h i r d e t é s

Tényleg gajra vágják a Káli-medencét?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Tényleg gajra vágják a Káli-medencét?

2020. december 02. - 06:21

 

Egészen hihetetlen, amire készülnek az ország egyik legnépszerűbb és legmenőbbnek tartott kirándulóhelyén, a balaton-felvidéki Káli-medencében. Sittlerakóhelyet engedélyezett a kormányhivatal, ami szerint környezeti hatásvizsgálat nem indokolt. - írja a Napi.hu

A Káli-medence a Szentbékkálla melletti Eötvös Károly kilátóról - Forrás: Hollófernyiges / wikipedia

A felhagyott kőbányák esetében a Balaton-felvidéken eddig nem volt divatban, hogy szeméttel temetik be. Nagyon úgy fest azonban, hogy a világörökség várományos Káli-medencét is elérte a szemétbiznisz. Az ultramenő kiránduló térség központjában lévő Rendesi-hegy gyomrába 40 éven át hordhatja a sittet a Mészkő-Polgár Kft. - túrta ki a balatontipp.hu. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata a hulladék lerakását hivatalosan hasznosításként értelmezi.

A hivatal határozata alapján a Mészkő-Polgár Kft. jogosulttá vált a hegy tetején működő vöröshomokkő bányájának kivájt, mintegy 3,5 hektáros területén többek mellett meddő, hulladék homok és agyag, kőtörmelék, hulladékkavics, üveg alapú szálas anyagok hulladékai, üveghulladék, hulladék beton, betonkészítési iszap, tégla, cserép, kerámia és azok keverékének, kotrási meddőnek a lerakására naponta maximum 120 tonna mennyiségben. A sittlerakás 40 éven át folyamatosan tarthat, mert a határozat szerint nem csak a most üres gödröt lehet feltölteni, hanem a jövőben kibányászott kő helyére is folyamatosan lehet a sittet hordani.

A kérelmező a kifogások (a Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület többször is tiltakozott) alapján többek között egy erdőrésszel csökkentette a sittlerakásra tervezett területet és pontosította a "hasznosításra" kiszemelt hulladékok körét. Ezek után a Veszprém Megyei Kormányhivatal véglegesen rögzíthette, hogy "a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok, továbbá a szakhatósági állásfoglalás és a jegyző nyilatkozata alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszereire nem jár jelentős környezeti hatással, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt."

 

Egyszer már majdnem megmérgeztek egy világhírű forrást ugyanitt

A tervezett új sittlerakótól alig kétszáz méterre található az a rekultivált szeméttelep, ahová a környék településeiről hordták a háztartási hulladékot 1987-től. Természetesen veszélyes hulladékot oda sem lehetett lerakni, mégis előfordult, hogy egy badacsonyörsi pincészetből hét konténernyi, bor szűrésére használt ferrocianiddal átitatott azbesztlapot pakoltak le. A lerakás helyétől alig két kilométerre volt az akkor még működő Kékkúti-forrás, aminek akár a vize is szennyeződhetett volna.

A Balaton-törvény alapján tiltakozók alól azzal (is) kihúzták a talajt, hogy a Balaton-törvényt tavaly márciusban felváltó "Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről" szóló törvényben már csak az új hulladékártalmatlanító létesítését tiltják. Ez viszont nem lehet akadály, mivel a határozatban tételesen rögzített lerakható anyagok nem számítanak veszélyes hulladéknak, ez a lerakás sem számít ártalmatlanításnak. Mondjuk az sem segítené a tiltakozókat, ha az új törvényben is szerepelne a hulladéklerakó létesítésének tilalma, mert a hivatalos álláspont szerint Balatonrendesen nem lerakás, hanem hasznosítás történik. Illetve ebben az esetben maga a lerakás számít a hasznosításnak - hogy a sittel visszatemetik, majd talajréteggel letakarják, növényekkel beültetik a kibányászott kő helyét. A hasznosítást pedig nem tiltja semmi, és a cégnek engedélye is van ehhez.


Ide tervezik a sittlerakót
Google Earth

Az akció milliárdos bevétellel kecsegteti a kérelmező céget, a több mint egymillió tonna sittet ugyanis mai árakon (az FKF pusztazámori lerakójában) tonnánként 1900 forint feletti díjért lehet lerakni az üzemelő lerakókban.

 

A kérelmező/sittlerakó cég, a Mészkő-Polgár Kft. 3 millió forint alaptőkével 2011. június végén autókereskedő és építőipari/kereskedelmi/bányászati szecskacégként jött létre a Fejér megyei Sárkeresztesen, majd nem egészen két év múlva Budapestre költözött. Két telephelyet üzemeltet, egyet Polgárdiban, egyet pedig Kőszárhegyen, mindkét település Fejér megyében van. Jelenleg két székesfehérvári magyar magánszemély tulajdonában van a vállalkozás, korábbi tulajdonosai is környékbeli építőipari vállalkozási körhöz köthetők. A cég tavalyi nettó árbevétele 927 millió forint volt, adózott eredménye pedig csaknem 129 millió.

napi.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s