A Buda-Cash-botrány után elemzők jelezték: további csődök lehetnek a tőkepiacon. Így történt. Legutóbb a Quaestor-csoport kötvénykibocsátással foglalkozó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. is bedőlt.

A gyanú szerint 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket bocsátott ki, amelyekre azért volt szüksége, mert az ügyfelek követeléseire nem volt fedezet: a pénzt újabb és újabb kötvénykibocsátásokkal teremtették elő. Lehetséges, hogy ezt éveken át nem vette észre a pénzügyi felügyelet?

Van olyan szakértő, aki úgy véli: a bedőlések okozta bizalmi válság sem lenne ok arra, hogy tömegesen becsődöljenek a szabályosan működő brókercégek is. Lehetnek még kisebb-nagyobb ügyek, de a tőkepiac egésze – ha nem avatkoznak közbe erőszakosan – megmenekülhet a teljes összeomlástól.

A Quaestor-csőd másnapján tartott sajtótájékoztatón Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója közölte: adatai szerint a privát banki ügyfelek azon a napon 111 milliárd forintból 300 milliót vettek ki, az alapokból pedig 2,7 milliárd forint áramlott ki, ami – Bilibók elmondása szerint – nem számít arányaiban jelentős kivonásnak. Azt is mondta: nyilvánvalóan lehet még számítani kivonásokra, de reményei szerint ennél komolyabbra már nem. És a befektetési piac remélhetőleg már nyár végére maga mögött hagyja ezeket a botrányokat.

Ha engedik – tesszük mi hozzá.

Mindenesetre a Concorde Alapkezelő Zrt. egyik munkatársa lapunknak még azt is elmondta: nem számítanak dominóeffektusra, de a válság érinti azokat a cégeket is, amelyek akár évtizedek óta prudensen működnek.

Szokásos módon darált a fideszes megmondógépezet, miután kirobbant a Quaestor-balhé. Most Tuzson Bence, a frakció szóvivője kiabálta a mikrofonokba: a Quaestor-ügy persze hogy Gyurcsány és Bajnai miatt van, a szocialista kormányok bűne.

De beszédes volt az is: más Fidesz-tagok inkább hallgattak. Nem véletlenül. Míg a Buda-Cash vezetősége igyekezett mindig az aktuális kormánnyal jóban lenni, a Quaestor alapítója, Tarsoly Csaba Fidesz-fan volt, Orbán politikájában látta meg saját üzleti érdekeit.

Tarsoly – milliárdos vállalkozó. Baráti a kapcsolata a „keleti nyitás” antidiplomatájával, Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Mindketten győriek. Tarsoly nyitotta meg az isztambuli és a moszkvai kereskedőházat; 2013-ban Szijjártó külön is meglapogatta a Quaestor vezetőjét, mondván, Tarsoly számíthat az állam jóindulatára: „A kormány több konkrét eszközzel segíti a magyar élelmiszerexport oroszországi bővítését. Az egyik az idén tavasszal a Quaestor-csoport által nyitott moszkvai magyar kereskedőház, amely a magyar cégek exportját segíti elő.” De mi is ez a kereskedőház? A befektetési központ mellett egy raktárbázisból áll, ahol főleg orosz exportra szánt mezőgazdasági termékeket tárolnak.

Másfelől: Tarsoly még 2001-ben megvásárolta a Rába Rt. tulajdonában lévő győri stadiont, illetve a Győri ETO csapatát. A stadion ára 650 millió forint volt akkor. A Quaestor-csoport 100 millió forint értékpapírt adott, amelyet 350 százalékon számoltak be, illetve 300 millió forintért vállalta, hogy reklámszolgáltatást ad a Rábának. Az előző Fidesz-kormány alatt 900 millió forint támogatást kaptak a stadion átalakítására, majd az MSZP-kormány idején a Magyar Fejlesztési Banktól vettek fel 17 milliárd forintos kölcsönt további fejlesztésekre.

A Quaestor-cégcsoport a kilencvenes évektől bocsát ki hasonló konstrukcióban kötvényeket. Több szakértő is egybehangzóan állította a 168 Órának: ezekről az ügyletekről nagy valószínűséggel tudnia kellett a pénzügyi elitnek is, s mindez az aktuális politikai vezetés előtt is nehezen maradhatott titokban.

Windisch László, az MNB alelnöke ennek kapcsán nyilatkozta a Figyelőnek: ha tényleg tudhatták egyesek, mi zajlik a cégcsoportnál, akkor „a felelős magatartás azt kívánta volna meg, hogy korábban megosszák, ha a felügyelés szempontjából fontos információk birtokában vannak”. Hozzátette: az MNB minden beérkező értesülést, információt komolyan vesz és értékel kockázati szempontból.

