h i r d e t é s

Szász István Szilárd: Helló, karácsony!

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Szász István Szilárd: Helló, karácsony!

2018. november 06. - 15:22

 

Nálatok milyen színű lesz idén a karácsony? Lejárt a nyár, de neked még egy ajándékötleted sincs az ünnepekre? Nem, nem mindenszentekre, halottak napjára, vagy ha úgy tetszik, halloweenre gondolok, hanem karácsonyra. - írja a maszol.ro.

Nyári karácsonyi vásár. Illusztráció: Twitter

Azt hiszem már lekéstél róla, ha még nem fogtál neki legalább a tervezéshez. Legalábbis a közösségi médiából ezt szűrtem le. Kicsit úgy érzem, hogy nemcsak az időjárás vesztette el az időérzékét, és nem tudja, hogy mikor van tél, tavasz, nyár, ősz, hanem mi magunk is megcsúsztunk vele. Hetek óta karácsonyi akciókkal és akciótervekkel bombáznak a cégek, bloggerek, bárki és akárki. Igaz, maholnap november, úgyhogy lassan már csak egy hónap van december 2-áig, advent első vasárnapjáig, és onnan már csak három hét és két nap van karácsony első napjáig.

Advent első napjával kezdődik a karácsonyi ünnepkör: a fogalom az „adventus” latin kifejezésből származik, ami „eljövetelt” jelent és aminek keresztény kultúrkörben a megtestesülésben az emberek közé érkező Krisztus várása volt az alapgondolata, egyben az egyházi év első része.

Az ünnepkör a negyedik században a gallikán liturgia területén alakult ki, de mára oda jutottunk, hogy a fogyasztói liturgia már a várakozási időszakot is előszeretettel várja. Erre természetesen mesterien kigondolt rítusokat alakítanak ki számunkra, hogy minél jobb legyen a várakozás várása. S főleg, hogy minél több pénzt költsünk, a fogyasztói kultúra főpapjai pedig minél nagyobb bevételre tegyenek szert.

Az elmúlt hetekben a feleségemmel gyűjteni kezdtük a karácsonyi ajánlatokat és tippeket, mert az az érzésünk támadt, hogy a szekér megelőzte a lovakat. Persze, minél több ilyen tartalomra kattintottunk, annál több ilyen tartalmat láttunk, így működik az internet, a személyre szabott keresési találatok és a közösségi média is.

A szűrőbuborékunk azt visszhangozta számunkra, hogy fogjunk már neki a karácsony tervezésének, ha nem akarjuk stresszesen eltölteni az ünnepeket. Találjuk ki az ünnepi színt, a dekorációt, vegyük meg vagy készítsük el a díszeket, rendeljük meg a karácsonyi süteményt, az adventi sminkes készletet, kalendáriumot, kezdjük el a nagytakarítást, szerezzük be az ünnepi menühöz szükséges tartós hozzávalókat, találjuk ki az ajándékokat és lehetőleg szerezzük is be azokat. Megannyi ünnepmentő ötlet, hogy még véletlenül se kelljen parázzunk a karácsony miatt.

Vádolhatnám hát a szűrőbuborékomat, s közvetve magamat, hogy kellett nekem karácsonyos tartalmakra kattintani, de a helyzet az, hogy előbb voltak az akciók és jótanácsok, minthogy kattintgatni kezdtem, kezdtünk volna. Magyarán, a karácsonyi kínálat megvolt, megvan már jó ideje. Egy világhírű áruház 145 nappal az ünnepek előtt megnyitotta karácsonyi vásárját Londonban. A nyári turistaszezont használják ki, hogy eladják karácsonyi termékeiket. Igen, a nyárit!

A számtalan ötlet és ajánlat azonban nemhogy nem segít ráhangolódni az ünnepre, és a stresszmentesítő dumája ellenére stresszel időnap előtt, hanem egyenesen undor és csömör támad bennem a kapzsi cégek iránt, amelyek a nagy dobás lehetőségét látva a karácsonyi vásárlási szezonban, már nyáron, ősszel rárepülnek az ünnepre.

Nemcsak, hogy nem tudunk lassan jelen lenni, az életet élni, hanem mindjárt ezt normává is tesszük. Miért is ne éljünk a mindennapokban, ha már nyártól várhatjuk a karácsonyt?

Számoljuk vissza a napokat, 145, 144, 143…, s lehetőleg a fizetésünket is, 100 lej, 200 lej, 1000 lej karácsonyi előkészületekre.

Minél többet várunk az ünnepre, és minél többet készülünk rá, annál nagyobbak lesznek az elvárásaink, minél nagyobbak az elvárásaink, annál valószínűbb, hogy a valóság majd alulmarad az elvárásainkhoz képest, minél inkább bekövetkezik ez, annál inkább rosszul fogjuk érezni magunkat, minél többen és minél inkább rosszul érezzük magunkat, annál valószínűbb, hogy nem tudunk őszintén ünnepelni, minél kevésbé ünnep számunkra az ünnep, annál hamarabb jövünk rá, hogy fölösleges volt az eszméletlen felhajtás, ha pedig rájövünk erre, és felhagyunk a felhajtással, talán eljutunk oda, hogy ismét örömünnep lehet az ünnep. Ugorjunk mihamarabb a gondolatmenet végére. 

maszol.ro

 


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..