Úgy kúszik lefelé fizetésünk vásárlóértéke, mintha nem lenne holnap
Újabb drágulás jön. E kis mondatot mondhatnánk unottan is, hiszen már megszoktuk, lévén, általában be sem jelentik, csak döbbenünk lefelé a boltok pénztárainál, a végösszegek hallatán. - írja a hopihetanc.blog.hu.
Mégsem lehet e tőmondatot unottan kimondani, mert fáj. Fáj az, hogy a havi munkabérből egyre kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni. Pedig azt mondják: nincs infláció – az árak mégis folyamatosan szállnak el, és kúsznak felfelé.
A KSH ismét elkészítette kutatási anyagát a költéseinkről. A háziasszonyok pedig pontosan tudják, hogy ennek a hivatalos kimutatásnak köze nincs a valósághoz. A KSH adatai szerint ugyanis 2017. első félévében havi 79 ezer forintból 21,3 ezer forintot költöttünk élelmiszerre. .... A KSH által használt 79 633.- Ft/fő/hó költés sok (lásd lejjebb) esetben egy teljes háztartás havi jövedelmét jelenti.
Ez már csak azért is hazugság, mert vegyük a legalapvetőbb élelmiszert, a kenyeret, és annak árát. Vidéki viszonylatban gondolkodjunk, és számoljunk egy átlagos 320 forintos kenyérárral. Egy 3 tagú családnak minimálisan minden napra számolnia kell 1 kg kenyérrel, azaz: ez naponta 320 forintnyi kiadási tételt jelent, ami pedig havonta 9 600 Ft. Ehhez vegyünk 2-3 naponta 1 liter tejet. Ha sikerül olcsó tejhez jutni, ez átlagosan 2-3 naponta 180 forintos kiadás, ami havonta 2 700 forintot fog kitenni. Tehát a kenyér és a tej egy hónapra 12 300 forint – és még nem vásároltunk mást, csak alapvető élelmiszert – a havi szükségelt töredékét.
A KSH kimutatásával számolva ez azt jelenti, hogy a havi 21,3 ezer forintból havi 12,3 ezer forintot költünk kizárólag kenyérre és tejre, tehát marad 9 ezer forint húsra, egyéb tejtermékre, zöldségre és gyümölcsre. Most komolyan ennyire nyilvánvalóan nézik hülyének az embereket? ….
A KSH adatai szerint tehát 2017. első félévében havi 79 ezer forintból 21,3 ezer forintot költöttünk élelmiszerre. A valóság: 79 ezer forintból bizony hetente szükséges 21,3 ezer forintot egy 3 tagú család élelmezésére fordítani. Ez pedig a KSH állításával szemben azt jelenti, hogy a havi 79 ezer forintból havonta 85,2 ezer forintot kell egy család élelmezésére költeni.
Lehetetlen?
Az.
A jó házasszonynak ezt a bravúrt mégis, minden hónapban meg kell oldania. És ne feledjük: vannak családok, akik a havi 79 ezer forint bevételre csak álomként gondolnak, mert nincs nekik ennyi, mégis enniük és élniük kell, nekik is.
De maradjunk a havi 79 ezer forintos bevételnél. Ebből bizony nemcsak élelmiszerre, hanem lakhatásra, rezsire is költeni kell. Egy átlagos, 90 nm-es családi ház rezsije átlagban (ha nem számolunk hozzá tv-t, internetet és mobiltelefont költségeket), havonta 27 ezer forint.
Ehhez hozzá kell még számolni a negyedévente fizetendő biztosítási-, és szemétszállítási költségeket, ami 3 havonta kb. 16 ezer forint. Ha van autónk ennek fenntartásához szintén fizetnünk kell 3 havonta 8 -15 ezer forintot. A negyedéves költségeket, ha havi adatokra bontjuk, ez azt jelenti, hogy havonta átlag 31 ezer forintot el kel különítenünk a negyedéves költségeinkre. Ennek fényében tehát a rezsiköltség egy hónapra vetített összege: 58 ezer forint – és még nem tankoltunk, mint ahogyan nem vásároltuk meg az iskolába járáshoz szükséges bérletet sem a gyermekünknek. Ha kollégista, a kollégium költségét sem fizettük még ki, vagy épp a menzát, ha az iskolában étkezik gyermekünk.
A valóság tehát, minden reprezentatív egyéb költségek hozzászámolása nélkül azt jelenti, a KSH állításával szemben, hogy egy átlagosnak mondható, havi 79 ezer nettóból havonta 85,2 ezer forintot élelmiszerre, havi 58 ezret pedig rezsire kell költenünk. Ha albérletben élünk, akkor ehhez még hozzá kell számolni az albérlet havi díját, amit szintén ki kell fizetnünk. Ez, átlagban 40-150 ezer forint, attól függően, hogy vidéki-, vagy fővárosi albérletről beszélünk-e. És attól függően is, hogy az ország keleti-, vagy nyugati felén bérelünk-e lakást.
De elkanyarodtam a sok költségnem felsorolásában.
A lényeg tehát, hogy minden ellenkező állítás ellenére havi 79 ezer forintból havonta 143,2 forintot szükséges egy 3 tagú családnak élelmiszerre és lakhatásra költeni.
Magyarország, napjainkban.
Jól látható, hogy a legtöbb ember anyagi függésben, és folyamatos elszegényedésben él, az árak pedig – az előrejelzések szerit még 3%-al fognak növekedni. A társadalmi leszakadás borítékolható, a mértéke pedig jól megbecsülhető.
Hiszen egyértelműen azok fognak éhen halni, illetve hajléktalan létbe sodródni, akiknek nemhogy a minimumként meghatározott 79 ezerből, hanem ezen összeg alatt kell, hogy gazdálkodjanak, havonta. Ők pedig: a korhatár alatti rokkantak, a munkanélküliek, a közmunkások, és mindazon munkavállalók, akik minimálbéres munkaszerződéssel rendelkeznek.
A nyugdíjminimumosokról azért nem ejtettem szót, mert ők nem nevelnek gyermeket, de ők ugyanúgy le fognak szakadni, mint fiatalabb, létminimum alatt élő embertársaik. Ők azok is, akik rá volnának szorulva a szülőtartásra azoktól, akik szintén le fognak szakadni, és a mélyszegénység felé sodródnak.
Ha mindezt figyelembe vesszük, kijelenthető: hazánkban kb. 4-5 millió ember végérvényesen a szakadékba zuhan, záros határidőn belül.
Választások? …. A létminimumon, illetve az alatt élő családok szempontjából lényegtelen kérdés, nekik a túlélésre kell játszaniuk. Az ő túlélésükért pedig egyetlen, a jövő évi választásokon induló párt sem készített komplex és hatékony megoldást szolgáló (vagy legalább sejthető) programot.
Nekik tehát teljesen mindegy, melyik, önmaga felé kapzsi és hataloméhes politikai irányzat lesz a nyerő 2018-ban. Ők ezzel a párttal is, meg azzal a párttal is éhen fognak halni. Egyszerűen azért, mert egyik párt sem foglalkozik velük, és az ő anyagi-társadalmi helyzetük megoldásával.
Egyik párt sem akarja életben tartani őket.