h i r d e t é s

Tizenkét érv a korlátlan felhatalmazás ellen

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Tizenkét érv a korlátlan felhatalmazás ellen

2020. március 27. - 11:22

 

Orbán nem kaphat időkorlát és pontos körülírás nélküli felhatalmazást különleges jogrend alkalmazására.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

1.

mert az elmúlt 10 évben Orbán minden politikai megmozdulásában nem elsősorban a nemzet érdekében járt el,  hanem  a  saját korlátlan hatalma   kiépítésén és a demokrácia  lopakodó folyamatos lebontásán ügyködött.
Nyilvánvaló, hogy ez az attitűd csak felerősödne egy ilyen felhatalmazás esetén.  

2.

mert a mostani járvány idején az eddigi felhatalmazással élbe az   egyik legsürgősebb dolog  máris  a vállalatok hadsereg által történő megszállása és katonai utcai  járőrözés megszervezése volt amik  csupa értelmetlen, diktatúrába vezető  és félelemkeltő intézkedések.

3.

mert más olyan demokratikus országban sem kértek és kaptak ilyen felhatalmazást vezetők, ahol sokkal súlyosabb a járvány és ahol 10-50-szer több pénzt kell majd elkölteni azonnal a gazdaság és az emberek mentésére, megsegítésére.

4.

mert nem lehet egy egészségügyi járvány kezelését olyan személyre bízni, aki az elmúlt 10 évben most is mindenki számára jól láthatóan bebizonyította, hogy legkevésbé az egészségügy helyzete érdekli és hagyta is lerohadni és magánosodni.

5.

mert a mostani járvány kezelése során már eddig is kiderült, hogy Orbán nem tudott hatékony válságtörzset felállítani, a járvány és a sajtótájékoztatókat elsősorban saját szereplésére használja fel, bevonva ebbe az önreklámba a Facebookot is. A tájékoztatókon sok nyilvánvaló hazugság hangzik el a valós helyzetről és leginkább csak egyenruhásokat szerepeltet, ami azt jelzi, hogy a kormányfő teljesen félreérti a  járvány katonai ügyektől eltérő valódi jellegét.

6.

mert felelőtlen, flegma magatartása, felesleges utazásai jól jelzik azt a   közömbösségét, amellyel jelentős lépéshátrányba kerül más országok járványmenedzselő vezetőihez képest és a Moldovának adott 30 milliárd forint hitel pedig 7-8 ezer hazai kisvállalkozást mentett volna meg egyelőre a leépítéstől és a bezárástól.

7.

mert az eddigi válságreakciói is kifejezik, hogy leginkább a gazdaság szereplőinek, a NER lovagok megsegítésnek az ügye foglalkoztatja szemben a lakosság várható több százezres munkanélkülivé váló részének térítésmentes támogatásával. A Kata és járulékcsökkentési, munkáltató hitel elengedési stb...  rendeletek egyszerűen cseppek csak a tengerben, a moratóriumok meg csak elodázzák a problémák megoldását.
A bankoknak lazán van 400mrd forintnyi közös kockázati tartalék alapjuk a fizetési moratórium túlélésére, de a lakosságnak, főleg a munkanélkülivé válóknak nem lesz december 31. után sem több pénze arra, hogy kifizesse a felgyűlt tartozását.

8.

mert eddig a világon a legkevesebb összeget ajánlotta fel a magyar kormány gazdasági mentőprogramokra más országokkal összevetve. Ez eddig legfeljebb a GDP 1 %-a szemben más országok kormányainak a GDP 10-20 %-t elérő vállalásaival.

9.

mert az elmúlt 10 év alapján biztosra vehető, hogy azért kéri a mindenre kiterjedő korlátlan felhatalmazást, hogy a válságmenedzselésen túl annak örve alatt kontroll nélkül osztogathassa a költségvetési pénzt a baráti és családi NER körben, köztük sok olyan cég számára is, amelyek gazdálkodása eleve veszteségre van ítélve.
A járvány napi menedzseléséhez ugyanis elegendőek lennének a jelenlegi törvények is kiegészülve egy 60 vagy 90 napos, de pontosan körülírt felhatalmazással.

10.

mert más államok vezetőitől eltérően meg sem szólalt még arról a várható 300 000 munkanélküliről, akiknek legalább 500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kell adni a következő hónapokban.

11.

mert a 3,5-3,7 százalékos terveket meghaladó, felgyorsult inflációt látva nem volt még egyetlen szava sem a kormánynak arról, hogy kívánja az általa szuper állam pappírokba fondorlatosan becsalt 5000 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás értékét legalább megőrizni.

12.

mert az EU-s pénzeknek a választásoktól való félelem és a mohóság miatti időelőtti, erőltetett lehívása és barátok közti szétosztása miatt most elesett az ország attól, hogy 5-6 milliárd eurónyi, azaz 2ezer milliárd forintnyi pénzt csoportosítson át és hívjon le azonnal az EU-s pénzéből a járvány elleni küzdelemre és a válságkezelésre.
Ehelyett érthetetlenül alacsony összegek jelennek meg a védőfelszerelések, elhelyezések, egészségügyi dolgozók bérezése kapcsán.
Nem igaz, amit állandóan fennhangon szajkózik a kormány, hogy van elég pénz a válság kezelésre, fog jutni mindenre.
Nincsen 4000 milliárd forintja (minimálisan ennyi kellene) a kormánynak semmilyen tartalékban, ezt elő kell teremteni villámgyorsan.
Sorolhatnánk hosszasan még, hogy miért nem lehet szó a kormány által kért felhatalmazás megadásról a beterjesztett formában!
Sőt! Egy ésszerű felhatalmazás mellett is a Parlamentnek éppen, hogy fokozni kell a kormány feletti ellenőrzést, elsősorban a közpénzek felhasználásának észszerűségét és mértékét illetően.
A kormánynak nyitni kell egy olyan honlapot, ahol minden, a lakosságot vagy vállalkozásokat érintő támogatást és kiadást pontosan közre ad. Máris érthetetlen titkolózás folyik egy újság kérdése kapcsán arról, hogy a WizzAir mennyiért repült Kínába.
Így van az, ha a bizalom elfogy, ilyenkor még inkább kell fokozni a kontrollt.

 

Győri Gábor Miklós


 

h i r d e t é s