Még a külügyi tárca sem tudja, hogyan fogja kiválasztani azt az öt-tíz egészségügyi önkéntest, akik az ebola járvány által sújtott nyugat-afrikai országokba küldendő orvoscsoport tagjai lehetnek.

Jelentkező lesz bőven, az Emberi Erőforrások Minisztériumának előzetes gyorsfelmérése szerint 100-200 szakember – köztük orvosok, sürgősségi ellátók, ápolók, műszakiak – is szívesen indulna Afrikába a járvány sújtotta vidékekre dolgozni.

Forrásunk szerint az érintettek döntésében a humanitárius elkötelezettség mellett sokat nyomhatott a latban, hogy úgy vélték, jóval nagyobb fizetséget kaphatnak, mint amennyit a hazai ellátórendszerben kereshetnek.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külbiztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára tavaly novemberben közölte, hogy Magyarország is részt vesz az ebola sújtotta országoknak segítséget nyújtó nemzetközi koalícióban, és öt-tíz orvost, egészségügyi dolgozót keresnek, akik vállalják, hogy abban a régióban szolgálnak. Néhány napja az erről szóló kormánydöntés is megjelent a Magyar Közlönyben.

A Népszabadság kérdései közül a Mikola vezette államtitkárság arra még nem tudott választ adni, hogy mikor indulhat útnak a csoport. A misszió tagjainak kiválasztásával kapcsolatos pályázat pontos feltételeiről sincs még döntés. Mint írták: a magyar segítők más országok önálló orvoscsoportjainak lehetnek a tagjai, és a nyugat-afrikai országokban létesített úgynevezett ebola-kezelő központokban, az Ebola Treatment Centerben (ETC) végezhetik a munkájukat.

Jelenleg az Egyesült Királyságnak, Svédországnak, Franciaországnak, Németországnak, Spanyolországnak van önálló gyógyító teamje az ebolával sújtott országokban. Egy-egy nemzetközi orvoscsoport általában 3-6 hónapot tölt a betegek kezelésével, a segítők 4-6 hetenként válthatják egymást. Az államtitkárságtól azt is megtudtuk, a kiutazó egészségügyi önkéntesek egészségének védelméről és az ahhoz szükséges eszközökről a kezelő központot működtető tagállam gondoskodik.

A magyar misszió tagjai munkájának díjazásáról nem ismertek a részletek, várhatóan azonban a feladatot vállalók kiemelt egészségügyi biztosítást kapnak.

Hogy ez pontosan mit takar, arra nem kaptunk választ. A kezelő központok saját egészségügyi előírásokat követnek a fertőződés megelőzése érdekében, illetve önálló biztonsági és kiürítési tervvel rendelkeznek. Erre a feladatra az Európai Unió külön mentési csoportot, a Medical Evacuationt foglalkoztatja. A szervezetnek van gyakorlata a háborús vagy egyéb vészhelyzetekből való emberek mentésére.

Guineai, libériai és sierra Leone-i menekültek melegednek Brüsszelben. A kezelő központok saját egészségügyi előírásokat követnek a fertőződés megelőzése érdekében
Francois Lenoir / Reuters

Az Országos Epidemiológia Központ adatai szerint: eddig az Ebola-láz által sújtott országokból 34 orvosi célú evakuáció történt február elejéig. Európába 12 alkalommal szállítottak igazoltan ebola-lázban szenvedő beteget (hármat Németországba, kettőt-kettőt Spanyolországba és Franciaországba, egyet-egyet Angliába, Norvégiába, Hollandiába, Olaszországba illetve Svájcba). Tizenhárom, fertőzésnek kitett, de meg nem betegedett egészségügyi dolgozót vittek haza (négyet Angliába, hármat Svédországba, kettőt Hollandiába, egyet-egyet Dániába, Németországba, Spanyolországba és Svájcba), akiknél az ebola-vizsgálat negatív eredményt hozott.

nol.hu (Címlap: Még ki sem írták a pályázatot, de már száznál több magyar szakember jelezte, részt venne a nyugat-afrikai terepmunkán - Baz Ratner / Reuters