Tahrif, azaz torzítás
Eddig azt próbáltam bemutatni, hogy mi a tanítás és mi a jelen.
A bölcselet talajáról indultam egy olyan korba magyarázni, ahol a bölcseletnek semmi talaja. Ha valami szar, akkor nem fejezhetjük ki úgy, hogy kaki. A hit elárulása pedig nem kaki, hanem szar. Az intézményes elárulása pedig trágyadomb. Ilyen fokozatokat bölcs idézetekkel, célzásokkal nem írhatok le.
Nem vagyok szent ember, nem is kívánok az lenni. Végigélve Boszniát, Afrikát, a börtönöket, nem tudok vigyorogni bazsalyogni és áhítattal teli áldásokat szórni arra, ami szar. Oly korban élünk, amikor lelkünket hazugok, álszentek és Fitna (szarkeverők) művelői viszik át sietve a Sátán oldalára. Nem az egyszerű emberekről beszélek, hanem azokról, akik őket átverik. Egyik oldalon mars kutatásról, atomgyorsítókról értekezünk, a másik oldalon visszarántjuk az embereket a középkorba.
Nem félek ember büntetésétől, túléltem sok mindent. Számomra egyedül a túlvilági elszámolás számít. Ez a Korán üzenete a sok haszonleső, tányérnyalogató „lelki” vezető felé, akik behódolnak Trumpoknak, Putyinoknak és az ő eszközeiknek, a helyi autokrata vezetőknek, akik további aleszközként használják a csuhás középkori jelmezekben és mentális válságban élő klérust. Inkább nekik van szükségük lélekvezetésre, mert kiestek szerepükből. Eszközök vagytok! A Sátán eszközei!
De nem csak ti! Mi is! Nem jobbítom saját falkavezéreink gondolkodását és mentalitását, sőt, ha lehet a tiéteknél is romlottabbak. Amit a ma kommunikációjában hangot kapók tesznek Fitna, amit szólnak Tahrif (torzítás). A torzításra nézzük Isten szavát. Figyelmesen olvasd. Igen, a zsidók bűneiről szól. Ők torzítottál az írást, de vedd észre, keresztény és muszlim oldalon ugyanez folyik! Ahol nem megy a Szentírás torzítása, ott megy az interpretációkkal való manipulálás:
Arra sóvárogtok, hogy higgyenek nektek? Hiszen egy csoport közülük meghallotta Allah Szavát, majd kiforgatták azt tudatosan, miután megértették! (2:75)
Jaj, azoknak, kik kezeikkel írják a Könyvet, majd mondják: „Ez Allahtól való,” hogy azt aprópénzre váltsák! Jaj, azoknak azért, mit kezeikkel írtak, és jaj, nekik azért, amit elnyertek. (Korán 2:79)
De mivel megszegték egyezségüket, megátkoztuk őket és szívüket rideggé tettük. Kiforgatják a szavakat helyeikről és megfeledkeznek az Üzenetről, amire figyelmeztetve voltak. Te (Mohammed) mindig leleplezed a megalkuvókat közöttük, csak keveset nem. De enyhülj meg feléjük és nézd el nekik. Allah szereti a jótét (lelkeket). (Korán 5:13)
Amikor Izrael elvesztette Isten kiváltságát, bűnbe esett és ennek több formája érintette az Írást. 1. nem használták az Írást rendeltetésszerűen. Kiforgatták a szavakat jelentésükből, vagy nem arra használták azokat, amit azok jelezni voltak hivatottak. 2. A Könyv üzenetének egy része feledésbe merült, ezzel Allah igéje sem tudott célba érni. 3. Kitalációkkal pótolták azt, amit elfelejtettek.
De a megbocsájtás felülmúlja a harcot velük.
Nem mérték fel Allah valós Képességét, mikor mondták: „Allah semmit nem küldött le az embernek.” Mondd: „Ki küldte le a Könyvet, amit Mózes elhozott, világosságként és Útmutatásként az embereknek? Pergamenlapokká bontjátok azt szét, miből mutattok és eltitkoltok sokat. Abból kaptátok a tudást, amit (korábban) nem tudtatok sem ti, sem atyáitok. Mondd: „Allah (küldte azt le)!”
Majd hagyd őket sekélyességükben játszadozni. (Korán 6:91)
Allah Könyveit nem lehet szó szerint értelmezni, vagy úgy, hogy egy részt kiveszünk, a többiről pedig nem veszünk tudomást. Az alapeszme „a minden teremtmény szeretete” az, amit a Könyveknek sugározniuk kell. Ha nem lenne Szeretet, akkor meg sem születhetnénk, a Világokat nem teremtette volna meg az Úr. Ha egy oldalt, vagy egy verset kiszakítunk a szövegkörnyezetből, akkor könnyen manipulálhatóvá válik, és hozhat létre erőszakot, vagy szíthat haragot emberekben. Ez nem helyes. Ha bármely Írást értelmezünk, Allah alapelveit kell figyelembe vennünk.
Köztük egy csoportnak eltorzítja nyelvük az Írást, hogy úgy tűnjön nektek, (beszédük) az Írásból való, pedig az nem az Írásból való. Mondják: „Ez Allahtól való,” pedig az nem Allahtól való. Hazugságot mondanak Allahra és ők ezt tudják. (Korán 3:78)
Ez Allah szava. Ami a zsidók bűne volt a múltban, az a mi bűnünk a mában.
A hit egy. Szétbombáztak minket vallásokká és mindegyik vallás privatizálta Istent. Széttéptük őt darabokra. Leragadtunk földi hatalmak árnyékában, akik használnak minket.
Sok Iszlám konferencián, meghíváson vettem részt. Ismerek személyesen néhányat azok közül a vezetők közül, akiket ti híradásokban láthattok. Tudom mit kommunikálnak és tudom hogy élnek.
Akkor, amikor a pénzek ellenőrzött folyamatokban pörögnek, az ő jólétük is egy ellenőrzött munkavégzés eredményeként fogható fel. Említsetek egy olyan „radikális” szervezetet, amelyek tevékenysége nem valamelyik nagyhatalom malmára hajtja a vizet! De említsetek olyan „békeiszlámot” hirdető weboldalt, kommunikációt, vagy divatsejket, aki tanítás helyett nem látványt ad és ez nem ugyanazt szolgálja, mint harcos társaik! Hol a bölcselet, a korszerű mondanivaló, a helyzetelemzés? Hol a magyarázat ahhoz, hogy meglássuk a Sátánt és tájékozódjunk az irányokról?
Mert nem útbaigazításokat hallunk, hanem ködösítéseket. Azok az emberek, akikre hatástalannak kellene lennie Amerika és Putyin földi erejének, eszközökké válnak és e két hatalom kiszolgálói lesznek. Nem kritizálom e két nagyhatalmat, se a többit, mert sokszor életszerűbbek, mint mi vagyunk. Azt vetem fel, hogy nincs Iszlám kiállás, érdekképviselet. Isten és az Egyetlenbe vetett hit elvész! Kivész az agyakból, beszélgetésekből, felfogásból, az életből. Ehelyett valami torzó váltja fel az Iszlám helyét, ami emberellenes. Ma nem vetődik fel a kinek van igaza felvetés! Nem is vetődhet. Itt senkinek nincs igaza. Meghajlás van, alávetettség van, de földi alávetettség. Ezt seggnyalásnak hívják.
Ebben a kontextusban tanult középkori jelmezfelvonultatóink befekszenek és nyalják a seggeket. Ráadásul nem közvetlenül a legnagyobbakkal, Trumppal, Putyinnal, hanem közép és kiskategóriás futottak még vezetők közvetítésével kapcsolódnak a hit elárulásának folyamatához. Ebben az egészben a legnagyobbak felé csak elismerésemet tudom kifejezni. Ügyesek. De tőlük lejjebb, csak az idézett 6 Korán aya jön fel bennem és az, amit ezek üzennek.
Mindig le kell leplezni az árulókat még akkor is, ha meg kell enyhülni feléjük. Ne bosszúvágy, düh vezéreljen soha, de a leleplezést nem kerülheti el senki.
Dúskálunk árulókban! De ahogy a keresztény gyülekezetek egyik-másik vezetőjét látom, ők sincsenek árulók híján. És ki szív a sor végén? Te, aki elhiszed a jóravalóság ismérveit szájukból. Pedig akkor vagy jóravaló, ha meg sem hallgatod őket. Persze kivételek mindig vannak. De ha vannak, egyből kitűnnek, vagy eltűnnek.