h i r d e t é s

Polgármester úr! Mit tanácsol, hogyan éljünk meg Zolikával havi 10 ezer forintból?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Polgármester úr! Mit tanácsol, hogyan éljünk meg Zolikával havi 10 ezer forintból?

2020. június 28. - 18:24

 

Ételosztás Debrecenben 

"Egy társadalom emberiességének legfőbb mércéje az, hogy hogyan bánik a szegénnyel, az időssel, a beteggel, a gyöngével"
/ XVI. Benedek pápa/

A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete a hónap utolsó vasárnapján Debrecenben, a Petőfi térre ismét vendégségbe hívta, a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, a fedél nélkül élő felebarátainkat.

Az ingyenes ételosztáson egy tál meleg ebéddel, friss kenyérrel vártunk minden rászoruló honfitársunkat.

A múlt hónapban zuhogó eső, most tikkasztó forróság fogadta a meleg ebédre várakozókat. Már egy órával az ételosztás kezdete előtt legalább hatvanan álltak a sorban, köztük nagyon sok kisgyerek. A hőség ellenére folyamatosan érkeztek a vendégeink, a 150 adag töltött káposzta gyorsan gazdára talált. Nagyon ügyesen kellett az adagokat porciózni, mindenkinek jusson annyi étel, hogy jóllakjon, de senki sem menjen haza úgy, hogy nem jut neki meleg ebéd.

Azt tapasztaljuk, mind többen jutnak olyan élethelyzetbe, hogy így hó végére már nincs mit enniük. A szociális ellátórendszer romokban van, a magyar állam magukra hagyta azokat, akik a társadalom peremére szorultak. Mai vendégeink többsége már visszatérő vendég, tudják, minden hónap végén számíthatnak ránk. Miközben a sorban várakoztak sokan panaszkodtak arra, hogy alacsony a nyugdíj, hónap végére már gyógyszerre sem telik. De mindig vannak új vendégeink is, sajnos az éhség nagy úr. A mi segítségünk ugyan csak egy csepp a tengerben, de a nélkülöző embertársaink számára sokat jelent. Egy olyan hétvégi napot, amikor jól tudnak lakni. És ez napjainkban sajnos sokak számára nem természetes.

Ahány ember, annyi sors, annyi tönkretett élet. Nehezen nyílnak meg, saját nyomoráról senki sem beszél szívesen. Valamikor úgy nyolc éve, az ételosztásainkon az utcán élők voltak többségben. Úgy négy éve, mind több a kisnyugdíjas, a közmunkából tengődő ember, akik egyik napról, a másikra élnek. Mára ők vannak többségben: sokan mondják, szégyellik, hogy ide jutottak, de így hó végére a családi kasszában apró is alig akad. Már régen nem futja csirkefarhátra sem, a felvágottat zömük talán még álmaiban sem eszik. Számos család számára öröm, ha futja kenyérre, és egy kis zsírra hétvégén, a tej és a gyümölcs - a mai csillagászati árak mellett - elérhetetlen a számukra. A szegény ember táplálkozása egyoldalú, nem véletlen, hogy a nincstelenek korán halnak.

Sajnos egyre többen érkeznek gyermekeikkel. Így volt ez ma is. A gyerekek egy része már régi ismerős. Minden hónapban találkozunk velük, régi barátként jönnek, s ölelnek meg bennünket. Látni kellett volna, mikor az egyik pici - Ferike, az "örökbefogadott" fiunk - átölelte Kati nénit. Ezek bizony szívszorító pillanatok. Ferike és tesója, anyukájával még fagyit is kapott.

Az ételosztásainkon rendszeresen visszatérő vendég Erzsike, aki a 34 éves magatehetetlen fiát ápolja, látja el születése óta. Embertelen, amit az édesanya végez, úgy hogy segítségre - elmondása szerint - nemigen számíthat. A városi önkormányzat cégétől, piaci alapon bérel egy 38 négyzetméteres lakást. Mire mindent kifizet, addigra alig marad valami a családi kasszában. A város polgármestere még tavaly szeptemberben megígérte az anyukának, segít abban, hogy a jelenlegi lakást, szociális alapúvá minősítsék át. Erre mindeddig nem volt idő, úgy tűnik, az önkormányzatnak nincs egy olyan illetékese, aki törődne egy ilyen szerencsétlen sorsú családdal. Sírva mondta ma is az idős asszony, hogy egy hónapra jó, ha 10 ezer forintjuk marad. "Hogyan éljünk meg ennyiből Zolikámmal polgármester úr?" - kérdezte. Azt mondjuk, keresztény szellemiségű országban élünk. Ilyenkor azonban számos kétely fogalmazódik meg bennünk, amire a választ úgy hisszük, nem nekünk kell megadni.

A család havi lakbére 46 020 forint. Az önkormányzat tavaly szeptember óta - egy RTL Klub-os riport óta, csak ígérgeti, hogy szociális alapúvá változtatják a bérleti jogot. Érzéketlenség, és embertelenség, ami történik, ezen úgy látszik, senki sem tud (akar?) változtatni.

Tegyük akkor mellé, hogy a budai Várban, egy szerencsés,43 négyzetméteres,elit helyen levő ingatlant bérelt, 27 851 forintért, míg a jelenlegi, ellenzéki vezetésű önkormányzat a szerződést fel nem mondta.

Még annyit a családhoz: ne gondolja senki, hogy a Nagyerdőn bérlik a lakást. Az édesanya és 34 éves fia a város egyik lepukkant épületében, a vasútállomás melletti 20 emeletes toronyházban él. A házban a kiírás szerint nemrégen ágyi poloska irtás volt.

Kis csapatunk a jövőben is, minden hónap utolsó vasárnapján várja mindazokat a felebarátainkat, akik segítségre szorulnak. Sajnos csak ennyit tehetünk az élet igazságtalansága enyhítéséért. Mi ezt tesszük hitből emberségből. De talán jogos az a kérdés, hogy hol van az állam, hol vannak az önkormányzatok. Jól van-e így, hogy kizárólag a civileken múlik, hogy a nincstelen élete miképpen alakul.Egy stadion árából csodákat lehetne tenni. Vajon, hogy a Loki másodosztályú lett, az így fennmaradó milliókat vajon a szegények támogatására fordítja-e az önkormányzat. De arról is örömmel hallanánk, hogy a város a 600 milliárdból milyen szociális beruházásokat tervez a következő években.

 

Az anyagi lehetőségeink végesek, a költségeket úgy adjuk össze, ki, ki anyagi lehetőségei szerint járul hozzá a költségekhez. Ezért kérünk minden jóérzésű honfitársunkat, - ha erre lehetősége van - akár anyagi támogatással, tartós élelmiszerekkel, gyermekjátékokkal,, nyári ruhákkal segítse a nélkülöző honfitársaink és gyermekeik megvendégelését.
Higgyék el, minden adomány jó helyre kerül, nagyon sok rászoruló ember számára szerezhetünk közösen örömet.
Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással. Legközelebb, egy hónap múlva, július 26.-án várjuk a rossz anyagi körülmények között élő embertársainkat töltött káposztával és nagy szeretettel és hűtött ásványvízzel.
Aki szeretne bármilyen módon hozzájárulni az rászorultak megvendégeléséhez, hétfőtől-péntekig 9 és 16 óra között az alábbi telefonszámon jelezheti: 52/ 476 405.
Átutalással: Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma: Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802
Email címünk: [email protected]

Osztjuk, amit Ferenc pápa mondott tavalyelőtt, a szegények világnapján:
"Fontos ráébrednünk arra, hogy az ilyen méreteket öltő szegénységgel szemben lehetőségeink korlátozottak, gyengék és elégtelenek, ennek pedig arra kell indítania bennünket, hogy kinyújtsuk kezünket mások felé és így a kölcsönös együttműködéssel hatékonyabban érhessük el a célt."

 

Szabó Zoltánné
az egyesület alelnöke


 

h i r d e t é s