„Szárnyas sárkány” volt a velociraptor őse: tudósok szerint egy Kínában talált új dinoszauruszfaj fosszíliája arra utal, hogy az egykori őslény éppen elindult a madárrá fejlődés útján.

A BBC News beszámolója szerint a kétméteres teremtmény maradványait mészkőbe ágyazva találták meg Kína északkeleti részén, Liaoning tartományban. A kőzet, amely egy vulkánkitörésből származott, szinte tökéletesen megőrizte az állatot.

„Nagy, pihés, gyilkos madár”

A 125 millió éves fosszília vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak a tudósok, hogy sok egyéb dinoszauruszfaj, köztük a velociraptor is úgy nézhetett ki, mint „egy nagy, pihés, gyilkos madár”, habár nagy teste, és ehhez képest rövid „karjai” miatt valószínűtlen, hogy a megtalált új faj repülni is tudott volna.

A dinoszauruszt Csenjüan sárkányának nevezték el arról a férfiról, aki megszerezte a fosszíliát a csincsoui múzeum számára, hogy tanulmányozni lehessen.

A fosszíliával kapcsolatos tanulmányt a Scientific Reports folyóirat közölte az Edinburgh-i Egyetem és a Földtani Tudományok Kínai Akadémiájának együttműködésével. A kutatás vezetője, Steve Brusatte elárulta, hogy még soha nem vizsgált ilyen szép fosszíliát.

Az állat nem tudott repülni

A fürge, húsevő dinoszaurusz rövid karjának szárnyait tollak borították, több rétegben. Az állat éles fogazatával szaggathatta a táplálékát. A szárnyak tollazata nagyon jó állapotban maradt meg. Az állat a 40-50 millió évvel később megjelent hírhedt ragadozó, a velociraptor őse lehetett. Brusatte azonban hozzáfűzte: bár dinoszauruszról van szó, a velociraptor közeli rokonáról, úgy nézett ki, mint egy pulyka vagy keselyű.

A paleontológus szerint a dinoszauruszok mozis élményeinknél is furcsábbak, sőt félelmetesebbek lehettek, olyanok, „akár nagy, pelyhes madarak a pokolból”.

Brusatte úgy vélte, a tollazat nyilván nem repülésre szolgált, talán azért fejlődött ki, hogy a pávához hasonlóan magához vonzza a hímeket, elijessze ellenségeit, vagy éppen a tojásokat védje vele a fészkében. De az is lehet – bár a tudós szerint elég nehezen elképzelhető –, hogy a fákon mozgott, és képes volt a szárnyaival siklani.

Az őslénytan történetének legizgalmasabb időszaka

A brit tudós elmondta: jelenleg Kína a paleontológia centruma. „Múzeumok raktárai vannak ott tele új dinoszauruszfosszíliákkal, amelyeket még senki sem tanulmányozott. Az őslénytan történetének talán legizgalmasabb ideje jött el” – fogalmazott.

A madarak kistestű, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki. A legősibb ismert madár, a holló nagyságú archaeopteryx 150 millió évvel ezelőtt élt.

mno.hu (Címlap: A kép illusztráció! - Forrás: filmertek.blog.hu)