Tovább nyomoznának Kovács Béla ellen
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kezdeményezte Kovács Béla kémkedési ügyében a nyomozás meghosszabbítását, amelyről a Legfőbb Ügyészség már határozott is, ám a döntésről még nem tájékoztatták a KNYF-et sem – értesült lapunk.
Fotó: Magyar Nemzet
Tegnap kerestük az ügyben Kovács Bélát, aki azt mondta, ő és ügyvédje sem kapott még hivatalos értesítést semminemű döntésről, bár ez – tette hozzá – ebben az eljárásban nem szokatlan - írja a Magyar Nemzet. Kifejtette ugyanakkor, arra számítanak, hogy három hónappal meghosszabbítják a nyomozást. Ezt többek között azért is tartják valószínűnek, mert Kovács Béla jogi képviselője jelenleg is egyeztet az ügyészséggel a politikus következő kihallgatásának időpontjáról. A Legfőbb Ügyészség legutóbb tavaly év végén döntött úgy, hogy a nyomozást kitolja március 20-ig (azaz múlt vasárnapig).
Tagadás
Kovács Bélát tavaly decemberben hallgatták ki először gyanúsítottként az ügyben. Az ellenzéki politikus tagadta a terhére rótt bűncselekményt, és a gyanúsítással szemben panasszal élt, arra hivatkozva, hogy a gyanúsítás ismertetésekor több olyan eseményt is felsoroltak, amelyek 2010 után történtek, de még azelőtt, hogy 2014-ben hatályba lépett volna a gyanúsítás alapját képező, az Európai Unió intézményei elleni kémkedésről szóló jogszabály. Panaszát – mint tegnap ügyvédjétől, Szikinger Istvántól megtudtuk – időközben elutasította a hatóság, mégpedig arra hivatkozva, hogy a történeti tényállásba ezek a korábbi események is beleférnek.
Az ügyvéd egyébként az Európai Parlament (EP) elnökének is írt az ügyben egy levelet néhány hete. Ebben arra szerette volna felhívni Martin Schulz figyelmét, hogy míg a Kovács Béla mentelmi jogának visszavonásáról szóló határozatban az szerepel, hogy kizárólag 2014 utáni eseményekre terjed ki a nyomozás, ennek álláspontja szerint ellentmondanak a gyanúsításban megfogalmazottak. Mint mondta, amikor Polt Péter legfőbb ügyész először kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését az EP-től, az indoklásban több 2014 előtti eseményt is felsorolt. Ezt azonban később korrigálta, sőt személyesen is megerősítette Brüsszelben az EP jogi bizottsága előtt, hogy a jobbikos képviselő elleni nyomozás kizárólag a 2014 utáni eseményekre terjed ki. Martin Schulz egyelőre nem reagált a levélre.
KGB-szál
A jobbikos politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután Kovács egy aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a magyar szolgálatok látókörébe került. Kérdésünkre korábban, hogy tudja-e, kiről lehet szó, azt mondta, legfeljebb sejtései vannak. Jelezte, vallomásában elismerte, az elmúlt években találkozott több ország diplomatájával, köztük oroszokkal is, mivel ez a munkaköréhez tartozik. Arról azonban, hogy fedett ügynök lett volna bármelyik is, állítása szerint nem volt tudomása. Az ügyészeknek is feltette a kérdést, hogy ha a magyar titkosszolgálatoknak voltak ilyen jellegű információi, miért nem tájékoztatták őt is.
