Szijjártó Péter ma a védhetetlent védi majd Brüsszelben, minisztertársa meghazudtolta önmagát a Stop Soros ügyében. Vajon az Európai Néppárt képes meghátrálásra késztetni a Fideszt?

Nem bővíti ki a kormány a Stop Soros! néven ismertté vált törvénycsomagot – közölte a Népszavával a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). A lap azután érdeklődött a csomag esetleges kiegészítéséről, hogy Rogán Antal az Origónak a közelmúltban adott interjújában azt mondta: a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és az „új körülményeket is szem előtt tartva” ki kell bővíteni. Az MK ezzel kapcsolatos kérdésekre viszont csak annyit reagált:

„a Stop Soros törvénycsomagot a kormány már benyújtotta, tartalma mindenki számára ismert. A javaslatot a kormány fenntartja”.

Ettől persze még nem lélegezhetnek fel a kormányzati célkeresztbe került civil szervezetek, hiszen a már benyújtott verzió is ellehetetlenítheti azokat. Ha a jogszabálycsomagot megszavazzák – márpedig a Fidesz közlései szerint a május 8-án megalakuló Országgyűlésben, kétharmados többségükkel elsők között fogadják majd el a javaslatot –, akkor lényegében bármely egyesületre, alapítványra rásüthetik a „migrációt támogató szervezet” bélyeget.

Az új szabályok szerint a Belügyminisztérium felhatalmazást kapna a civilek titkosszolgálati ellenőrzésére. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek működését pedig egyenesen a belügyminiszter engedélyéhez kötnék. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a javaslatcsomag a jogállami hatalommal való visszaélés, ami sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.

És nemcsak az érintett civilek tiltakoznak, hanem lényegében minden nemzetközi jogvédő szerv, sőt, Magyarország diplomáciai szövetségesei is felemelték már szavukat a Stop Sorossal szemben, az Orbán-kormány, pontosabban a régi-új kormányoldal mégsem hajlandó visszavonni a javaslatot. Éppen ezért kerülhet ma ismét nemzetközi napirendre,  méghozzá az Európai Parlamentben (EP).

A 168óra korábban megírta, Szijjártó Péter ügyvezető külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz azon az európai parlamenti ülésen, ahol a 7. cikk szerinti eljárás elindítását kezdeményező jelentéstervezetet tárgyalják. Az ülés előtt, 10 és 10.30 között az Amnesty International aktivistái a brüsszeli Place Luxembourgon tiltakoznak a Stop Soros törvénytervezet ellen, és fejezik ki szolidaritásukat a magyar civil szervezetekkel. A szervezet közölte, az EU vezetőinek, különösen a Fidesz-KDNP európai pártjának, az Európai Néppárt tagjainak végre állást kell foglalniuk.

„Üdvözöljük az Európai Parlament jelentéstervezetét, amely kimondja, komolyan kell venni a magyar helyzetet és megfelelő lépéseket kell tenni.”

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) ülésén mutatja ugyanis be csütörtökön a jelentéstervezet írója, Judith Sargentini európai parlamenti képviselő a dokumentumot, amely kezdeményezi, hogy  Brüsszel indítsa el a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen a demokratikus intézményrendszer erodálódása, a 2010 óta végbement alkotmányos átalakulás, valamint a három Orbán-kormány számos autokratikus intézkedése ellen. 

A LIBE jelentéstevője hónapok óta dolgozik az ügyön, nemrégiben azt közölte, súlyos, rendszerszintű jogsértéseket tapasztalt Magyarországon, ezért javasolni fogja az lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás elindítását, illetve az EU-s források kifizetésének felfüggesztését, de akár az eddig kifizetett pénzekkel kapcsolatos vizsgálatot is.A zöldpárti EP-képviselő a jelentés bemutatóján kiemelte, nem ez az első alkalom, hogy 2010 óta figyelmeztetni kell Magyarországot.

Sargentini kiemelte azt is, hogy a korábbi jogsértéseken túl újabbak is várhatók, hiszen az új Országgyűlés hamarosan szavazhat a Stop Soros törvénycsomagról.

Eközben Szijjártó Péter koncepciós eljárást emleget. A külgazdasági és külügyminiszter a LIBE-jelentéstervezetben foglaltakat válogatott hazugságoknak nevezte, olyan ténybeli tévedéseknek, amelyek megkérdőjelezik annak hitelességét.

Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága szerdán már szavazott a témában, amit Szijjártó egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadásaként értékelt, valamint a leghatározottabban visszautasította azokat a vádakat, amelyek a szakbizottságok véleményében megjelentek. Valójában hatalmas többséggel szavazták meg az uniós képviselők – mint arról a 168óra korábban beszámolt – az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) azt a véleményt, amelyet a LIBE magyar helyzetről szóló jelentéséhez csatolnak majd.

A szöveg a magyarországi korrupció jelenlegi szintjét, valamint „az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiányát” kifogásolja, indokoltnak látva az alapszerződés 7. cikkelye szerinti, szavazati jog megvonással járó eljárás elindítását. 

A nagy, átfogó demokratikus rendszer-monitoring LIBE-jelentés elkészítésére az EP tavaly májusban adott felhatalmazást, amikor elfogadták a magyarországi helyzetről szóló határozattervezetet. Ebben többek között az állt, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, az Európai Bizottság pedig szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását. Az EP 393 igen és 221 nem szavazattal indította el a folyamatot – s ebből az eredményből az következik, hogy az Európai Néppártból is megszavazta 67 képviselő, 40-en pedig tartózkodtak, ami szintén jelzésértékű. Ahhoz, hogy a végső jelentés átmenjen az EP plenáris ülésén, a leadott voksok több mint kétharmada szükséges, majd a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. bekezdése mindenek előtt felhatalmazza az Európai Tanácsot, hogy figyelmeztesse a tagállamot, ha azt tapasztalja, hogy fennáll-e az uniós alapértékek és az emberi jogok megsértésének egyértelmű veszélye. A 7-es cikkelyes eljárásra egyfajta politikai atombombaként tekintenek az európai színtéren, ami nyilván túlzás, de az üzenetértéke jelentős.

168ora.hu