Több trükköt is bevetett a kormány azért, hogy uniós pénzből finanszírozza az M4-es autópálya építését, ám arra is kész volt, hogy a nemzeti költségvetésből finanszírozza a beruházást, ha Brüsszelben nem jár sikerrel.

Az Orbán–Simicska-konfliktus azonban felülírta az eredeti forgatókönyvet. - írja a nol.hu

Saját csapdájába eshet a kormány az M4-es autópályán. Az Abony és Fegyvernek közti 29 kilométeres sztrádaszakasz néhány napja felfüggesztett beruházását trükkök árán próbálták elfogadtatni az építkezés finanszírozásától elzárkózó Európai Bizottság illetékeseivel. A százmilliárd forintos fondorlat azonban Brüsszelben elbukott, Simicska Lajos és cége, a Közgép Zrt. feketelistára kerülése után pedig már nem járható út, hogy a költségvetés egyedül állja a cechet. Kibúvónak maradt a magyarázkodás és a vádaskodás.

Előbbi feladatát Csepreghy Nándorra osztották. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára néhány napja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azzal érvelt a már harmincszázalékos készültségben lévő beruházás leállítása mellett: „minden támogatási szerződésben benne van az, hogy a szerződés megszüntetésére szolgáló ok lehet, ha az unió kivonja a finanszírozást a projektből”. Vagyis, nincs semmi meglepő abban, ha a kormány felmond egy olyan autópálya-építési szerződést, amelyről utóbb kiderül, hogy az Európai Unió nem finanszírozza.

Csepreghynek igaza is lehetne, ha szemet hunynánk afelett, hogy az M4-es Abony–Fegyvernek szakaszának építésére Brüsszelben valójában soha egyetlen fillér támogatást nem ígértek. Mi több, kifejezetten ennek ellenkezőjét közölték a magyar illetékesekkel. Így, az unió valójában semmilyen finanszírozást nem vonhatott ki a projektből, hiszen soha nem is tett bele semmit. Ellentétben a magyar kormánnyal, amely 2013 augusztusában határozatban vállalt kötelezettséget a beruházás finanszírozására.

Lázár felelt érte

Az M4-es Abony–Fegyvernek szakaszán 2015. december 31-e után felmerülő költségek fedezetének biztosításáról szóló határozat felelőse a Miniszterelnökséget vezető Lázár János volt. A dokumentumból kiderül, a kormány úgy számolt: az M4-es autópálya Brüsszelben visszautasított nagy projektjének megépítését egy támogatási szerződés keretében maga fogja pénzelni.

Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közlekedési operatív programok irányító hatósága legalábbis mindehhez megköthette a szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel, és megkapta a jogot a beruházás finanszírozásához szükséges kötelezettségvállalásra. Utóbbival a mostanság az uniós finanszírozás hiányára hivatkozó kormány látszólag nem kevesebbet vállalt, mint hogy a költségvetésből fizeti az Abony–Fegyvernek szakasz építését.

Feltételül csupán azt szabták, hogy a NIF a sztrádaberuházás megvalósítására akkor már folyamatban lévő feltételes közbeszerzések lezárása után kösse meg a kivitelezői szerződéseket. Így kapott az M4-es építéséből egy-egy szeletet a Colas–Swietelsky páros, a Közgép–A-Híd kettős, valamint a Strabag.

Próbáltak trükközni

Egyelőre nincs válasz arra, miért volt annyira fontos a kormánynak az M4-es megépítése, hogy a jelek szerint saját kontójára bevállalta a nettó 110 milliárd forintos fejlesztést. (A 2014-es országgyűlési választásokra készülő kormánypárt helyi politikusainak mindenesetre biztosan jól jött a kampányban az új autópálya ígérete.) Bármi is volt azonban az ok, a költségvetést százmilliárd forintos kiadásba verő kormányhatározatig is trükkök során keresztül vezetett az út.

