Tovább csökken az önkormányzatok hatásköre
December 27-én jelent meg egy törvény, ami tovább csökkenti a magyarországi önkormányzatok erejét.
Az új szabály szerint ha egy önkormányzat 700 millió forintnál drágább, központi költségvetési pénzt is érintő építkezésbe fog (lehet ez új épület létesítése, vagy egy régebbi felújítása is), akkor az építtetői feladatokat a kormány erre kijelölt ügynökségének kell intéznie.
Ugyanebben a törvényben a kormány az állami építkezések túlnyomó többségét a Miniszterelnökség alatt működő BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt). nevű cégre bízta, a törvénynek ez a része már idén hatályba lépett.
A BMSK eddig leginkább sport- és oktatási létesítményeket épített és üzemeltetett, most ezt kiterjesztették lényegében az összes központi költségvetésből emelt épület munkáira. Innentől a BMSK intézi a közbeszerzéseket, rendeli meg a terveket, ellenőrzi és veszi át a munkát. Sőt, az ügynökségnek joga lesz akár kisajátítani a beruházáshoz szükséges ingatlanokat.
Az eljárás némileg hasonlít a sajtó központosítására, a "minden legyen egy helyen" elv miatt, csak míg a sok száz újságot, tévét és online lapot összefogó szervezet egy alapítvány lett, itt egy száz százalékban állami cég került központba.
Az önkormányzati építkezések is a központhoz kerülhetnek
A törvény nem áll meg a kormány vagy kormányzati intézmények megrendelésére készülő beruházásoknál, hanem 2020-tól, vagyis az önkormányzati választások utáni évtől a települések építkezéseinek egy részét is a BMSK alá rendeli.
A 700 milliós értékhatár és a központi költségvetésből érkező támogatás ehhez a feltétel, de a települések túlnyomó többsége tisztán saját forrásból alig képes az ekkora építkezésekre.
A törvény szerint a BMSK megteheti, hogy alvállalkozóval végezteti el a munkát, és ez az alvállalkozó akár egy önkormányzati cég is lehet. Vagyis a törvény lényegében azt mondja ki, hogy akkor veheti el az építkezés felügyeletét a Miniszterelnökség cége egy önkormányzattól, amikor akarja, és ha nem akarja, akkor hagyhatja, hogy egy városban a helyi vezetők döntsék el, hogy milyen épületet szeretnének látni, és azt ki építse. A BMSK ezeket a munkákat is ellenőrzi majd, de az elvi lehetőség adott, hogy a a legfontosabb döntések helyben is maradhassanak.
Kinek lehet?
Könnyű belelátni ebbe, hogy ha valahol az ellenzék győzne idén ősszel az önkormányzati választáson, ott majd az állam elveszi az építkezéseket, ahol pedig politikai szövetségesek kerülnek hatalomra, ott inkább engedi, hogy a helyi erők adhassák ki a munkát, a saját ízlésük szerint. Erre a lehetőségre rámutat Szebeni Dávid, a discussio.hu szerzője is, aki évekig egy önkormányzati cég vezetőjeként városfejlesztési beruházásokért felelt, és ilyen minőségében is értékezik az új szabályozásról.
A központ úgyis kiszervezi
Szebeni arra is figyelmeztet, hogy az építőiparban tapasztalható szakemberhiány miatt a BMSK nem lesz képes az összes hozzá került beruházáshoz műszaki ellenőrt, mérnököt, projektmenedzsert vagy pénzügyi szakértőt szerezni, vagyis alvállalkozókra biztosan szükség lesz számos esetben. Viszont így is szaporodnak a résztvevők az újabb ellenőrzési szint bevonásával, és ez lassíthatja az építkezéseket.
Pedig a törvény indoklásában azt írják, hogy az esztétikai és funkcionális értékek mellett a határidők pontos betartása is cél:
"Az állami magasépítési beruházások új rendszerben történő előkészítéséhez és megvalósításához nemcsak az állami beruházások új koncepciójának kidolgozására van szükség, hanem olyan szervezet létrehozására is, mely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett a központi költségvetési forrásból megvalósuló mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását."
Ha hitelből építkeznének, akkor is be kell vonni a kormányt
Öt évvel ezelőtt kormányzati engedélyhez kötötték, hogy a települések hitelt vehessenek fel. A mostani törvény pedig azt mondja ki, ha az állam központi támogatásával építenének valamit, akkor a kormány veheti át a munkát.
A leggazdagabb települések, amelyek sok iparűzési adót szednek, esetleg képesek lehetnek majd kikerülni a kormányt, és teljesen saját hatáskörben eldönteni, hogy mit, kivel és hogyan akarnak építeni.
Ám a települések többségének alig marad 2020 után mozgástere: ha hitelből akarnak fejleszteni, akkor kormányzati engedélyért kell folyamodniuk, ha pedig kormányzati támogatáshoz jutnak, akkor a Miniszterelnökség ügynöksége intézi, de legalább felügyeli majd a munkát. (444.hu)