Sosem lesz magyar euró?
Lassan mindenhol leírnak minket
Bernát Barbara a diplomamunkájához tervezett eurót - Forrás: Blikk
Utoljára talán 2017-ben kezdett kibontakozni társadalmi vita a magyar euróbevezetés esélyeiről és szükségességéről, akkor a jegybank dobta be a követ az állóvízbe azzal, hogy kijelentette: szerinte a maastrichti kritériumok mára elavultak, új mutatókat kell bevezetni, melyek az optimális időpontot kijelölhetik. Az már akkor látszott, hogy az új feltételek még hosszú évekig nem fognak teljesülni. A javaslatok ismertetésekor a 2017-es Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy ezek a számok nincsenek kőbe vésve, de ha betartjuk őket, akkor "az euróbevezetés nem egy rövid távú történet".
Az elmúlt majdnem másfél évben a kormány hivatalosan nem szólalt meg az euróbevezetés lehetőségéről, így azt sem lehetett tudni, hogyan viszonyulnak a jegybank javaslataihoz. Bár már az is árulkodó, hogy nem szólaltak meg az ügyben. Aztán az év eleji Kormányinfón az újságírók rákérdeztek Orbán Viktornál, aki azt mondta, hogy két okból nincs céldátumunk az euró bevezetésére: egyrészt nem látjuk világosan az euró jövőjét, másrészt ugyan az uniós csatlakozásunkkal vállaltuk, hogy belépünk az eurózónába, de az még nem ez az eurózóna volt, azóta egy csomó új szabály született, új intézmények jöttek létre.
Senki sem tudja, hogy az eurózóna hova fog fejlődni a következő időszakban, úgyhogy én a kivárás és az óvatos duhaj politikáját követem szívem szerint
- fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán megszólalása azért is aktuális, mert a napokban a szlovák euró tizedik évfordulója kapcsán az Erste Bank készített egy elemzést a tapasztalatokról, illetve a régió országainak kilátásairól. A szakemberek kiemelik például, hogy a csatlakozásra való felkészülés sokat segített Szlovákiának, részben ennek köszönhető, hogy 2005-2008 között felül tudta teljesíteni a régiós országok növekedését. Emellett fontos gazdasági reformokba is belevágott az ország az euró bevezetése előtt.
Magyar szempontból az elemzés érdekessége, hogy minket meg sem említenek, mint lehetséges eurózóna-országot. Ennek egyik oka, hogy nem teljesítjük az összes feltételt, a másik pedig, hogy egyelőre hivatalos politikai akarat sem látszik. Éppen emiatt egyre kevésbé számolnak azzal, hogy a közeljövőben magyar vagy lengyel euróbevezetés lenne. Persze megváltoztathatja a képet, ha mondjuk a horvátok és a románok sikeresen csatlakoznak, az felgyorsíthatja a magyar gondolkodást is ebbe az irányba.
A hivatalos maastrichti kritériumok az euró bevezetéséhez
Az árfolyam-stabilitási feltétel szerint a belépni kívánó országnak két évig a középárfolyam egyoldalú leértékelése nélkül lebegtetnie kell valutáját az ERM II. árfolyamrendszerben.
Árstabilitás: Az átlagos infláció az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező ország inflációjának átlaga.
Költségvetési fegyelem: Az államháztartás stabilitásának igazolásául a referencia-időszakban a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósságpedig a GDP 60 százalékát. Utóbbi feltételt enyhítették, és elegendő a tartósan csökkenő adósságpálya.
Kamatkonvergencia: A hosszú távú kamatláb az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatszintjének átlaga. (A hosszú lejáratú hozamok alatt a tízéves állampapírpiaci hozamokat értjük.)
