Amíg valaki meg nem oldja nekem az egyenletnek azt a felét, miszerint ha háború lesz, akkor Szöul tízmillió lakosa hagyományos fegyverektől meghal az első 30 percben, addig nincs miről beszélni

 – jelentette Bannon a The American Prospect című, negyedévente megjelenő liberális magazinnak adott interjúban. 

Szavait megerősíti a dél-koreai elnök csütörtöki nyilatkozata is:

Mun Dzsein elutasította a háború lehetőségét a Koreai-félszigeten, mondván, az Egyesült Államok beleegyezett, hogy Szöul hozzájárulása nélkül nem indít katonai akciót Észak-Korea ellen – ez gyökeres változás ahhoz képest, hogy Donald Trump korábban tűzzel és haraggal, korábban elképzelhetetlen erő bevetésével fenyegette a rakétaprogramjával demonstráló Phenjant.

Steve Bannon szerint talán lehetne valamilyen megállapodást kötni Kínával – ez alapján Peking elérhetné, hogy befagyasszák az észak-koreai nukleáris programot, és a befagyasztást folyamatosan ellenőriznék.

Ebben az esetben az Egyesült Államok kivonhatná csapatait a Koreai-félszigetről. De erre a megállapodásra nagyon halvány az esély

– tette hozzá. Tekintve, hogy Kína nem fog sokkal több követ megmozgatni Észak-Koreával kapcsolatban, mint eddig, és a megsemmisüléssel való kölcsönös fenyegetettség logikája kényszerít önmérsékletre minden felet, Bannon nem látja akadályát annak, hogy az Egyesült Államok ne alkalmazzon szigorú kereskedelmi szankciókat Kína ellen.

Donald Trump stratégiai főtanácsadója szerint ugyanis az Egyesült Államok „kereskedelmi háborúban áll” Pekinggel, és „agresszív kereskedelempolitikai lépéséket” jósolt, ámbár nem fejtette ki ezek mibenlétét.

Egyikünké lesz a hegemónia az elkövetkező 25-30 évben, és ha mi az eddigi utat követjük, akkor az övék lesz

– mondta.

Álláspontja szerint

a Kínával folytatott gazdasági háborún áll vagy bukik minden,

és az amerikai kormánynak

mániákusan erre kell összpontosítania.

„De lenyomjuk őket” – szögezte le –, különben „ők taposnak el bennünket” – mondta, bár elismerte, hogy ezt az álláspontját a Fehér Házban nem osztják, sőt az Országos Gazdasági Tanács igazgatója, Gary Cohn kifejezetten ellenzi a nézeteit.

Napi csatákat kell folytatnom, ott van a pénzügyminiszter és Gary Cohn és a Goldman Sachs lobbistái

 – mondta.

Beszélt arról is, hogy a külügyminisztérium személyzeti politikáját hogyan kívánja befolyásolni. Éppen azon dolgozik, hogy a Kelet-Ázsiáért és a csendes-óceáni térségért felelős ügyvezető külügyi államtitkárt eltávolíttassa, és a külügybe általában is „héja”, vagyis radikális nézeteket valló munkatársakat vetessen fel.

A charlottesville-i erőszak kapcsán Steve Bannon kitért a fehér fajgyűlölőkre is, „lúzereknek” és „marginális elemeknek”, bohócok gyülekezetének” nevezte őket – a tanácsadó némileg ebben is ellentétes elveket vall Donald Trumppal, az elnök ugyanis a bal- és a jobboldali csoportokat egyaránt hibáztatta az atrocitásokért.

A Fehér Ház egyelőre nem kívánta kommentálni Bannon álláspontját. Közben a CNN hírtelevízió megkereste a beszélgetést rögzítő és közzétevő Robert Kuttnert, aki elmondta, hogy telefonon beszélgetett Bannonnal, aki nem kérte őt, hogy ne hozza nyilvánosságra szavait.

Bannon nem kezdő a sajtó működését illetően, sőt valószínűleg ő ismeri a legjobban a médiát az Egyesült Államokban

– mondta Kuttner.

Több jelentés szól arról, hogy Steve Bannon fehér házi állása veszélyben van, de nem lehet tudni pontosan, hogy ezek mennyire túlzóak. Donald Trump elnök keddi sajtóértekezletén – újságírói kérdésre válaszolva – nem adott egyértelmű választ arra, hogy a helyén marad-e.

Jó ember, majd meglátjuk, mi lesz vele

– mondta Donald Trump.

mno.hu