Egyelőre hiába számítanak a kormány jóindulatára a Hungária tízmilliárd forintos nagyságrendben becsapott önkormányzati és magánügyfelei.

Akárcsak a Quaestornál, itt is politikai szálakat rebesgetnek. - írja a hvg.hu

„Egy erős középvállalkozást szeretnénk kitenni a nemzetközi piacra, s ha ez sikerül egy pár éven belül, akkor boldogok vagyunk...” – ezekkel a szavakkal köszönte meg Seres István, a Hungária Értékpapír Zrt. egyik tulajdonosa és irányítója 2009-ben, hogy elnyerte az Év Vállalkozója díjat. Ám a nemzetközi terjeszkedés helyett Seres előzetesben ül, a Hungáriára pedig a felszámolás vár. Működését március elején függesztette fel a Magyar Nemzeti Bank, blokkolva az ügyfelek pénzmozgásait. „Az MNB-től kapott információ alapján az önkormányzatunknál 1,018 milliárd forint vásárlási értéken nyilvántartott diszkontkincstárjegy teljes egészében hiányzik az önkormányzat értékpapírszámlájáról” – olvasható Alsónémedi polgármesteri hivatalának honlapján. Az állampapírokat a Hungáriánál tartották, amellyel 17 éve dolgoztak együtt. Bár a település működőképessége nincs veszélyben, május 5-ére lakossági fórumot hívtak össze az anyagi helyzet megvitatására.

„A cég kockázatos voltára semmiképpen nem gondolhattunk” – mentegetőzött a HVG érdeklődésére Dobos Ágnes, Százhalombatta városházi szóvivője. Magyarország egyik leggazdagabb városának 3,5 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegyéből mindössze 1,6 milliárdnyit lelt meg a Hungáriához kivezényelt felügyeleti biztos. Százhalombatta, amely a történtek miatt feljelentést tett, annak idején pályázattal választotta ki a brókercéget: az kínálta a legmagasabb hozamot. Azt viszont nem magyarázták meg, hogyan ajánlhatott másoknál kedvezőbb hozamot a Hungária, amikor kizárólag kockázatmentes állampapír-műveleteket bíztak rá. Közben a Jobbik azért tett feljelentést, mert a birtokukba került dokumentumok szerint a fóti vezetés felhatalmazás nélkül fektette a Hungária által forgalmazott, mostanra értéktelenné vált vállalati kötvényekbe a város egymilliárdját. A három önkormányzat együttesen 3,9 milliárd forintját veszítette el a Hungáriánál, alighanem véglegesen.

Közel 7 milliárd forintjukért aggódhatnak azok, akik a Hungária által ajánlott, a saját csoportbeli cégek által megtévesztő módon kibocsátott kötvényekből vásároltak be. „A három éve folyó értékesítéssel – álláspontunk szerint – törvénysértések sorozatát követték el, amelyekért a forgalmazónak is felelnie kell, hiába zárták ezt ki a kötvényekről szóló, csak korlátozottan hozzáférhető tájékoztatókban” – szögezte le a HVG-nek Szőnyi Viktor, a befektetők egy csoportja által alakított pertársaság ügyvédje. Közülük többen már károsultak is, mivel a brókercég felfüggesztése óta a hatból két kötvénysorozat lejárt. Kifizetésre azonban sem ők, sem a következő hónapokban kifutó értékpapírok tulajdonosai nem számíthatnak.

A Hungáriától még a fiktív kötvényeivel „történelmet író” Quaestor is tanulhatott volna, ha marad rá ideje. A Quaestor ugyanis legalább nyilvános kötvénysorozatokat dobott piacra, amelyek kibocsátási tájékoztatóját előzetesen engedélyeztetnie kellett a mindenkori felügyelettel, még ha ez utóbb a befektetők szempontjából nem is ért sokat. A Hungária-csoport kötvénykibocsátó vállalkozásai viszont zártkörűen értékesítették a papírokat; ezt csupán be kellett jelenteniük az aktust csak formálisan ellenőrizni köteles felügyeletnek. Igaz, a zártkörű kötvények nem tömegtermékek, hanem profi, nagy tételben beszerző, kevés számú befektetőnek szólnak. Persze ettől még feltűnhetett volna a hatóságnak, hogy itt világraszóló átejtés folyik.

