Szerencs városában 1923-ban a Magyar Cukoripari Rt. megépítette csokoládéüzemét. A szerencsi kakaó és cukor tehát közel száz éve híres Magyarországon, két kis bakugrással:

1. a gyárat államosították 1948-ban (a németek fel akarták robbantani az egészet, mikor az oroszok felszabadítottak bennünket),
2. majd privatizálták 1991-ben.

A privatizációval és az EU-s csatlakozásunkkkal a gyárat szépen leépítették, a magyar cukornak leáldozott. (ide kattintva olvashat bővebben - a szerk.)

Mostanra a Nestlének maradt Szerencsen (talán épp a gyár területén) kis termelő egysége, a 10 ezres városban 480 főt foglalkoztatnak. Pont most nyáron adták át az új gyártósort, így jött ki a 480 ember.

A cukorgyárból mementónak a két hatalmas kémény maradt meg, amelyek üresen állnak és a régi korok dicsőségét őrzik:

valaha Szerencsen, még az ’56-os forradalom idején is, 28 ezer tonna cukrot gyártottak.

A privatizációval és az EU-s csatlakozással több (tíz)ezer ember vesztette el a megélhetését a cukoripar leépítése miatt. Az akkori kormányok (nevesítsünk: Antall-kormány, Horn-kormány és Orbán-kormány) boldogan mentek bele úgy privatizációba és az EU-s csatlakozásba, hogy tudták, a magyar cukornak (és sok ezer ember megélhetésének) megássák a sírt.

Manapság a cukorgyártást nem érné meg újra feléleszteni, hiszen elárasztotta Magyarországot az olcsó, külföldi cukor, amivel nem tudunk versenyre kelni.

Poén 1: Szerencsen ma nem lehet csokitortát kapni

Manapság, ha az ember bemegy a volt cukorgyárral szemben lévő két cukrászda bármelyikébe, az ott lévő személyzet öt percet váratja az arra tévedő szerencsétlent (nem szoktak hozzá, hogy valaki vásárolni szeretne), majd kiderül, hogy a sütik régiek és állottak. De legalább drágák. A sors bizarr fintora, hogy a csokigyártól ötven méterre, egész Szerencsen nem lehet manapság csokitortát kapni. (Vagy csak mi voltunk ott rosszkor.)

A munkanélküliség akkora, hogy Szerencs város azt is hatalmas hírként harangozza be a saját honlapján, hogy a Nestlé 100 munkahelyet teremtett a gyárban.

Poén 2: Zemplén kapuja-emlékmű 102,5 millió forintért

A Zemplén kapuja nevű emlékmű, a város 2,5 millió forinttal, az EU 100 millióval szállt bele, az előző polgármesternek, Rónavölgyi Endrénének nagyon tetszik. A mostani polgármester, Koncz Ferenc (Rónavölgyi utóda) viszont azt mondta az RTL Híradónak: ez egy rossz beruházás.

Forrás: serfozoistvan.hu

Poén 3 : kettős kereszt, hármas halom

Koncz Ferenc annyira rossz beruházásnak tartotta a kaput, hogy csináltatott magának is egy emlékművet. Ő is be akarta írni nevét a város történelmébe, ezért építtetett egy kettős keresztet hármas halommal a kapu mellé a körforgalomba:

Forrás: serfozoistvan.hu

Arról nincs információnk, mindez mennyibe került a városnak.

Nem baj, elvtársak, ha már munka, termelés, cukor nincs, akkor legyen valami! Így mulat az igaz magyar!

Forrás: serfozoistvan.hu

egyenlito.blog.hu / serfozoistvan.hu