A Modern Városok Program keretében felújítják a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek otthont adó kolostort, ám a tervek szerint ez azzal jár, hogy lebontják az intézmény részét képező, Kerényi József tervei alapján felépült könyvtárépületet.

Az építészszakma több képviselője nyílt levélben kéri Kecskemét polgármesterét, Szemereyné Pataki Klaudiát, a város főépítészét, Öveges Lászlót, illetve a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetőjét, Turi Attilát, segítsenek abban, hogy az épület megmaradhasson, eddigi próbálkozásaik ugyanis nem jártak sikerrel.

A LÁBAKRA ÁLLÍTOTT KÖNYVTÁRÉPÜLET AZ EGYIK LEGIZGALMASABB ÉS LEGEREDETIBB PÉLDÁJA A '70-ES ÉVEK TÖREKVÉSEINEK. KERÉNYI ÉLETMŰVÉNEK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE EZ A KECSKEMÉTI ÉPÜLET, AMELY AZ ÉRETT HAZAI MODERN TÖRTÉNETÉNEK EGYEDI FEJEZETE, A HAGYOMÁNY ÉS A KORTÁRS TÖREKVÉSEK EGYESÍTÉSÉNEK RITKA PÉLDÁJA - olvasható a levélben, amit az Octogon építészeti magazin tett közzé.

Kerényi József Péter Kossuth-díjas építész 1964 és 1984 között volt a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (BÁCSTERV) tervezője, illetve főépítésze. 

Kecskemét rehabilitációja során nemcsak a műemlékvédelemre és az építészeti értékek mentésére, hanem az újonnan születő épületek adott kulturális környezetbe illesztésére is törekedett. Kerényi József építész a 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörője és példaadója volt. Hatalmas veszteség lenne az épület megsemmisítése, ha az megtörténne!  - figyelmeztetnek a kezdeményezés támogatói a levelükben, amiben arról is írnak, szeretnék, ha a könyvtár épülete műemléki védettség alá kerülne.

(Borítókép: Wikipedia)