Az akkor meglévő Alkotmányt még kétharmados parlamenti többségük birtokában úgy módosították, hogy Orbán Viktor jelölje, Polt Péter hat helyett kilenc évig láthassa el feladatát. A legfőbb ügyész a módosítás miatt többé nem volt interpellálható a parlamenti patkóban, megválasztását pedig kétharmados parlamenti többséghez kötötték.

A második "lex-Poltra" 2011-ben került sor. Ekkor az ügyészségi szolgálati törvényt kellett módosítani annak érdekében, hogy Polt Péter teljes egészében kitölthesse hivatali idejét. A Fidesz még 2011 áprilisában úgy döntött (a ezzel kapcsolatos aggályokat szokás szerint figyelmen kívül hagyva), hogy mind a bírákra, mind pedig az ügyészekre alkalmazni kell azt az új szabályozást, hogy 62 éves korban kötelező a nyugdíjba vonulás. Mindenkinek, kivéve Polt Péternek, őt ugyanis kivették a törvény hatálya alól. No persze logikus lépés volt ez, elvégre mi értelme lett volna bebetonozni tisztségébe - a már az első Orbán-kormány idején is többször pártmegrendelések teljesítésével megvádolt - Poltot, aki egykor maga is a Fidesz tagja volt..

Az elmúlt években egyre gyakoribbak a negatív hangok az ügyészi szervezet munkáját illetően. Sok esetben felmerül a gyanú, hogy bizonyos ügyek hátterében politikai nyomás áll. Annyi bizonyos, hogy nem tesz jót egy országnak, ha állampolgárai nem bíznak a vádhatóság szerepét betöltő jogállami intézményben, ahogy az sem, ha az ún. fékek és ellensúlyok rendszerét módszeresen felszámolják a hatalmon lévő erők.

A legfőbb ügyész kincstári optimizmusát cáfolja, hogy egyre több kritika éri az ügyészség munkáját. Épp a leginkább korrupcióval érintett ügyek esetén van okunk arra gyanakodni, hogy az ügyészség politikai nyomás alatt áll. Lássunk erre néhány példát:

Trafikmutyi

Az elmúlt évek mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedik a magyarországi korrupciótörténetben. Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben az évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket. Hiába kerültek nyilvánosságra egyértelmű bizonyítékok arról, hogy pártszimpátia alapján osztogatták a trafikkoncessziókat, idén januárban a legfőbb ügyész rövidre zárta az ügyet. Politikus szerinte nem érintett a botrányban.

Quaestor-ügy

Tavaly tavasszal több nagyobb brókerbotrány is kipattant, a befektetők kára pedig együttesen a 300 milliárd forintot is meghaladta. A Buda-Cash bedőlése után dominóeffektus kezdődött. Csődbe ment a Hungária Értékpapír Zrt., majd a végére maradt az igazi nagy durranás: a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó részlege jelentett csődöt, magával rántva az egész cégcsoportot.

A három botrány közül a Quaestoré volt a legérdekesebb, és ez váltotta ki a legnagyobb sajtóvisszhangot, mivel nemcsak itt keletkezett a legnagyobb kár (közel 200 milliárd forint), hanem a kormány számára is kényes dolgok láttak napvilágot: például a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kapcsolható cégeknek befektetései voltak a Quaestornál, és ezektől pont a csőd előtt váltak meg. Vagy éppen Tarsoly Csaba személye, aki nemcsak Szijjártó Péterrel, hanem több fontos fideszes politikussal is jó kapcsolatot ápolt. Polt Péter is egészen közelről érintett a botrányban: a Blikk derítette ki, hogy Tarsoly személyi titkára a legfőbb ügyész lányának élettársa.

Mindezek miatt több mint gyanús, hogy Tarsoly Csaba a botrány kirobbanását követően még hetekig volt szabadlábon, ezzel elegendő idő állt rendelkezésére, hogy bizonyos szálakat elvarrjon és némi pénzt is elrejtsen. Most éppen ott tartunk, hogy a Quaestor csődjéért is Gyurcsány a hibás.

