Vasárnap szinte egyszerre tört ki három nagy és híres vulkán a Föld három különböző pontján. Az Etna hosszabb szünet után lépett működésbe – bár ezt látni nem lehetett, mivel sűrű felhőben volt egész nap a hegy. Afrika egyik legaktívabb vulkánja is felébredt, a Nyamulagira meredek lejtőjén leereszkedő lávafolyam vörösre festette az égboltot a kongói Kivu-tó környezetében. Egy nagy ugrás Mexikóba, ahol a Popocatépetl, azaz a „füstölgő hegy” is beleerősített, kráteréből fél napja folyamatosan ömlik ki a vulkáni hamuanyag, ami szürkévé változtatta a környező településeket. - írja Telex

Olaszország

Az Etna kisebb, igazán csak a szakemberek figyelmét felkeltő kitörései után jó három hónapja pihent, a legutolsó nagy robbanásos kitörése (2022. február 21-én) óta pedig már több mint egy év telt el. A hatalmas vulkán a békés állapotot megtörve nem sok előjelet adott, éppen csak annyit, amiből a vulkanológusok már sejtették, hogy ez egy nagyobb, úgynevezett paroxizmális kitöréshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy hirtelen, több száz km/óra sebességgel feltörő lávaszökőkút csap fel, a vulkáni hamu pedig akár 10 kilométer magasra is feljuthat. Ezt aztán az éppen uralkodó szélmozgás sodorja tovább, és vulkáni hamuhullást okoz a tűzhányó környezetében. Mindössze három napja lehetett műszerekkel észlelni a folyamatos földremegés megindulását, felerősödését. Ez arra utalt, hogy friss, gázokban gazdag magma nyomul fel. Két napja ennek már felszíni jele is volt, kisebb robbanásos lávatűzijáték-kitörések formájában, amiről a helyi vulkanológiai obszervatórium is beszámolt. Vasárnap kora reggel aztán a földremegés hirtelen felerősödött és a műszerek által mutatott jelek alapján egyértelmű volt: látványos kitörés indul.

Igen ám, de a környéken lévő emberek ebből semmit nem láttak, semmit nem éreztek, semmit nem sejtettek. A rettentő rossz időben ugyanis a hegyet sűrű felhő borította. Aztán látszólag minden előjel nélkül, egyszer csak a vulkán délnyugati, majd déli oldalán potyogni kezdtek a fekete, lyukacsos lapillidarabok, távolabb pedig vulkáni hamueső indult, feketére változtatva az utakat, fekete lepellel vonva be autókat és házakat. A cataniai repteret is le kellett zárni, mivel a vulkáni hamuesőben veszélyes a repülés: a kőzetüvegből álló hamuszemcsék ráolvadnak a hajtóművekre, megbénítva repülőgépek mozgását.

Vulkáni hamuval borított parkoló az Etna tűzhányó kitörése után a szicíliai Nicolisiben 2023. május 21-én – Fotó: Orietta Scardino / ANSA / EPA / MTI

A vulkáni működés lefolyását műholdképek segítségével sikerült rekonstruálni. A kitörési felhő mintegy 7 kilométer magasba emelkedett, az erőteljes kitörés másfél órán keresztül tartott. Ezt követően a már ismert forgatókönyv valósult meg: a vulkán déli oldalán lávafolyam indult el, ami vasárnap este is tartott. A kitörést újra a délkeleti kráter kúpja produkálta, ami 2011 és 2015 között 49 ilyen lávaszökőkút-kitörést indított el. Ezzel folytatódik az Etna újszerű vulkáni működése. 2010 előtt elsősorban a lávafolyásai keltettek riadalmat, most már több mint egy évtizede robbanékonyabb lett a szicíliai vulkán.

Mexikó

A Mexikóváros közelében lévő hatalmas vulkán, a Popocatépetl eközben szürke színűre festette a környező településeket. A Popo, ahogy a helyiek nevezik a tűzhányót, napok óta látványos lávatűzijáték-kitöréseket mutatott, viszonylag hosszabb pihenő után felébredve. A vulkanológusok emelték a készültségi szintet, aztán vasárnap beleerősített a tűzhányó és a kráteréből folyamatosan hömpölygött ki a vulkáni hamuanyag. A szél keleti irányba sodorta a hamufelhőt, így a 20 millió lakosú főváros megmenekült a vulkáni hamuesőtől – azonban a több százezres Pueblára és a többi településre bőven kijutott a kellemetlen vulkáni anyagból. A készültségi fokozatot tovább emelték, a vulkán évek óta a legerősebb kitörését mutatja.

Kongó

A fekete és szürke után jön a vörös: Afrika legaktívabb tűzhányója, a kongói Nyamulagira szintén pihent néhány hónapot, aztán márciusban jelent meg az első vöröslő szín a több mint 3000 méter magasra tornyosuló, meredek oldalú vulkán csúcsa felett. Ez arra utal, hogy mély kráterét ismét lávató töltötte ki. Április végén már a hőérzékelő műholdak is kimutatták a hőmérsékleti anomáliát, ami egy hónap után, május 19-én hirtelen megerősödött és nagyobb területet borított. Ennek oka hamarosan egyértelművé vált: a vulkán oldalán izzó láva ereszkedett lefelé, amit már a Kivu-tó partjáról, ahol a többmilliós Goma városa található, jól kivehető volt.

Vulkanológusok drónnal végeznek kutatást a Nyamuragira 2021-es aktivitásakor – Fotó: Alexis Huguet / AFP

A Nyamulagira, akárcsak a szomszédos Nyiragongo, gyorsan folyó lávát képes produkálni. Utóbbi tűzhányó 2021-ben nagy riadalmat és több százezer lakos menekülését váltotta ki, amikor az oldalából kiindulva láva öntötte el a város külső részeit. A Nyamulagira lávafolyama egyelőre nyugati irányba, a Virunga Nemzeti Park irányába halad, de dél felé is észlelhető hőanomália, így megvan a veszélye annak, hogy ebbe az irányba is láva indul el, ami már nagyobb problémát okozhat.

Három távoli vulkán, néhány hónapos altató pihenő után három figyelmet érdemlő, különböző kitörés – azonban ami közös bennük, hogy a vulkanológus szakemberek mindegyik esetben észlelték ezek előjeleit, ami alapján döntéseket lehetett hozni, többek között a vulkán meghatározott környezetének és repülőterek lezárásáról, a lakosság tájékoztatásáról, hogy mit tegyenek vulkáni hamuhullás esetén. A figyelem azonban nem lankadhat, mivel mind a három esetben jelenleg is zajlik a vulkáni működés.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

(Telex)