Újabb történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai szerint: a múlt év utolsó negyedében 3,8 százalékos volt, így 2017-ben átlagosan 4,2 százalékot tett ki - az éves ráta rekordalacsony szintet jelent tízéves távlatban. A piaci elemzők szerint az idén további számottevő csökkenésre már nem is lehet számítani – éves szinten 3,6-3,9 százalékos munkanélküliségi rátát várnak 2018-ra -, hiszen lényegében már teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni. A tavalyi év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 421 ezer fő volt, vagyis 70 ezerrel dolgoztak többen, mint 2016-ban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája így 68,2 százalék volt: 1,6 százalékponttal magasabb az előző évinél.

Az elemzők szerint a foglalkoztatottság az idén már nem bővül tovább hasonló dinamikával, hiszen a kínálati oldal szűkössége – vagyis a munkaerőhiány, pontosan fogalmazva az egyre zsugorodó munkaerőtartalék és a kereslet földrajzi, képzettségbeli eltérése - gátat szab annak. A KSH adatai szerint egyébként a fiatalok és a nők körében lenne még tartalék: miközben ugyanis a 15–74 éves férfiak körében 3,3 százalékra mérséklődött a munkanélküliség, addig a nők 4,4 százaléka munkanélküli, a 15–24 éves korosztályban pedig 10,2 százalékos a munkanélküliség.

Mint arra Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rámutatott: szerkezeti változásokra volna szükség a munkaerőpiacon, mert a mostani helyzet nem segíti a gazdasági növekedést. A közfoglalkoztatottaknak például olyan szakképzést kellene kapniuk, amelyre igény van az elsődleges munkaerőpiacon. A részmunkaidős foglalkoztatásnak pedig a jelenleginél nagyobb szerepet kellene tulajdonítani, hogy a jelenleg inaktívak számára is lehetőség nyíljon a munkaerőpiacra történő belépésre. Németh Dávid megjegyezte: továbbra is problémát jelent a túl nagyra nőtt állami szféra és az ahhoz kapcsolódó bürokrácia. Ennek leépítését is mielőbb meg kellene kezdeni úgy, hogy az állami dolgozók elhelyezkedhessenek a magánszférában.

nepszava.hu