Ilyen ügyeskedés volt például, hogy a kormány a fejlesztést három részre bontotta azután, hogy 2013-ban kiderült: az alacsony járműforgalom, illetve az indokolatlanul magasnak tartott árak miatt az M4-es uniós nagyberuházásként nem számíthat közösségi támogatásra. Állítólag pusztán azért, mert míg egyetlen projektként az M4-es Abony és Fegyvernek közötti szakaszának költsége meghaladta az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő 50 millió eurós értékhatárt, a részberuházások költsége meg sem közelítette ezt a küszöböt, így elindításukról már nemzeti hatáskörben lehetett dönteni.

És persze az Európai Bizottság illetékeseivel is újra lehetett kezdeni az egyezkedést az uniós támogatásról, ami tovább éltette a reményt: a már meglévő gyorsforgalmi úthálózathoz sehol sem csatlakozó sztráda költségeinek oroszlánrészét végül a brüsszeli közös kassza fizeti majd, és a költségvetés visszakapja a pénzét.

Az M4-es érintett szakaszának megépítésére leszerződő mélyépítő vállalatok számára mindenesetre egyetlen pillanatra sem lehetett kérdéses, hogy munkájukra megvannak a források. Részben azért, mert a NIF internetes oldalán most nyilvánosságra hozott dokumentumaiban is az szerepel: az új autópálya építésének pénzügyi fedezetét egy már megkötött támogatási szerződés biztosítja.

De ha ez még nem lenne elég, a pénz meglétére utalt az is, hogy a feltételes közbeszerzés lezárása után aláírt kivitelezői szerződések hatályba léphettek, azaz a NIF átadta a munkaterületet, és 33 milliárd forint előleget mindjárt át is utalt a munkálatok megkezdéséhez. A közbeszerzési törvény szerint pedig mindez csak abban az esetben volt lehetséges, ha előbb a kormány gondoskodott a beruházáshoz szükséges finanszírozási háttérről. Ha nem így tett a kabinet, felmerül a gyanú, hogy a döntéshozók fedezet nélkül vállaltak kötelezettséget, ami egyértelmű jogsértés.

Eddig rendben fizettek

A rendben lévő finanszírozás látszatát erősítette az is, hogy az M4-es építői rendre megkapták elvégzett munkájuk ellenértékét. Számláikra eddig nettó 48 milliárdot utaltak át, és az építkezés folytatásához szükséges előleg is megérkezett. Ezután meglepő, hogy Csepreghy több fórumon is arról beszélt: a napokban derült ki, hogy másfél év egyezkedés után az unió kartellgyanúra hivatkozva elzárkózik a magyar autópálya-beruházás támogatásától.

Így a kormány előbb leállíttatta, majd fel is mondja az M4-es kivitelezői szerződéseit. És miközben Brüsszelben tagadják, hogy a három nemzetközi és két magyar építő cég árainak egyeztetését szóba hozták volna, a projekt mellett korábban harcosan kiálló Lázár máris a kifizetett előlegek visszaszerzését jelölte meg új célként. Alighanem a bíróságon dől majd el, hogy a kormány jogszerűen jár-e el a szerződések felmondásával. Ám, ha végül netán az derül ki, hogy az útépítők szerződései érvényesek, a költségvetés az autópálya árán felül tetemes összegű kártérítés fizetésére is kényszerülhet.

Ha viszont a Miniszterelnökségnek van igaza, az állami nagyberuházások kivitelezői kapnak baljós üzenetet. Jelesül azt, hogy hiába a sok kormányhatározat, a miniszteri aláírások, a bélyegzők, a magyar kormány bármilyen megállapodást felmondhat, a szerződések nem érnek többet, mint a papír, amire írták őket.

nol.hu (Fotó: Végleges döntésre várnak a leállított építkezés kivitelezői: a munkagépek, teherautók. És a Közgép. Nem tudni, mi lesz az M4-es autópályával // Csabai István)