Izraelben a Bennett-Lapid kormányzó koalíció egy évet sem élt túl.
Elég volt Netanjáhúnak megvásárolnia három képviselőt (Jamina – Bennett pártja) és ki kellett írni a sorrendben ötödik idő előtti választást, ahol Bibi nagy eséllyel befutó lesz: visszatérhet a hatalomba.

A kiváló Mario Draghi sokszínű koalícióját Salvini megbuktatta Olaszországban, és jöhet a szélsőjobb.
Itt az egyetlen remény, hogy egy hármasfogat fog befutni, melynek vezetői Meloni, Salvini és a veterán Berlusconi nagy eséllyel hamar átharapják egymás torkát.

Csehországban a minap hetvenezren, az oroszbarát, Unió-ellenes szervezők szerint százezren tüntettek a Vencel-téren, a kormány lemondását, az ukránok támogatásának leállítását és a Brüsszeltől való "függés" megszüntetését követelve. Jöhet vissza Babiš?

Szlovákiában több párt kilépett a kormánykoalícióból, melynek így két törpe párti hatvan képviselője marad a százötvenkilenc tagú parlamentben.
Az első bizalmatlansági indítványig.
Melyet holnap fognak benyújtani? Jön vissza Fico?

Kérdés, hogy a szlovén kormánykoalíciót mikor fúrják meg orosz, magyar pénzen, a szokásos módszerekkel. Akkor visszajön Janša?

Kétségtelen, hogy a bukott, vagy bukás előtt álló szivárványos/demokratikus/Nyugat-barát kormányokat az ág is húzza: a Covid, a háború, az energia-válság, a recesszió, az infláció.

Természetesen az ellenzékükhöz ömlő orosz pénz és a tonnaszám szállított dezinformáció is.

De, azért itt többről van szó!

A polgári demokratikus államberendezkedés két (vagy három) nagy váltópárt vetésforgójára tipizált.
Melyek mind elfogadják és betartják a játékszabályokat.
Állandó szavazóbázisú, nagy tömegpártokra.

Az utóbbi két évtizedben a hagyományos establishmentet felforgató újfasiszta pártok vezetői (a felsoroltakon kívül Orbán, Kaczyński, Le Pen, és hajaz Trump is) hatalmas és állandó, sőt egyre gyarapodó (Le Pen) megingathatatlan tömegpártokat tudtak maguk köré/alá rendelni (Trump a republikánusokat),

Melyek hívei hisznek!
Tán azt is, hogy a vezérük meg tudja állítani a Földet is a Nap körüli pályáján. Érvekre, tényekre vakon, süketen, mindent hazugságnak titulálva, ami ellenkezik a Vezér, a Hősük tetteivel, szándékaival, szavaival.

Velük csak hasonlóan nagyszámú, elkötelezett tömegpártok vehetik fel a versenyt! Kis törpepártok bármilyen koalíciójának nincs esélye.
Ellenfeleik (ellenségeik) hamar megtalálják az ilyen fából vaskarika szövetségek Achilles-sarkát/sarkait, megvásárolható pártfunkcionáriusokat/képviselőket, kül-, bel-, biztonság-, pénzügy-, környezetvédelmi politikai ellentéteiket, és éket vernek közéjük.

(Ezen ellentétek következtében, állandó elvi és gyakorlati kompromisszumokra kényszerülve, és az egységes koncepció hiánya miatt e kormányok teljesítménye amúgy is bice-bóca.
Bizonyos mértékben, ámbár eltérő kilátásokkal, mivel ott egy konzervatív néppárt, mint nagy váltópárt jelen van, igaz ez a jelenlegi német kormánykoalícióra is.)

Akkor pedig jöhetnek az új választások, és a "sorscsapásokat" a kormányzó szivárványosok nyakába varró újfasiszták tarolni fognak.

Francis Fukuyama nagy örömére, aki éppen az imént (az év elején) jósolta meg a demokratikus pártok előretörését. Nem először és nyilván nem utoljára mellényúlva.

De hát, bár ez lenne a legnagyobb bajunk!