Az egykori, tiszavirág-életű miniszterelnöksége emlékében fürdő agg politikusnak már tudomásul kellett volna vennie szellemi képességei határát. 

Csendben visszavonulni, hogy úgy emlékezzünk rá, mint Antallt követő, megfontolt jobboldali politikusra - írja a Sztárklikk.

De most már késő. Nem tudom, mi késztette Boross Pétert a napokban nyilvánosságra került interjú bántó, rasszista kijelentéseire, miért hagyta magát belevinni a legsötétebb gondolatait felszínre hozó beszélgetésbe. Hogyan mondhatott olyat egy magyar ex-miniszterelnök, hogy a bevándorlók "bőrszínével", "ösztönrendszerükkel, biológiai és genetikai adottságaikkal" van a baj, alkalmatlanok arra, hogy az öreg kontinens népei befogadják őket. "Nem tudnak asszimilálódni", ahogyan évszázadok óta a velünk élő cigányok sem alkalmasak erre.

Persze, van abban valami, hogy a mostani helyzetet a meggondolatlanul kirobbantott "arab tavaszt" követő felfordulás idézte elő, hogy a világ bizonyos tájain a népek még nem érettek a nyugati demokrácia befogadására. De pusztán az "emberi érzésekre játszó manipulációnak" nevezni azokat a képeket, amelyek menekült gyermekek síró arcát, a gyaloglástól kisebesedett lábakat mutatják, vagy a hosszú út során elszenvedett megaláztatásokról, tragédiákról, megerőszakolt asszonyok szégyenéről szóló történeteket vállrándítással elintézni - egy önmagát keresztényinek nevező ország politikusától -: elfogadhatatlan.

Szemrebbenés nélkül nevezi az Európai Uniót "impotens politikai formációnak", aztán kiböki az igazi problémáját: "a nyugati balliberalizmus aurája egyértelműen befolyásolja az unió felfogásrendjét, azt az ideológiát, amely rabja az emberjogi kliséknek". S mit keres az élén az a Jean-Claude Juncker, akire - ahogyan Orbán Viktor mondta - egy szatócsboltot sem bízna rá. Hiányzik az olyan egyéniség, mint Helmut Kohl kancellár volt - mondja, de legszívesebben felcsúti "barátja" nevét említette volna.

Boross szövege akár a múlt század 30-as éveiből is visszaköszönhetne, amikor "rá kellett kenni" a szegénységet, a világválságot, a mindennapi gondokat és bajokat valakikre. A következményeit ismerjük.

Sajnálom, hogy ide jutott.

sztarklikk.hu (Címlap: Forrás: sztarklikk.hu)