Jelenleg a világon mindenütt drágul a megélhetés, azonban hazánknak az őszi élelmiszer-inflációs adataival sikerült a világ elsői közé kerülnie, olyan országok mellé, mint Szíria, Ghána, Moldova, Suriname vagy Irán. Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa: az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszer-infláció már szeptemberben is. A drágulás persze soktényezős, az agrárközgazdászok nagyjából egyetértenek abban, hogy leginkább a forint árfolyamának emelkedése, illetve az energiaárak elszabadulása is nagy mértékben tehet minderről? De miért Magyarországon az egyik legdurvább az emelkedés nemhogy uniós, de globális szinten is?

Drasztikusan emelkedtek a gyártási költségek is, így a cégeknek egyre kisebb esélyük van egy biztonsági háló fenntartására. Ráadásul a hazai élelmiszer-ágazatról az is elmondható, hogy alacsony az energia-es munkaerő-hatékonysága. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a terméket Magyarországon több energiával és élőmunkával állítják elő, mint egy fejlettebb élelmiszeriparral rendelkező országban.

A forint gyengülése fontos tényező

Hogy tisztábban lássunk, megkérdeztünk egy szakértőt, aki nem csak fogyasztói, de élelmiszeripari érintettséggel is bír a horrordrágulás fájdalmas hónapjaiban, így pontosabb képet tudott adni a miértekről. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a Pénzcentrumnak azt mondta: elsőként a forint hónapokon át tartó gyengülését tartja a ronda drágulás okozójának.

Legelőször a forint gyengülését említeném, ez volt szerintem a leglényegesebb tényezője annak, hogy az inflációs adat adat magasabb volt, mint az EU más országaiban. Mivel például a gabona ára a nemzetközi piacon euróban van megadva, így az nálunk az árfolyamgyengülés áremelő hatással bír, és ugyanez vonatkozik a húsra, tejre is, nem különülünk el a nemzetközi áraktól

- mondta Éder Tamás. Magyarázatként hozzátette: a hús és a tej azért fontos, mert bár önellátóak vagyunk például tejből, de az exportra is megy, így aztán nem csak behozatali, de kiviteli aspektusban is érintettek vagyunk az élelmiszerek ágazatában.

De nem kizárólag a forint gyengülésével magyarázható a horrordrágulás: a szakértő hozzátette, hogy a háború miatt elszállt energiaárak is tehetnek a drágulásról, ugyanis az iparban a termelés elejétől a végéig fontos tényező, mennyibe kerül éppen a villamosenergia vagy éppen a földgáz a nemzetközi piacon.

Természetesen a háború, majd az az követő energiaválság szintén hozzájárul, de más országokban is így van. A termeléstől a feldolgozásig köztudottan hatalmas energiaigénye van az élelmiszergazdaságnak. Kétségtelen az is, hogy a nemzetközi mezőgazdasági terménypiacra is komoly hatása volt az energiaárak emelkedésének

- magyarázta Éder Tamás.

Árstop: meddig még?

A kormány már csaknem egy éve vezette be az árstopot bizonyos élelmiszerekre. Ez azt jelenti, hogy az adott termékeket csak egy adott legmagasabb áron lehet eladni a magyaroknak. A termékek listája a héten aztán a burgonyával és a tojással is kiegészült.

Éder Tamás nem tagadja, hogy azoknak a termékeknek, melyekre bevezették, valóban jót tett árban, hogy árstop került rájuk, azonban a piacnak hosszú távon nem jó, ezért személyesen is reméli, hogy már nem maradnak velünk sokáig.

Azon a termékek árainak, amelyekre kivetették az árstopot, természetesen felső korlátot jelentett az intézkedés, de arról már inkább a kiskereskedőket kell megkérdezni, hogy a marzsot, a kieső profitot hol lehet behozni, és ők ezt hol, hogyan, milyen termékeken teszik meg. Egyetértek abban a gazdaságfejlesztési miniszterrel, hogy az ársapka tartós fennmaradása nincs jó hatással a gazdaságra – mi, élelmiszergyártók reméljük, hogy ezek az intézkedéseket minél előbb kivezetik

- mondta el a lapnak Éder Tamás. (Pénzcentrum)