Szijjártó nyakig a Questor-ügyben
Minden magánvagyont azonnal lefoglalni, zár alá venni, majd abból kártalanítani a pórul járt befektetőket - ez Orbán Viktor és a Fidesz nagy ötlete minden idők legnagyobb bróker-botránya kapcsán.
Az üggyel kapcsolatos furcsaságok közül még nem is ez a legnagyobb. - írja a sztarklikk.hu
A kormányzati narratíva nem bonyolítja túl a bróker-botrányokat: a keményen dolgozó kisemberek versus csaló brókerekkel. Ilyen felállásban Orbán Viktor kabinetje természetesen a kisemberek és az ő pénzük mellé áll. Szokás szerint napok alatt meg is alkottak egy jogszabály-tervezetet, amelyet akár már a jövő héten elfogadhat a parlament. A kapkodás oka pedig: "Ilyenkor az szokott történni (...), hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák. Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak." - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfői szöveg csak azok számára okozhat meglepetést, akik egy kicsit is belemélyedtek a Questor-ügybe, és nem ismerik Orbán és a kétharmad hozzáállását a jogállamhoz. Kezdjük az utóbbival: a hamarjában elfogadandó jogszabály úgy foglalna magánvagyonokat és kezdené a pórul jártak kárpótlását - részben ebből -, hogy egyetlen bíróság sem mondta még ki a brókercégnél dolgozók vagy a tulajdonosok bármiféle bűnösségét. Ez oly mértékű prejudikáció, mégpedig törvényi szintre emelve, amelyet jogállam nem engedhetne meg magának.
Emellett a populizmus is csúcsra jár az orbáni szövegben. Minden jel arra utal ugyanis, hogy a Questor-ügyben nem "lába kélt" a 150 milliárd forintos kárértéknek - vagyis nem a cég dolgozói és tulajdonosai talicskázták haza a keményen dolgozó kisemberek pénzét. A piramisjáték szerűen működő Questor folyamatosan kifizette a befektetőit, ám képtelen volt az ígért hozamokat produkálni. Épp ezért a veszteségek fedezésére vontak be új és újabb ügyfeleket és tőkeinjekciókat. Vagyis: a keményen dolgozó kisemberek pénze más, keményen dolgozó kisembernél landolt, miközben szabálytalanságok - és talán törvénysértések - sora kellett ahhoz, hogy a vállalat maga előtt görgesse egyre halmozódó veszteségeit.
Arról pedig nagyvonalúan megfeledkezik mind Orbán, mind pedig a frakciója által benyújtott törvényjavaslat készítője, hogy mekkora felelősség terheli azt a pénzügyi felügyeletet, amely másfél évtizeden keresztül nem volt képes ezt a folyamatot kiszűrni. (Hab a tortán, hogy e 15 évből Orbán kormányzott legalább hét éven keresztül, a pénzügyi szervezetek felügyeletét pedig tíz éven át kinevezettjei látták el. Erről inkább hallgat a hivatalos kommunikáció - máskülönben Rogán Antal frakcióvezető nem tudna bő nyállal "szocialista brókerbotrányt" hallucinálni.)
Komolyabb rejtély a kormányzat konkrét kapcsolata a Questorral és annak vezetőjével, Tarsoly Csabával. Az biztos, hogy Tarsoly az azóta előzetes letartóztatásban ülő Kiss Szilárddal üzemeltette közösen Szijjártó Péter megbízásából a moszkvai magyar vízumközpontot. Erről annyi tudható biztosan, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta a világ minden részén összesen kiadott 2 millió beutazási engedély közel negyedét, 400 ezret ez a központ állított ki. Többször is felmerült már a gyanú azzal kapcsolatban, hogy a szervezett bűnözés - amellyel szoros kapcsolatot ápolt Kiss - ezt a vízumközpontot használta arra, hogy zavartalanul beutaztassa tagjait az Unió területére.
Emellett a moszkvai és az isztambuli kereskedőházat is - ugyancsak Szijjártó Péter jóváhagyásával - a Questor üzemeltette.
A külügyminisztérium azt is elismerte, hogy a tárcához tartozó háttérintézmények jelentős állami, vagyis adófizetőktől befolyt összegeket parkoltattak a Questornál. A 444.hu információi szerint a kereskedőházak rendszerét összefogó cég 8,7 milliárdot forgatott a brókercégnél, de az Eximbank is jelentős betéttel rendelkezett a Questornál.
De csodálatos módon - szemben több települési önkormányzattal - a külügyi cégeket egyetlen fillér kár sem érte - már a tárca hivatalos kommunikációja szerint. Ugyanis Szijjártóék időben kapcsoltak, a kereskedőház "vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól." Hogy ez pontosan mikor történhetett, azt nem tudjuk, de túlontúl sok idejük nem lehetett erre a lépésre, mivel alig másfél hét telt el a Buda-Cash bedőlése és a Questor öncsőd-bejelentése között.
Nincs szükség különösebben élénk fantáziára ahhoz, hogy reálisnak tartsuk: a Szijjártó Péter tárcájával nagyon szoros üzleti kapcsolatot ápoló Tarsoly Csabától bennfentes információ jutott el a külügyhöz a közelgő bedőlésről, ezért tudtak még idejében lépni. A lakosságnak, a keményen dolgozó kisembereknek azonban elfelejtettek idejében szólni.
A bennfentes információkkal való visszaélés gyanúját veti fel lapunk birtokába jutott másik információ is: forrásaink szerint a rendőrség már tavaly december intenzív nyomozást folytatott a Buda-Cashnél, jóval korábban, minthogy a Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv, bármit is lépett volna a betétesek, a keményen dolgozó kisemberek érdekeinek megvédése érdekében.
