Aztán hoztak egy idős embert, aki fiatalkora óta hajókat javít. Egy nagy táska szerszámot hozott magával és amint megérkezett, azonnal hozzálátott a munkához. Elejétől végéig, akkurátusan átnézte a motort.
A két hajótulajdonos ott volt, figyelték az embert és remélték, hogy tudja, mit kell tennie. Miután átnézett mindent, az öreg benyúlt a táskájába és előhúzott egy kis kalapácsot. Finoman megütögetett valamit. A motor azonnal életre kelt. Majd kimért mozdulatokkal eltette a kalapácsát. A motor rendben működött! Egy héttel később a tulajdonosok tízezer dollárról szóló kaptak számlát az öregtől. Micsoda?! - kiáltottak fel a tulajdonosok. „Hiszen alig nyúlt hozzá!”
Írtak egy levelet az öregnek, ezzel a szöveggel: „Kérjük, küldjön nekünk tételes számlát. "
A férfi küldött egy számlát, amely a következőképpen szólt:
Ütögetés kalapáccsal: 2.00 dollár.
Annak ismerete, hogy hova kell ütni: 9998.00 dollár.

Az erőfeszítés fontos, de annak ismerete, hogy hol kell erőfeszítéseket tennie az életében, mindent megváltoztat. Az Iszlám ismereti sokat érnek. Hasznos számunkra az evilágon és a túlvilágon egyaránt.

Mérges vagyok. Azért vagyok mérges, mert a fenti tanmese sajnos nem vicc. Ilyen a világ. Nem számít a jártasság, tapasztalat, csak kalkulációk szerint számolunk és így készítenek rúlunk is kimutatásokat. Magam is jártam úgy, hogy kerestem a helyemet a nagyvilágban, ahol élhetek, dolgozhatok. A sors összehozott egy nagyon gazdag vállalkozóval, aki kérdéseket tett fel. Mennyit eszik naponta egy sejk? Milyen egyéb költségeim vannak az evésen kívül? Ilyesmiket. Majd letett elém egy ajánlatot hasonló összegben, mint az ütögetés a kalapáccsal fentebb. Fiatalember volt, hiányzott belőle a kor, a tapasztalat megbecsülése. A számok és pénz bűvöletében élt. Hozzáteszem, a fiatalember apja valaha szintén sejk volt, egy elismert muszlim gondolkodó, aki már rég eltávozott. Egy nemzedékkel arrébb a dolgok hirtelen átalakultak. Az esetet el is temettem magamban, de rájöttem, hogy a fiatalember nem egyedi eset. A világ abban az irányban halad, aminek ő a megtestesítője. Mára már általános, hogy tömeges szinten így készülnek azok a kalkulációk, melyek fogyasztásainkat mérik és költségként kezelnek minket. Majd tételesen elemzik költségeinket, összevetik azokkal a bevételekkel, melyek hozzánk köthetőek és ítéletet hirdetnek felettünk. Ahogy látom a kultúra és művelődés állapotát, tunyul az emberek agyi funkciója, igénye. De minek is, amikor ott lapul zsebünkben a Google, ami mindent tud helyettünk. Az igaz, hogy ott lapul, de eljön az idő, amikor kérdéseket sem fogunk tudni feltenni a Google-nak, hiába tölti fel az magába a világ összes információját

Egyszer-egyszer elhívnak előadást tartani az Iszlámról. Főleg olyan helyekre, ahol egy magamfajta öreg róka felkér. Olyanok, akiknek még van némi érintettsége, megélt élménye a tudással kapcsolatban. Az előadóterembe belépve sok fiatalt találok érdektelen arccal. Miért is érdeklődnének, hiszen olyan előzetes ismereteik vannak, melyek alapján előítéletes képet alakítanak ki rólam és a témáról: Allah Akbart fogok kiabálni és faszságokat fogok mondani, amit ők minden nap hallanak a médiumokban. Bezzeg, ha a jachtjaimról és luxus szórakozásaimról beszélnék, tömve lenne a terem! Így csak azt látom, hogy bágyadtan szemlélnek, majd fél óra elteltével figyelnek, később pedig odaszegeződnek a székeikhez. Nem azt kapták, amit vártak! Megdöbbennek és alig hiszik el, hogy ez az Iszlám! Majd kérdeznek, hogy miért nem publikálom, miért nem szervezek erről nagyobb bemutatkozást és a sok miért? Én, aki azt sem tudja, hogy megyek át Budáról Pestre, miért nem teszem meg ezt, meg azt? Egy olyan szituációban tesznek fel ilyen miérteket, amikor meghívóm, az öreg róka attól cidrizik, hogy kirúgják, amiért engem odahívott és az Iszlámról olyan előadást adtam, ami nem taszítóvá, hanem népszerűvé tette azt. Majd pár fiatal megkeres és felvetik, hogy ha lenne állás nálam, kb. úgy havi 2-3 ezer euróért, akkor szívesen dolgoznának nekem. Beárazták magukat, engem véletlenül sem. Eszembe jut a hőskor, amikor meg kellett küzdeni a tudásért. Az arab طالب Talib, azaz diák szó egyben koldust, kéregetőt is jelentett. A tudást is koldulták és a megélhetésért is kéregettek, hogy legyen betevő falatjuk és tudjanak mesterek mellett órákat hallgatni. Akkor bizony nem volt kollégium, diákparlament, meg apám fasza. Szenvedéssel, kínnak verejtékkel megszerzett tudás volt és így lett annak értéke. Ma meg a kényelem az első, majd a Google és 2-3 ezerért meghallgatnák a sejket, ha az fizet. Ma, az árazás fordítva történik. Az a kis kalapácsütés 9998.00 dollár és 2.00 dollár a tudás, de attól el is lehet tekinteni, hiszen a Google-ban már minden rendelkezésre áll ingyen.

Ne állj a mellé, miben nincs tudásod. Mert bizony, a hallás, látás és szív, ezek mind számon lesznek kérve (dolgaidról). (Korán 17:36)

…Allah fokozatokkal feljebb emeli azokat köztetek, kik hisznek és élenjárnak a tudásban. Allah Értesült arról, amit tesztek. (Korán 58:11)