Az ünnepség fő eseményét a Várkápolnában tartották, ahol dr. Varga Tibor jogtörténésznek, a Szent Korona Alapítvány és a Szent Korona Egyetem alapítójának ítélték o da a Societas Lancea Regis tagjai közé való beválasztást és az elismerést jelző a Lancea Regis-díjjal járó díszoklevelet és Szent István-korabeli ezüst díszérme másolatát.

Az ünnepségnek otthont adó Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Esztergomi Vármúzeumát ezúttal Koditek Pál képviselte, aki elsőként köszöntötte a díjazottat és a megjelenteket. Őt követte Szilágyi Péter a SLR társaság titkára, aki külön megköszönte, hogy a Societas Lancea Regis díjátadója az MNM mellet t Esztergom Város Önkormányzatának támogatását és vendégszeretetét is élvezhette. Az eseményt végigkísérték a Hollókői Szent László Vitézi Rend hagyományőrző csoportjának korhű ruházatba öltözött zenészei és fegyveres tagjai, illetve a Várkápolnába való belépéskor Szilágyi Szabolcs muzsikus, énekes kobzos kísérettel adta elő az Ó, Szent István dicsértessék című ősi csángó dalt.

A 2008-ban alakult Societas Lancea Regis – Királyi Lándzsa Társaság nevét az első magyar királyság első magyar pénzének feliratából vette. A társaság zászlaján is az embléma látható, amint egy nyitott kéz – háttérben az Árpád-sávos lobogóval – a királyi lándzsát adja át. A lándzsa maga III. Ottó császár ajándéka volt, a lándzsában Krisztus keresztszög ereklyéje volt, s e lándzsa másolatát a nyugat-római császár ajándékba küldte István királynak. Szent István ezzel a szárnyas lándzsával látható a koronázási paláston is, hiszen István király a szent lándzsára rávarratta a nemzetsége ősi vörös-fehér sávos zászlaját. A díjátadón központi szerepet kapott embléma, mely a zászlón és díjként átadott emlékérmen megjelent egykori Szent István-i ezüst dénáron az első magyar nemzeti zászló hiteles ábrázolásának mondható.

Ugyancsak ez volt az oka, hogy a Királyi Lándzsa Társaság a Géza fejedelem által alapított esztergomi helyszínen, Szent István király születésének és uralkodásának városában, Esztergomban tartotta díjátadó ünnepségét, mely helyen verhették a fent említett ezüst dénárt.

Dr. Varga Tibort Somogyi Győző, az első alkalommal díjazott, a Nemzet Művésze méltatta. Somogyi Győző többek között így fogalmazott: „Egy olyan férfiúnak adjuk át az oklevelet és az érmet, akinek a személye számunkra megtisztelő. Dr. Varga Tibor jogász és tudós, de úgy is mondhatnám, hogy nemze tünk tanítója. Tudományos és kutató munkássága középpontjában a Szent Korona, illetve a Szent Korona-tan áll. Nem sorolom fel kiadványainak, könyveinek sokaságát. Tudományos munkásságához tartozik a Kőrösi-Csoma Egyetemen való kutatói tevékenység, illetve később megalapította a Szent Korona Szabadegyetemet, melyet a mai napig vezet.

A magyar történettudományban hézagpótló dr. Varga Tibor munkássága, hiszen a magyar történelem eddig homályban maradt részleteivel, így például a Szent Koronával, szent királyok életével illetve a hozzájuk kapcsolható jelképekkel foglalkozott, foglalkozik. Dr. Varga Tibor tudományos munkássága mell ett hihetetlen nagy intenzitású munkássága az oktatásban, ismeretterjesztésben nyilvánul meg, járja az egész Kárpát-medencét, s mindenhol sokan hallgatják.”

A Várkápolnában megtartott díjátadó ünnepség után a Societas Lancea Regis tagjai, a díjazott, valamint a további résztvevők egy hosszabb sétát tettek az esztergomi vár különböző híres-neves termeiben, melyek egyike természetesen a legnagyobb Árpád-kori belső tér, a vár nagyterme volt, melynek gal��ria részében a korabeli trónussal szemben felállított Szent Korona-másolatnál természetesen a díjazott dr. Varga Tibor néhány érdekes adatot, epizódot mondott el az ünnepség résztvevőinek. (Városházi információ)

dr. Varga Tibor jogtörténész gyakori előadó az elsősorban jobboldali politikai szimpátiájú körök által szervezett kulturális rendezvényeken. Solymáron él - írja a wikipedia.