Windisch szerint a Quaestor vezetői – a Buda-Cash vezéreihez hasonlóan – előremenekültek az öncsőd bejelentésével. Hiszen az első botrányt követően tudhatták: az MNB célvizsgálatokat indított a többi brókercégnél is, amely felfedhet szabálytalanságokat.

Pápa Levente közgazdász a blogjában hívta föl a figyelmet a Quaestor közleményére, amelyet az öncsőd után nem sokkal adtak ki: „A kötvények visszafizetéséhez szükséges pénz megteremtése csak piaci eszközökkel lehetetlen, ahogyan a világ számos nagy bankjának, biztosítójának és kötvénykibocsátójának is az állam segítségét kellett kérnie, így a mai napon mi is ezt kértük.”

Vagyis: állami segítséget kértek, hogy az általuk „eltüntetett” pénzt pótolni tudják. Miért gondolják, hogy az állam a segítségükre siet? Egyáltalán: honnan tudták, hogy ennyi zavartalan év után most fennakadhatnak a felügyeleti szűrőn?

A tőkepiacot igencsak jól ismerő informátorunk azt mondja: míg a Buda-Cash esetében könnyen elképzelhető, hogy megtévesztették a felügyeletet, a Quaestor kapcsán ez már nem ilyen egyszerű. Mint tudható már: a Buda-Cashnél fiktív ügyfelek nevére írtak kötvényeket, és a számítógépes rendszerükből nem derült ki, hogy Karácsony Miklós – erre a névre bocsátottak ki 65 milliárd forint értékű kötvényt – nem létező személy.

Ám a Quaestornál másképp ügyeskedtek. A brókercégek pénz- és értékpapírszámláit a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (Keler Zrt.) vezeti. Egy felügyeleti vizsgálat során rögtön észre kellett volna venni: a Quaestor kötvényeinek egy része nem szerepel a Keler nyilvántartásában. És az hogyhogy nem tűnt föl az ellenőröknek, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi kötvényre nem volt engedélye a cégnek?

Miként a Buda-Cash-ügyről szóló cikkünkben két hete megírtuk: átfogó vizsgálatai során a felügyelet betekintést nyerhet a tőkepiaci cég nyilvántartási rendszerébe, és összevetheti az ott talált adatokat.

Szakértőink arra is felhívják a figyelmet: 2014 decemberében a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. az MNB engedélyével megvette a korábban francia tulajdonú Credigen Bank Zrt. 100 százalékát. Márpedig az ilyen tranzakciók előtt átvilágítják a vásárló céget. Nem mellesleg: fél évvel ezelőtt éppen Windisch László engedélyezte a Quaestor 70 milliárdos kötvénykibocsátását. A szabálytalanságok ekkor sem derültek ki?

A 168 Óra megkérdezte az MNB-t: indítanak-e belső vizsgálatot az esetleges szabálytalanságok feltárására? Binder István, az MMB felügyeleti szóvivője azt válaszolta: jelenleg a betétesek, kisbefektetők helyzetének rendezésén dolgoznak, de később foglalkoznak majd „a múlt esetleges módszertani hiányosságainak feltárásával is”.

Számos pénzügyi elemző azonban úgy látja: a jegybanki és a kormányzati kommunikáció a bizalmatlanságot erősíti. Pedig csakis az állam és az MNB tudná most megnyugtatni a pénzpiacot és az ügyfeleket. Például azzal, ha az ellenőrző szerv vezetői lemondanának. Ez egyértelmű üzenet lenne a befektetőnek, hogy ezentúl sokkal gondosabban jár el a felügyelet.

De egyelőre csak Orbán Viktor üzent a Kossuth rádióból: sürgősen körül kell nézni más brókercégeknél, „ki kell takarítani ezt az istállót”. Tárgyalást is kezdeményezett a Bankszövetséggel arról, hogyan lehet megakadályozni ilyen eseteket. De mit akart ezzel mondani a miniszterelnök? Merthogy például Windisch László, az MNB alelnöke többször hangoztatta: a piacon felügyelt százhuszonöt cégből csupán három volt eddig érintett botrányokban. Orbán vajon arra utalt, hogy ő nem hisz ebben? Lehet, hogy a bankok után a brókercégeket is elszámoltatná? Miért?

A Buda-Cash-botrány esetében arra gyanakodtunk: belső oligarchaharc állhat a háttérben, és főleg a mezőgazdasági érdekeltségek „újraosztása” lehet a cél. A Quaestor is komoly – ráadásul Oroszországhoz is köthető – mezőgazdasági érdekeltségekkel rendelkezik. De Orbán Viktor elszámoltató üzenetében elemzőink veszélyeket is látnak: megeshet, hogy a miniszterelnök ürügyként használná a brókerbotrányokat a pénzszolgáltatási szektor nagy részének államosításához.

168ora.hu (Fotó: 168ora.hu)