Földmutyi

A trafikok újraosztása mellett az állami földek kiárusítása az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye. Hiába a gazdák tüntetése, az Alkotmánybíróság ítélete, az ellenzék állandó harca, minden ellenállás maximum zavaró tényező. Aprócska eset, de sokatmondó, hogy miután Fazekas Sándor unokaöccse és L. Simon László fitneszedző felesége jócskán áron alul jutott kiemelt, Tisza-tó környéki, illetve Natura 2000 besorolású területekhez, az ügyészség azzal az indoklással utasította el a feljelentéseket, hogy a hűtlen kezelés nem állhat meg, hiszen árveréseken keltek el a parcellák, vagyis nem az értékesítő döntött a végső árról.

Egyéb, érdekes esetek

Persze olyan is előfordul (akárcsak a személyre szabott törvényhozás esetén), hogy az ügyészség nem valaki mellett, hanem valaki ellen veti be magát. Jó példa erre az Országgyűlési Őrség egyik tisztjének esete, aki visszaéléseket vélt felfedezni a 2013-ban létrehozott szervezetnél. Az ügyészség (az azóta állásából elbocsátott) férfi ügyében a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A tiszt szerint:

Az eljáró ügyész valószínűleg szándékosan nem vette figyelembe azokat a javaslatokat, amiket a bizonyítás érdekében elmondtam neki. Úgy tűnik, az ügyész vagy az ügyészség arra törekedett – ahogy a megszüntető határozat számomra mókás indoklása is tanúsítja –, hogy elsimítsa az ügyet.
Az ügyészség a kormányzati politikusoknak nem tetsző, de a társadalom egészében nagy port kavart Biszku ítéletet igyekezett teljes egészében az ítélőtábla nyakába varrni.

"A védelem csörgősipkás bohócot csinált a másodfokú bíróságból, amely mindent megkérdőjelezett, amit az 1956-os forradalomról tudunk és elfogadunk" – mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Magyar Gábor (Biszku védője) szerint azonban Ibolya Tibornak elsősorban önmagára és az általa irányított ügyészségre kellene haragudnia, saját munkájukat kellene kritizálnia. Az ügyvéd úgy látja, hogy a politikai nyomás alatt dolgozó, vagy csupán megfelelési kényszertől hajtott ügyészség súlyos hibái miatt kell elölről kezdeni Biszku perét.

Nagy ritkán persze olyan is előfordul, hogy az ügyészség meghátrál. Becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállításokat tartalmazó cikk interneten történt megosztásával elkövetett bűncselekménnyel vádoltak meg több ezer facebook-felhasználót, akik megosztottak falukon egy Balázs Árpádról (Siófok korábbi polgármestere) szóló cikket. Ez arról szólt, hogy Siófokon egy önkormányzati lakást messze áron alul hirdetett meg az akkor még Balázs irányítása alatt álló város. Az ingatlanügy kiteregetése miatt a volt polgármester a rendőrséghez fordult. A nyomozást az ügyészség felügyelete mellett a siófoki rendőrkapitányság indította meg, és az írás első 43 megosztójából 17 siófoki polgár ellen büntetőeljárást indítottak. A járási ügyészség még úgy gondolta, hivatalos személy rágalmazása történik, de a főügyészség végül kimondta, itt maximum magánvádas eljárásról lehet szó.

Az elmúlt években egyvalamiben biztosak lehettünk: a fideszes korrupciónak soha nem lesz következménye. A legtöbb gyanús ügyben, amely a Fideszhez köthető, valamiért nem indult semmilyen "számonkérés", avagy "elszámoltatás". Rogán Antalnál is a NAV mindent rendben talált, Szijjártó Péter pedig aputól kapta a pénzt a villájára, Mészáros Lőrinc vagyonosodásával is minden a legnagyobb rendben, s sorolhatnánk. De a lényeg ez: Magyarországon a Fidesz által uralt ügyészség egyszerűen nem indított 2010 óta egyetlen eljárást sem kormánypárti politikus ellen.

A fentiek alapján érthető, miért éri egyre több kritika az ügyészi szervezetet és a legfőbb ügyészt. Jól látható, sok esetben felmerül a gyanú, hogy bizonyos ügyek hátterében politikai nyomás áll. Annyi bizonyos, hogy nem tesz jót egy országnak, ha állampolgárai nem bíznak a vádhatóság szerepét betöltő jogállami intézményben, ahogy az sem, ha az ún. fékek és ellensúlyok rendszerét módszeresen felszámolják a hatalmon lévő erők.

tenytar.blog.hu