Sajnos nálunk jellemzően a munkáltatók és az észlelő orvosok sem hozzák összefüggésbe a betegséget a munkahelyi stresszel.

Évente csak pár munkabalesetet írnak a munkahelyi stressz számlájára, igaz, nálunk még kevésbé vezetik vissza lelki okokra, ha valami baj történik a munkavállalókkal - írja a HEOL.hu.

A táppénzes napok 50-60 százaléka a munkahelyi stressz számlájára írható az Európai Unióban. Magyarországon viszont eddig erről nem készült részletes felmérés, ahogyan arról sem, hogy a fokozott pszichés igénybevétel mekkora szerepet játszik a munkabalesetek bekövetkezésében.

A munkahelyeken nem megfelelően, illetve egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz termelékenységi kiesést okoz, ez az Európai Unióban és Magyarországon is százmilliárdos nagyságrendű euróban, illetve forintban számolt veszteséget okoz. Mindeközben az európai szervezeteknek csupán 30 százaléka kezeli a pszichoszociális kockázatoka.

Reprezentatív statisztikával azonban nem rendelkezünk arról, hogy a balesetek, a megbetegedések bekövetkezésében milyen arányban játszik szerepet a stressz. A munkabaleseti jegyzőkönyvekben például ezt nem is lehet külön jelölni, esetleg a személyi körülmények, avagy a baleset részletes leírása utalhatnak erre.

A Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályához évente beérkező 500-600 dokumentum közül legfeljebb egy-két esetben említi meg a munkáltató a stresszhelyzetet, illetve akkor indítanak vizsgálatot ilyesmi miatt, ha panasz érkezik hozzájuk. Mélyreható elemzések deríthetnék ki igazából, hogy miért volt figyelmetlen mondjuk a gépbe belenyúló munkavállaló, vagy miért kapott szívinfarktust, netán miért szedett gyógyszert, miért volt feszült, milyen volt a viszonya főnökeivel, kollégáival. Sajnos nálunk jellemzően a munkáltatók és az észlelő orvosok sem hozzák összefüggésbe a betegséget a munkahelyi stresszel.

– Az ilyen irányú kutatások még frissek. Két esztendővel ezelőtt volt már egy országos célvizsgálat, ekkor leginkább tanácsot adtunk a vállalkozások vezetőinek. Tavaly és idén pedig már javában folyik egy kampány, hogy fölhívjuk a munkáltatók figyelmét a különféle pszichés hatásokra. Egyébként a munkavédelmi törvény is kötelezi a munkaadókat arra, hogy cégeiknél mindenképpen készítsenek pszichoszociális kockázatértékelést – mondta el lapunk érdeklődésére Veres Zoltán főosztályvezető-helyettes.

– Nem csupán a munkáltató és a munkavállaló konfliktusa okozhat ugyanis balesetet, netán betegséget, hanem akár a munkatársakkal való viszony, valamint az adott munkakör is, amit a dolgozó betölt. Ha valaki ügyfelekkel dolgozik, azok is igénybe vehetik a tűrőképességét, s ez bizony megint csak fokozott stresszfaktor. A stressztűrés mérésére azonban eléggé nehéz objektív mérési módszert alkalmazni, s egy-egy baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén a pszichikai tényező szerepe, az ok-okozati összefüggés bizonyítása meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik – tette hozzá Veres Zoltán.

A főosztályvezető-helyettes megjegyezte: már számos tanulmány mutatott ki összefüggést a munkavállalókat érő munkahelyi stressz, és a lelki okokra visszavezethető keresőképtelenség között.

Egy doktornő tapasztalatai szerint legkevésbé a multinacionális vállalatok gyáraiban dolgozók közt nem jellemző az, hogy lelki okok miatt mennének táppénzre. Sőt, korábban sok környékbeli kisvállalkozó választotta a pszichésen megterhelő, kiszámíthatatlan vállalkozói lét helyett a nyolcórás gyári munkát. Más ágazatokban, nagyobb városokban viszont gyakoribb lehet a kiégés. Elmondta, a munkavállalók betegség, sérülés után is csak rövid időt szánnak a rehabilitációra, mihamarabb szeretnének visszamenni dolgozni.

Az OEP adatai szerint 2013-ban a megyében 21 ezer esetben mentek táppénzre az emberek, ebből hétszáz alkalommal baleset miatt. A táppénzes napok száma 584 ezer volt, ebből 28,6 ezer volt a baleset miatt otthon töltött idő. Tavaly 23,5 ezer táppénzes esetre 650 baleset jutott, a 624 ezer táppénzes napból 27,6 ezer volt baleseti. A férfiakat kétszer annyi üzemi baleset érte, mint a nőket.

Kockázat a bizonytalanság, a tisztázatlan feladatkör

A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez, depresszióhoz vezethetnek. Példákat is hoznak a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre. Ilyen a túlterheltség, az egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör, vagy, ha a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában, nincs befolyása a munkavégzés módjára. De ide tartozik a rosszul irányított szervezeti átalakítás, a munkahelyi bizonytalanság, a nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről, a pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak is.

heol.hu (Címlap. a kép illusztráció! - Forrás: blikk.hu)