Karácsony megint meggondolatlan volt, csacsiságokat beszélt, és ezzel zárótüzet húzott a fejére.
Aztán, jóvátenni kívánván a megjegyzését, békülékenységét demonstrálandó, tovább rontott a helyzeten.

Még mindig nem tanulta meg, hogy ezekkel szemben el kell felejteni a polgári viselkedési mintákat. Ezekkel nem lehet udvariaskodni, békülni se!
"Stephens! Bármit csinálsz, hagyd abba!" (Felejthetetlen bonmot a Ha című zseniális filmből.) Ez az egyetlen mondandójuk Karácsony, vagy bárki brancson kívüli, netán ellenzék – nekik kardélre hányni való ellenség – számára.
A gyerekszoba hiánya munkál itten.
Tudom, nehéz, mert máshoz vagyunk szokva! De muszáj lenne felfogni végre!

Karácsony ártatlannak, viccesnek szánt, elfuserált megjegyzése Orbán külsejéről: nem sikerült.
Bármennyire igaz! Bármennyire kilóg a magyar vezér a sorból, a roggyanós nadrágjában, elformátlanodott, gondozatlan külsejével, faragatlan viselkedésével
– és ezzel az általa képviselt országot is minősíti.

A külsejéről – leszámítva alacsonyságát – ő maga tehet.
Elhízását valószínűleg a túlzott táplálékbevitel okozza. Meg az, hogy felhagyott a sportolással. Ezekben a körökben ez gyakori fejlemény.
Mindazonáltal, leszámítva az imént az ország képviseletével kapcsolatban mondottakat, amiért mi szégyenkezhetünk helyette (és ez legyen a legnagyobb bajunk): magánügy. Nem kell vele viccelni!

Neki is estek, ízibe'.

Aztán Karácsony javítani próbált. Udvariasan. Hogy hát: (lehet, hogy te alacsony és köpcös vagy, viszont) jobban beszélsz angolul, mint én!

Nyilván bóknak szánta, engesztelésül.
Nem jött be. Orbán – nagyon rutinosan – nem reagált egyikre sem, de a csatlósok és seggnyalók rögtön rácsaptak, mint éhtyúk a tudjuk mire.

Hogy hát, lám: az ellenzék favoritja, egy főpolgármester nem beszél idegen nyelven! Nincs nyelvvizsgája! Hallatlan! És ez akar itt király lenni? Ez játssza itt a műveltet?

Olyan huszadrangú törleszkedők, mint a Corvinus rektora, egyenesen kikutatták az emlékeikben, hogy az egyetemi hallgatók általában gyenge idegennyelvi felkészültségére Karácsony a legjobb példa.
Tanította? Látta az indexét? Oda járt egyáltalán Karácsony? Mellékes! Nyaltunk egy jót!
(A CEU-n – mert oda járt – Karácsony angolul írt tanulmányt az egyik oktatója szerint.
Ami a kulturáltságot illeti, személyes tapasztalatom, hogy – ha nincs járvány – szinte nem lehet ki/elkerülni Karácsonyt, aki böllérversenyek és szotyi-rágós focimeccsek helyett színházba, koncertre jár!
Csak azért nem mondom, hogy szünet nélkül, mert rögtön megvádolnák, hogy nem dolgozik. Tehát: esténként, a szabadidejében!)

Megjegyzem, bár fogalmam sincs, milyen szinten beszéli a nyelvet, Orbánnak sincs nyelvvizsgája! Odahagyta az angliai, Soros által finanszírozott nyelvi tanulmányait, és hazajött bajt keverni.

Megjegyzem, a nyelvvizsga léte vagy hiánya önmagában semmit nem bizonyít. Próbálj külföldön, vagy külföldi cégnél idegen nyelvi állást szerezni, a kutyát se érdekli, hogy milyen papírod van! Beszélj, írj, olvass, aztán meglátjuk!

Megjegyzem, hivatalos tárgyalásokon mindenki az anyanyelvén nyilatkozik. A többi a szinkrontolmácsok dolga. Csevegni pedig egy vacsora közben, nos erre nyilván Karácsony legalább annyira képes lehet, mint Orbán.

(Ami egyébként a nyelvvizsgát illeti, a Rigó utca örök dicsőségére szolgál az eset, amikor megvágtak egy atyafit, aki Amerikában született, harmincéves korában hazaköltözött, és heccből nekifutott a nyelvvizsgának, abból a nyelvből, melyen egész életében kommunikált, dolgozott.
Megbuktatták, mert nem a Byron-korabeli angolt beszélte. Csak az amerikai élő nyelvet.
Na, de ez már messzire vezet: a nyelvoktatás, általában az oktatás kérdéseihez.)

Megjegyzem, és ez fontosabb: Karácsonynak meg kellene végre tanulnia, hogy ezekkel nem úgy kommunikál az ember, mint általában szokás!
Viccelődni nem érdemes, gesztusokat tenni pláne! Nem is értik! Nem is érdekli őket! Csak a szerezhető politikai haszon!

Megjegyzem továbbá, és ez a legfontosabb, hogy ilyen, lecsapásra felkínált magas labdákkal csak annyi érhető el, hogy lényeges dolgok helyett ilyen marhaságokkal foglalkozik a közvélemény. És, kényszerűségből, én is.