Az értékpapírok álcája mögé bújva hasonlót csináltak, mint a Biztonság-Trade nevű érdekeltségük Cegléden és környékén: évi 10–11 százalékos kamatot ígérve gyűjtötték a pénzt, egyik sorozatból fizetve ki a másikat. Még a kifejezetten kockázatkerülő ügyfeleknek is, két állampapírügylet között, azokkal egyívásúakként kínálták fel a kötvényeket, amelyek mögött semmilyen más biztosíték nem állt, mint a cégcsoport tulajdonosainak, Seres Istvánnak és Kecskés Lászlónénak akkor még jó üzleti híre-neve. Ahogyan a Quaestornál, úgy itt sem izgatott senkit az az apróság, hogy a kötvények információs füzeteibe beleírták: a papírok kockázata a „szokásostól eltérő”.

A kötvénykibocsátást két cég kezdte el 2012-ben: a Hungária Gold Kft. és a Hungária Diamond Kft. Árbevétele egyiknek sem volt, utolsó, 2013-as mérlegükben gyakorlatilag csak a kötvényekből befolyt pénz tűnt fel: az előbbinél 3 milliárd, az utóbbinál 745 millió forint. Tavaly, mielőtt a Diamond kötvénye lejárt, életre hívták a Hungária Ingatlanhasznosító Zrt.-t, amely azonmód ki is bocsátott annyit (kétszer 1,3 milliárdot), amennyiből a régieket kifizethették. A kötvényakciók idején mindhárom vállalkozás tulajdonosa a Seres–Kecskésné-páros volt. Azt nem tudni, hogy a kötvényekből szerzett pénz létezik-e még valahol – ha igen, akkor zárolták, miután a tulajdonosok előzetes letartóztatásba kerültek. A fellelhető vagyonra azonban nemcsak a pórul járt kötvényesek, hanem a Hungária-cégcsoport valamennyi, még nem összesített követeléssel előálló hitelezője jogot formálhat. A helyzetet bonyolítja, hogy a gazdátlanul maradt pénzgyűjtő cégek felszámolását nem indították el.

„Az ügyészség engedélyével a börtönből is lehet intézkedni a zárolt vagyon felől” – mondta a HVG-nek Zamecsnik Péter, Seres védőügyvédje annak kapcsán, hogy a Hungária-botrányt kipattantó 300 milliós pénztári csalás miatt Seres úgy rendelkezett, jegyezzenek be a károsult javára jelzálogjogot a vagyonára. A többi károsult szempontjából mégis aggályos lehet, ha ilyen módon előnyösebb helyzetbe hozhatók egyes kliensek. Az akciót valószínűleg azért bonyolíthatták le, mert a rendőrségi nyomozás pillanatnyilag csak erről a 300 millióról szól, sem a pórul járt önkormányzatok, sem a kötvényesek, sem a ceglédi céggel kölcsönszerződést kötők megkárosításával lapzártáig nem gyanúsítottak senkit.

„A hozzánk hasonló önkormányzatokat és minket a Magyar Állam nem hagyhat magunkra ebben a helyzetben” – vélekednek Százhalombattán. A kormány azonban egyelőre sem a Quaestor nem kötvényes károsultjai (akik emiatt nyílt levélben emeltek panaszt a jegybanknál), sem a hungáriások gyors kifizetéséről nem intézkedik, indokolatlanul megkülönböztetve a hasonlóképpen átvertek egyes csoportjait.

„Seres ugyanoda volt bekötve, ahova Tarsoly Csaba” – ad magyarázatot a HVG informátora arra, hogyan eshettek meg hosszú éveken át a Hungáriában a Quaestorénál is szemérmetlenebb visszaélések, még ha kisebb tételben is. A kormány azonban nem siet a politikusok és a bedőlt brókercégek feltételezett kapcsolatainak megvilágításával, ebbéli tevékenysége a sajtó által felderítettek suta visszautasításában merül ki (mint például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Tarsoly Csaba összefonódása ügyében). Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese mindenesetre a múlt héten felszólította Orbán Viktor kormányfőt, hogy menessze Fazekas Sándor agrárminisztert, akinek a „neve egyet jelent a folyamatos botrányokkal”. Ám a szocialisták által felhozott érvek nem igazán fajsúlyosak: sem az, hogy az agrártárca egyik háttérintézménye a Hungáriánál forgatta a pénzét, sem az, hogy a miniszter korábban, karcagi polgármestersége idején, kapcsolatban állt az Interpol körözési listájára is felkerült kun-mediátoros Marcsikával.

GYENIS ÁGNES

hvg.hu (Címlap Fotó: A felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír székházánál. Más szelek fújnak // Fazekas István)