A TASZ közleményében azt írja: a bíróság kimondta, hogy a Fidesz jogszerűtlenül kezelte a férfi adatait, így ügyfelük első fokon pert nyert a kormánypárttal szemben. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat. Az ítélet ismeretében a TASZ szerint az adatvédelmi hatóságnak is meg kell vizsgálnia a Fidesz adatkezelését.

Mivel a Fidesz nem tudta igazolni, hogy az adatok tényleg az érintettől származnak, ezért a teljes adatkezelése jogellenesnek minősült.

A bíróság – a mostani, konkrét ügyre vonatkoztatva – kimondta, hogy az aláírásgyűjtő kampány során az aláírók személyes adatai érzékeny, politikai véleményre vonatkozó adatoknak minősülnek.

A TASZ szerint utólag nem rekonstruálható, hogy egy aláírásgyűjtő íven valóban csak azoknak az adatai szerepelnek-e, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, ezért már az aláírás felvételekor hatékony intézkedésekkel kell kizárni a visszaéléseket. Ilyen lehetséges adatbiztonsági intézkedés például, hogy aláírásgyűjtések során meg kell győződni az aláírók személyazonosságáról, vagy email-címek esetében jóváhagyó, visszaigazoló levelet kell kérni az érintettektől.

A TASZ közleményében azt írja, a pártok adatbázisaiba nagyon gyakran kerülnek személyes adatok olyan aláírásgyűjtések vagy más adatfelvételek útján, amelyek során nem érvényesülnek megfelelően a biztonsági előírások, ezért azt sem lehet tudni, hogy valóban mindenki önkéntesen került-e ezekbe a nyilvántartásokba. Szerintük a bizonytalan adatfelvételi gyakorlat miatt nem lehet biztonsággal megelőzni, hogy egy adott párt részére illetéktelenek adják meg mások személyes adatait, mint ahogy azt sem, hogy a párt illegális forrásból gyűjtsön adatokat.

"A pártok felelőssége, hogy jogszerűen építsék ki a személyes adatokból álló adatbázisaikat. Amíg megfelelő garanciák híján olyanokat is nyilvántarthatnak, akik ehhez ténylegesen nem járultak hozzá, addig lényegében minden ilyen adatbázis jogellenesen működik" – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa. (atv.hu)