h i r d e t é s

Szörnyű csapdába kerülhetett Magyarország néhány régiója

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Szörnyű csapdába kerülhetett Magyarország néhány régiója

2020. december 08. - 08:39

Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek. - írja a Portfolio

A közepes jövedelem csapdája az egyik legrosszabb, ami egy felzárkózásról álmodó ország gazdaságával történhet. Ráadásul tudjuk, hogy igazából a csapdába esés (a közepes fejlettségi szinten való tartós megrekedés) a legvalószínűbb forgatókönyv, a sikeres felzárkózás pedig inkább kivételnek számít. A közepes jövedelmű országok többsége ugyanis az elmúlt évtizedeken képtelen volt felzárkózni a fejlett országokhoz. Sokak szerint Magyarország sem kivétel, mert habár sikerült közelebb kerülni az EU-átlag fejlettségéhez az elmúlt évtizedekben, gyakorlatilag most is az unió szegényebb országai közé tartozunk. A fejlődés dinamikája pedig felveti a kérdést, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a fejlettebb tagállamok közé kerüljünk.

De mi van akkor, ha igazából nem is országok vannak csapdában? Mi van akkor, ha inkább egyes régiók, területek fejlődése akadt meg? És igazából ez vet vissza teljes országokat a fejlődésben. Nos, ez könnyen lehetséges, azonban mindezidáig a közgazdászok letudták annyival a dolgot, hogy egyes országok csapdában vannak, mások meg nem. Ez persze logikus is lehet, ha abból indulunk ki, hogy a szabályozói környezet, a politikai berendezkedés vagy az adózási feltételek döntően megegyeznek egy-egy országon belül. Azonban van egy sor másik tényező, ami eltér, elég csak arra gondolni, hogy milyen az infrastruktúra, hányan élnek a vonzáskörezben, mennyire képzettek az ottlakók, illetve hogy éppen a mezőgazdaság, az ipar, vagy a szolgáltató szektor súlya a meghatározó.

Magyarországon például tudjuk, hogy a budapesti régió és a nyugati megyék adják a gazdaság erejét, az ipar és a szolgálató szektor gerincét, ahol magas a hozzáadott érték, miközben az északi, keleti, illetve egyes dél-nyugati megyékben kevesebb ipari vállalat vagy szolgáltatóközpont működik. Az Alföldön pedig a továbbra is modernizálásra váró mezőgazdaság hasít ki nagyobb szeletet a gazdaságból. Ne feledjük, hogy a szektor képes magas hozzáadott értéket teremteni, de ahhoz érdemi és folyamatos modernizációra lenne szükség, hogy pl. az időjárás kevésbé legyen hatással a teljesítményre.

A gazdaságszerkezet és a térség fejlettsége tehát jelentősen befolyásolja egy új vállalkozás indítását vagy a tőke vonzását, ami értelemszerűen nehézkesebb, ha egy térség fejletlenebb és a munkaerő képzetlenebb, és könnyebb, ha gyors a fejlődés, itt ugyanis a térség erős vállalatainak köszönhetően jobb az infrastruktúra, stabilabb lábakon áll az oktatás, és az is megeshet (Magyarországon mindenképpen), hogy magasabb adóbevételeket érhetnek el az önkormányzatok, akik képesek tovább fejleszteni a térséget.

Az Európai Bizottság és a London School of Economics tanulmánya a regionális megközelítésben jelent komoly áttörést, ugyanis nem arról beszélnek, hogy a szegényebb országok közül melyik eshetett bele a közepes jövedelem csapdájába vagy a fejlett országok közül ki lehet fejlettségi csapdában, hanem azt vizsgálják meg, hogy mi a helyzet az egyes régiókkal. Hiszen még az is megeshet, hogy egy országon belül az egyik régió fejlett, míg a másik lemaradó. Az Európai Unióban az elmúlt időszak növekedési mintái alapján sajnos egyre több jel mutat arra, hogy számos régió bajban van.

Az elemzés szerint a csapdahelyzet az unión belül nem csupán a közepes jövedelmű, hanem a gazdag régiók egy részére is jellemző. A szerzők bemutatják, hogy az egyes régiók mekkora eséllyel estek bele fejlődési csapdába: a térképen szinte egész Franciaország és Olaszország sötétkék, ami azt jelenti, hogy habár fejlettek, ezek a területek vannak a legnagyobb veszélyben, ők estek bele nagy eséllyel a fejlődési csapdába.


