fbpx Szokatlan árhullám alakult ki a Dunán, egyre szélsőségesebb viszonyokra számíthatunk | CIVILHETES

h i r d e t é s

Szokatlan árhullám alakult ki a Dunán, egyre szélsőségesebb viszonyokra számíthatunk

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Szokatlan árhullám alakult ki a Dunán, egyre szélsőségesebb viszonyokra számíthatunk

2020. augusztus 18. - 06:06

 

Feltűnően magas vízállások alakultak ki a Duna hazai szakaszán augusztus elején, melyek az év ezen szakaszában nem tekinthetők megszokottnak, igaz, rendkívülinek sem. 

Az árhullám kialakulását az okozta, hogy a Duna osztrák és bajor területein rövid idő alatt, területi átlagban igen jelentős, 70-90 milliméter mennyiségű csapadék hullott. Az elmúlt évtizedekben a jellemző vízállások mind a Duna, mind a Tisza esetében egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak, ami a jövőben is folytatódhat az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint. - írja a Porfolio

A szokatlan augusztusi dunai árhullám Nagybajcsnál 2020. augusztus 6-án 538 centiméteres vízállás mellett tetőzött, vagy mindössze 2 centiméterrel elmaradva a már másodfokú árvízvédelmi készültséget jelölő szinttől. Az árhullám Nagybajcs alatt készültségi szintek alatt vonult le, Budapestnél augusztus 7-én 514 centiméteres, a 620 centiméteres elsőfokú készültségi szintnél jóval alacsonyabb vízállás mellett tetőzött.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

A Magyarország feletti vízgyűjtőterületeken a csapadékmaximumok megjelenése jellemzően a június-július hónapra tehető, ennek hatására általában az úgynevezett zöld árral kell a nyári hónapok elején számolni. A Duna magyarországi szakaszának vízjárására ugyanis éven belüli ciklikusság jellemző: A téli hónapok vízállása rendszerint alacsony, a felső vízgyűjtőterületeken meginduló hóolvadás eredményeként tavasszal a hóolvadás ütemének és az érkező csapadék halmazállapotának függvényében árhullámok kialakulására lehet számítani. A nyár végi és ősz eleji időszak a Duna és hazai folyóink esetében egyaránt kisvizes időszaknak számít, ebben az időszakban fordulnak elő az adott éven belüli legkisebb vízállások.

A Vízügyi Főigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint ugyanakkor a Dunán kialakuló augusztusi árhullám nem egyedi eset, 2002. augusztus 17-én például az akkori valaha mért legnagyobb vízállást meghaladó árhullám vonult le egy mediterrán ciklon csapadéktevékenységének hatására, mely Budapestnél 848 centiméteren, jóval a 800 centiméteres harmadfokú készültségi szint felett tetőzött.

Egyértelmű csökkenő tendencia

Ha a Duna éves és havi minimum, maximum és átlag vízállásértékeinek trendjét vizsgáljuk, a budapesti vízmérce szelvényében például egyértelműen csökkenő tendenciát tapasztalunk az elmúlt évtizedekben. A szélsőségek száma azonban növekszik, a korábbi legmagasabb vízállást meghaladó vízszintek megdőltek 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban is, de ugyanez igaz a legkisebb vízszintekre is (LKV): az 1947-es 51 centiméteres LKV 2018 októberében 33 centiméterre módosult.

Tehát a két szélsőség az elmúlt hét éven belül következett be.

Statisztikailag a 1990-2019 közötti idősort megvizsgálva a Budapestnél 700 centimétert elérő árhullámok visszatérési ideje négy évre tehető. A jelenlegi időszak e tekintetben is szélsőséges, ugyanis az elmúlt hét évben a Duna vízállása Budapestnél egyetlen napon sem haladta meg a 600 centimétert.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

A Tisza esetében, a folyó Szolnok vízmérce idősorát referenciaként vizsgálva, hasonló csökkenő trendek mutatkoznak a jellemző vízállásokban, akárcsak a Duna esetében. A szelvényben a legmagasabb vízszint a 2000. áprilisi árhullám során alakult ki, 1041 centiméterrel. Az ezredfordulón egyébként négy egymást követő évben is rekordot megközelítő árhullámok vonultak le a Tiszán, 1998 és 2001 között. Szolnoknál a Tisza vízjárását az 1990-től 2019-ig terjedő évekre vonatkozólag statisztikailag megvizsgálva az látszik, hogy a III. fokot (800 centimétert) elérő árhullámok visszatérési ideje 3,3 év. Ennek kialakulására 2013-óta nem került sor, tehát az elmúlt időszak statisztikai értelemben véve sem rendhagyó.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság várakozásai szerint a vízállások tekintetében - az egyre szélsőségesebbé váló időjárási helyzetek, valamint a Duna medersüllyedése miatt - egyre szélsőségesebb vízjárási viszonyok kialakulásának lehetőségével lehet számolni, azonban a trendek alakulásában jelentősebb változást nem várnak, így azzal számolnak, hogy folytatódik a csökkenő tendencia.

Eddig nem okozott termelési problémákat

Az elmúlt években ezt az időszakot sokkal inkább a folyók rendkívül alacsony vízállása jellemezte Európában, azon belül Magyarországon is, 2018-ban és 2019-ben pedig a nyári-őszi vízszint a korábbi évek átlagánál jóval mélyebbre süllyedt. A folyók alacsony vízszintje több szektort is érzékenyen érinthet, így az ivóvíz-szolgáltatást, a mezőgazdaságot, az idegenforgalmi és szállítási ágazatot, valamint az energiaszektort is. 2018 nyarán a hajóforgalom korlátozása mellett a Paksi Atomerőmű termelése is csökkent a Duna alacsony vízállása és felmelegedése miatt, és kis híján környezetvédelmi okokból is csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét. Biztonsági kockázat viszont sem nyáron, a Duna alacsony vízállás melletti felmelegedésekor, sem ősszel - , amikor alacsonyabb hőmérséklet mellett a vízállás rekord mélységbe süllyedt - nem jelentkezett.

Magyarországon több olyan, az ország villamosenergia-ellátásában kiemelten fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van. A nagyobb, 50 MW beépített teljesítmény feletti hazai erőművek közül a Gönyűi Kombinált Ciklusú, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű is a Dunából veszi a hűtővizet. Az erőművek hűtését, működését eleve úgy tervezték, hogy a tervezési fázisban az extrém alacsony és magas vízállásnál, árvíz esetén is megoldott legyen. Az erőművek engedélyezése során elvi vízjogi engedélyt kell beszerezniük a Megyei Katasztrófavédelmi Hatóságtól. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal lapunknak nyújtott tájékoztatása szerint a szélsőséges időjárás okozta folyóvíz-ingadozás a múltban és a jelenben sem okozott műszaki, hűtési problémát az erőműveknek, magas vízállás okozta termelési problémákról a hivatalnak nincs tudomása.

Pakson 2013-ban mérték a maximumot

Magyarország legnagyobb erőművét, a Paksi Atomerőművet és létesítményeit úgy tervezték és kivitelezték, hogy a Duna várható magas vízállása lényegesen ne befolyásolja se az energiatermelést, se a nukleáris biztonságot - reagált megkeresésünkre az Országos Atomenergia Hivatal. A szélsőségesen magas vízállás esetén végrehajtandó intézkedések megtervezését és az azokra való felkészülést, valamint a vizek kártételei elleni védekezést törvény és rendeletek írják elő. Ezek alapján a területileg illetékes Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közös intézkedési terv készült az árvíz, jeges víz, alacsony Duna vízállás és az egyéb okból fellépő elárasztások elleni védekezési feladatokra, amely részletesen tartalmazza a szükséges intézkedéseket. (Az intézkedési terv évenkénti aktualizálását, karbantartását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. koordinálja, ahogyan az atomerőmű üzemi területén az árvízvédelmi feladatokat és munkákat is a társaság látja el, amiben az erőművet a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is segíti.)

Az eljárásrendben szerepel például árvízvédelmi fal telepítése, amit évente gyakorolnak a hatékony védekezés érdekében. Az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések elsősorban arra irányulnak, hogy a megemelkedett vízszint esetén is megbízhatóan rendelkezésre álljon elegendő hűtővízmennyiség. Az erőmű töltései – ideértve a hidegvíz- ás melegvíz-csatorna, valamint a közbezárt rész töltését is – a mértékadó árvízszint feletti koronamagassággal épültek ki, és magasabban, mint a Duna másik partján levő töltések koronamagassága. A mértékadó árvízszint Paks vízmérce szelvényében 94,39 mBf (a Balti-tenger Kronstadtban mért középtengerszintjétől méterben mért magasság). A Duna 1531,3 folyamkilométerénél található Paksi mértékadó vízmérce „0” pontjának magassága: 85,38 mBf., ettől a ponttól mérik a Duna vízállását, a mértékadó árvízszint tehát körülbelül 9 méteres paksi vízállásánál húzódik.

Az atomerőmű eddigi üzeme alatt többször előfordult magas vízállás. A legmagasabb vízállást az atomerőmű üzembe helyezése óta 2013. 06. 11-én mérték, 94,02 mBf-fel. A végrehajtott intézkedések során az OAH tájékoztatása szerint nem volt üzemzavar a Paksi Atomerőműben. Az atomerőmű új blokkjainak létesítési engedélyezési eljárása jelenleg folyamatban van, miután azonban az új blokkok telephelye azonos a Paksi Atomerőműével, így hasonló módon veszik figyelembe az extrém folyóvíz-szinteket is.

portfolio.hu


 

h i r d e t é s