapoknak- írja a Bundesbank.

A BIS szerint az elmúlt évek alacsony kamatkörnyezete agresszív kockázatvállalásra késztette a befektetőket, még azokon a piacokon is, ahol nem könnyű gyorsan és egyszerűen eladni az eszközöket, amikor az a legfontosabb. Az ilyen illikvid pozíciók megbosszulhatják magukat, különösen, ha a befektetők adósságból finanszírozták azt.

Árnyékbankok fenyegetnek

A BIS ugyanakkor nem aggódik amiatt, hogy a történelem megismételné önmagát, a nagy nemzetközi bankok sokkal biztonságosabbá váltak a 2008-as összeomlás óta, köszönhetően a szigorúbb szabályozásnak és a szigorúbb tőkekövetelményeknek - írja a lap. Aggasztónak tartja viszont a pénzügyi szektor szabályozatlan szereplőit. Az úgynevezett árnyékbankok, ahová például a hedge fundokat és alapkezelőket is sorolja, sérülékenyek rejtett adósságuk és esetleges likviditási problémáik miatt, miközben egyre nagyobb szerepet játszanak a pénzügyi rendszerben.

Ők úgy látják, a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete akkor megoldott, ha a bankok bonyolítják a hitelezést, biztosítják a piaci likviditást és finanszírozzák a globális ellátási láncokat. A helyzet az, hogy ez azonban már koránt sincs így, az árnyékbankok ugyanis egyre inkább kiszorítják a hagyományos bankokat. A BIS Pénzügyi Stabilitási Tanácsának adatai  szerint a nem banki hitelezés 2020-ra 227 billió (ezermilliárd)  dollárra duzzadt, szemben az egy évtizeddel korábbi 117 billió dollárral. Az árnyékbankok eszközállománya a bank tavaly év végi becslése szerint az összes befektetési eszköz mintegy felét tette ki. (napi.hu)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky