A gyermekvállalás ma még mindig a legnagyobb szegénységi kockázat Magyarországon 

Szociológiai kutatások sora és a Policy Agenda legutóbb elkészített létminimum számítása is ezt igazolja.

A választásra készülő kormánypártok nem véletlenül tűzték zászlajukra, hogy mindent megtesznek e kockázat csökkentésére.

A hetekkel ezelőtt beharangozott demográfiai csomag azonban abban a formájában, ahogyan azt tegnap Orbán Viktor ismertette a Családok Világtalálkozójának nyitó konferenciáján, nem a kockázatcsökkentés irányába mutat.

Szikra Dorottya családszociológus a Népszavának határozottan kijelentette:

szerinte a javaslatok arra sem alkalmasa, hogy hatásukra jelentősen növekedjen Magyarországon a születések száma.

Sajtóhírek alapján sokan arra számítottak, hogy a demográfiai akcióterv végre hozzányúl a kilenc éve változatlan családi pótlék vagy a gyes összegéhez.

A miniszterelnök a szerdai kormányülés döntéseit ismertetve ehelyett a középrétegeket támogató megszokott lépéseket sorolta: 2030-ra Magyarországon a mostani 1,5 százalékos termékenységi rátát 2,1-re kell emelni, vagyis míg 2016-ban száz nő 149 gyermeket hozott a világra, addig bő egy évtized múlva 210 csecsemő a „feladat”.

A kétgyermekes családi mintát célnak tekintve a következőket jelentette be:

• Tovább emelik a családi adókedvezmény mértékét – bár az nem derült ki, hogy a korábban már bejelentett lépéseken túl is emelik-e az összeget vagy csak azt valósítják meg, amit eddig is tudtunk. Két gyerek után idén havi 30 ezer, jövőre 35 ezer, míg 2019-ben 40 ezer forint adókedvezmény jár a bruttó fizetésből.
• Akik egyszer már hitellel, de eljutottak a lakásvásárlásig, vagy építkezésig, a harmadik és minden további gyerek után a jövő évtől egy-egymillió forintot leírhatnak a tartozásukból.
• A diákhitel-tartozással rendelkező fiatal nőknek két gyerek után a tanulmányaik idején felvett hitel felét engedik el, ha még egy vagy két gyereket vállal gyors egymásutánban, akkor a teljes összeget eltörli az állam.
• Egy évvel megtoldják a diplomás gyed idejét, az egyetemisták a gyerek két éves koráig élhetnek vele.
• Soha nem látott bölcsődefejlesztésbe kezdenek, ahol családok élnek, létre kell hozni, vagy felújítani a legkisebbek intézményeit.
• Az anyasági támogatást azoknak a külföldön élő magyar anyáknak is megadja a kormány, akik nem itthon hozzák világra gyermeküket, a babakötvényt pedig jövőre már az egész Kárpát-medencében jegyezhetik a megszületett gyermek után.
• Ráadásként létrehoznak egy új tudományos műhelyt. A 2012-ben elhunyt orvos-pszichológus Kopp Mária szellemiségére épülő kutatóintézet szolgáltat majd szellemi muníciót a fentiekhez hasonló kormánydöntések magalapozására – fejtette ki a konferencia résztvevői előtt a Kongresszusi Központban Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy nemcsak nálunk, hanem egész Európában demográfiai fordulatra van szükség. A törésvonal szerinte ott húzódik, hogy vannak, akik a bevándorlással akarják kezelni a demográfiai gondokat, míg Közép-Európa és így a magyar kormány is hisz benne: saját tartalékaink mozgósításával is képesek leszünk megoldani a helyzetet, ám a KSH adatai ezt csak részben igazolják.

Fideszes elképzelés a szülőgépekről

Orbán szerint, ha a család nincs az első helyen a fiatalok szívében, akkor nem leszünk képesek megállítani a népesség fogyását.

A kijelentés fényévnyi távolságra van a realitástól, vagyis hogy a gazdasági háttér megteremtése és a stabilitás, a kiszámíthatóság számít a gyermekvállalásnál, de legalább nem alázta meg a nőket.

A rezsibiztos Németh Szilárd viszont a héten egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy „azé a világ, aki teleszüli”.

A kormánypárt vezető politikusai nem először fogalmaztak így.

• 2012. szeptemberében Varga István képviselő a családon belüli erőszakról szóló parlamenti vitában így fogalmazott: „Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát” .
• 2015. decemberében az ősfideszes házelnök, Kövér László a Fidesz-kongresszuson arról beszélt, „lányaink” önmegvalósításának legmagasabb minősége, ha unokákat szülnek „nekünk”.

Ellenzéki és civil tiltakozások sorozatát váltotta ki Németh Szilárd Fidesz alelnök durva mondata.

A szocialista Kunhalmi Ágnes a lakossági fórum után azonnal, Szél Bernadett,az LMP társelnöke, Szelényi Zsuzsa, az Együtt politikusa és a független Demeter Márta pedig tegnap reggel közös sajtótájékoztatón tiltakozott, később hasonló tartalmú közleményt adott a Párbeszéd is, hozzátéve, hogy

a szélsőségesen jobboldali amerikai és orosz oligarchák által is támogatott kongresszus

alaphangjával van gondjuk.

Tízmilliós létszám alatt

Idén januárban 31 ezerrel voltunk kevesebben, mint egy évvel korábban, Magyarország népessége 9 millió 799 ezer fő volt – olvasható a Magyarország 2016 című statisztikai összesítésben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben megjelenő értékelése a tavalyi népesedési adatokból kiemeli, hogy javultak a mutatók, több gyerek született és kevesebben haltak meg. (2017 első hónapjai gyorsan lehűtötték az optimistákat, a rövid javulás után durva visszaesés következett.)

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben emelkedett a házasságkötések száma, 2016-ban majdnem 52 ezer pár törvényesítette ebben a formában a kapcsolatát, ami 20 évvel ezelőtt fordult elő utoljára.

Közben azonban csaknem 20 ezer kapcsolat válással végződött, így áll össze a kép, hogy a 15 év felettiek között a rendszerváltozás óta majdnem egyötödével csökkent a házasságban élők aránya, nőtt a nőtlenek és hajadonok száma, valamint az elváltaké is.

A kimutatások szerint az utóbbi három évben nőtt az azonos neműek élettársi kapcsolatát rögzítő anyakönyvi bejegyzések száma, tavaly 85 ilyet regisztráltak, ebből 51 esetben férfiak választották ezt a formát.

A születések száma 1998-ban csökkent először évi 100 ezer alá, 2011-ben pedig már 90 ezer alatt maradt.

Tavaly tényleg jó év volt: 93 ezer gyermeket anyakönyveztek Magyarországon. Ez azért fontos adat, mert közben egyre csökken azoknak a 40 év alatti nőknek a száma, akik gyermeket tudnak vállalni.

Tavaly egyébként nagyon hosszú idő után először fordult elő, hogy több gyerek született házasságban, mint azon kívüli kapcsolatból. A KSH adatai szerint évek óta csökken az abortuszok száma is, de ez még ma is azt jelenti, hogy minden száz újszülött mellett 51 gyerek nem jöhet világra.

A kormány mostani családpolitikai csomagja a középrétegek gyermekvállalására koncentrál, és nem foglalkozik a halandósági adatok javításával. Elég arra utalni, mekkora felháborodást váltott ki néhány hete, hogy a 75 év fölöttiek ezentúl nem juthatnak hozzá egyes drága onkológiai kezelésekhez.

A népesség számát a nemzetközi mozgások is befolyásolják. Tavaly majdnem 30 ezren hagyták el az országot és csak 17 ezren tértek haza.

Kevés embert érintenek

A Jól-Lét Alapítványt vezető Keveházi Kata szerint sajnos nem csak a Fideszhez köthető az a gondolat, hogy azért nem születik elég gyerek az országban, mert a lányok túl sokáig tanulnak.

- Talált újdonságot a tegnap bejelentett családtámogatási csomagban?

- Semmi eget rengető nincs benne, és nem is alkalmas arra, hogy a családok tömegesen a gyermekvállalás mellett döntsenek. Jól kommunikálható üzenet, de a tervek kevés embert érintenek. Szerintem csak azt akarják elérni, hogy minél fiatalabb korban szüljenek a magyar lányok.

- Az csak jó minden kisgyerekes családnak, ha több bölcsőde lesz.

- De nem lesz. Sok munkáltatói fórumon voltam mostanában, egyetlen nagyvállalati vezető sem akart saját gyerekintézményt építeni.

- Mi lenne a megoldás?

- A rugalmas foglalkoztatás, a tömegeket elérő, alanyi jogon járó családi pótlék emelése, a nem dolgozók munkához segítése adna biztonságot a gyermekvállaláshoz.

nepszava.hu