Nagyobb méretért kattintson a képre! - Forrá:s Portfolio

Az Európai Unió keleti felére tekintve azt látjuk, hogy itt már jellemzőbb a világoskék szín: ezek a régiók szinte biztos, hogy nincsenek csapdában, kedvező növekedési esélyekkel rendelkeznek a következő időszakra nézve és jóeséllyel fel is zárkózhatnak. Azonban itt is látható néhány sötétkék térség, vagyis a csapdahelyzet ezeket a területeket sem kerüli el. Magyarország számára pedig rossz hír, hogy lehet olyan régiónk (régióink), amely csapdában van (vannak).

Mielőtt azonban ennyire előre szaladnánk, ne felejtsük el részletesen bemutatni, hogy az egyes országok, illetve az egyes régiók más-más fejlettségi szinten állnak.

  • Van, ahol magas életminőség, fejlett gazdaság mellett kerültek csapdába. Ezek jórészt francia, olasz, svéd, vagy éppen finn területek.
  • Van, ahol közepes jövedelem mellett estek csapdába. Ezek a területek elérték az EU-átlag 75-100%-át fejlettségben, innen azonban az elmúlt évtizedekben nem tudtak előrébb lépni. Görögországban ilyen Thesszaloniki vagy Athén, Spanyolországban Valencia vagy Murcia.
  • Végül van, ahol alacsony jövedelem mellett estek csapdába. Ezek a régiók nem érik el az EU átlagos GDP-jének 75%-át, jelentős mértékű kohéziós forrásokat kaptak, azonban így sem tudtak felzárkózni. Magyarországon a dél-dunántúli régió esik ebbe a csoportba, de észak-macedón, horvát, illetve görög területek is találhatók ebben a csoportban.

Nyilvánvaló, hogy ha már választani lehetne, akkor az első csoportban a legkevésbé rossz helyet foglalni. Más dolog ugyanis csapdába esni úgy, ha egy fejlett régióban lakik az ember, mintha úgy van kevés esélye egyről a kettője jutni, hogy az életszínvonala egyébként is alacsony.

Az elemzők két modellt használtak ahhoz, hogy megállapítsák, hogy melyik régió lehet csapdában. Megnézték, hogy a fejlett (EU átlagnál magasabb), illetve a szegény (EU átlag 75%-át el nem érő) régiók esetében mekkora a beragadási kockázat. Vizsgálták a GDP-növekedést, a hozzáadott érték változását és a munkaerő-piaci helyzetet is. A fejlettebb EU-s országok közül francia és olasz régiók színeződtek világoskékre és sötétkékre (fejlettek, de valószínűleg csapdában vannak, ill. biztos csapdában vannak). A csizma orrának pirosra színeződése azt mutatja, hogy Olaszországban sem számít minden régió gazdagnak, van bizony olyan szegényebb jövedelmű régiója, ami gondban van.


Forrá:s Portfolio

Jól látható, hogy Magyarországon a dél-dunántúli régió esetében látnak fejlődési problémákat az időszakban. Ez azt jelenti, hogy a régió szegénynek számít, és még valószínűleg csapdában is lehet.

A másik modell hasonló képet fest Európáról, számunkra azonban kedvezőtlenebb a kép. Ugyanis az ország déli részei, illetve Észak-Magyarország is valószínűleg csapdába került.


Forrá:s Portfolio

Mindezek alapján a szerzők nem szeretnének becslést adni egy régió jövőbeli várható fejlődési trendjéről, mindössze annyit tudnak elmondani, hogy egy régió éppen csapdában van-e vagy nincs. Az ugyanis, hogy miként alakul a fejlődése egy-egy területnek, rengeteg tényezőtől függ, és a döntéshozók változtathatnak rajta.

Megvizsgáltuk azonban, hogy 2015 óta miként alakult a magyar régiók fejlődése. Noha kiterjedt vizsgálatokat nem tudtunk végezni (és egyelőre csak 2018-ig állnak rendelkezésre adatok), ezek alapján óvatosan annyit mondhatunk, hogy a déli és az északi területek (amelyek az országok átlagnál jóval fejletlenebbek) többsége nem igazán tudott érdemben gyorsabban növekedni, mint az ország többi része. A Dél-Dunántúl azonban életjelet mutatott, és az elmúlt pár évben közelített az országos átlaghoz.

A koronavírus-járvány közepette pedig csak egy dolog jutott az eszünkbe: a fejlett régiókban valószínűleg viszonylag könnyebben alkalmazkodnak a helyzethez az emberek és a vállalatok, míg az egyébként is lemaradó, leszakadó régiókban nehezebb a helyzet. Ezért mindenképpen fent kellene tartani a piaci munkahelyeket, a kis és közepes vállalkozások túlélését, hogy a kapacitások ne épüljenek le a járvány közepette, ezeken a területeken ugyanis sokkal nehezebb új munkahelyeket létrehozni, amikor elvesznek.

 

portfolio.hu


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky