Egy egyszerű teszt, amivel ellenőrizheted a tüdőd életkorát
Tüdőnk állapota sokat elárulhat tágabb egészségi állapotunkról. Szerencsére jobb formába is hozhatjuk.
Szerinted hány éves a tüded? Minden lélegzetvétellel számtalan szennyező anyagnak, mikrobának, pornak és allergénnek van kitéve. Nem meglepő módon ez megviselheti ezeket a kényes szerveket, felgyorsítva az öregedésüket. De a tested többi részének öregedésére is hatással lehet.
2025 májusának elején egy nemzetközi légzési szakértőkből álló csapat publikálta az egyik első tanulmányt, amely az emberi tüdőfunkció öregedésével kapcsolatos változásait vizsgálta. A 20. század folyamán mintegy 30 000 férfi és nő adatain alapuló tanulmány kimutatta, hogy tüdőfunkciónk a húszas éveink elején-közepén éri el a csúcspontját. A nők tüdőkapacitása jellemzően néhány évvel korábban éri el a csúcspontját, mint a férfiaké – ezt követően pedig csökkenni kezd.
Judith Garcia-Aymerich, a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet professzora és a tanulmány vezetője szerint úgy tűnik, hogy ez az öregedés biológiailag programozott velejárója. Az olyan tényezők, mint a dohányzás , a légszennyezés és az olyan betegségek fellángolása, mint az asztma, mind súlyosbíthatják ezt a hanyatlást.
Minél jobb a tüdőkapacitás ebben a csúcskorban, annál ellenállóbb leszel a krónikus légzőszervi betegségekkel és más tüdővel kapcsolatos egészségügyi problémákkal szemben később, mondja Garcia-Aymerich. De a tüdő egészsége az egészséged számos más, meglepőbb aspektusával is összefügg, befolyásolva az immunrendszeredet, a testsúlyodat és még az agyadat is (olvass tovább, hogy megtudd, miért, a cikk későbbi részében).
Mennyire egészséges a tüdőd? És tehetsz valamit az állapotuk javítása érdekében?
A fent leírthoz hasonló vizsgálatok drága berendezéseket használnak a tüdő egészségének mérésére, de van egy egyszerű módja a tüdő otthoni tesztelésének. Csupán egy nagy műanyag palackra, egy vödörre vagy fürdőkádra és egy darab gumicsőre van szüksége. Ezután tegye a következőket (érdemes lehet mosogatóban vagy a szabadban is elvégezni, mivel kissé maszatos lehet):
- Először mérj ki 200 ml vizet egy mérőkancsóba, öntse át egy műanyag palackba, és egy tollal jelöld meg a vízszintet.
- Adj hozzá újabb 200 ml vizet, jelölje meg az új vízszintet, és ismételd meg a folyamatot, amíg a palack meg nem telik.
- Töltsd meg a vödröt vagy a kádat vízzel, és mártsd bele a most már teli palackot, miközben a palackot fejjel lefelé fordítod a víz alatt.
- Miközben a palackot ebben a helyzetben tartod, helyezd a gumicsövet a palack nyakába. Nem kell szorosan illeszkednie.
- Vegyél egy mély lélegzetet, és fújj a csőbe.
- Számold meg, hány csík vizet tudsz kifújni a palackból.
- Szorozd meg a vonalak számát 200 ml-rel (pl. három vonal 600 ml). Ez a szám a tüdő létfontosságú kapacitása, más néven erőltetett vitálkapacitás vagy FVC.
„A teszt a kilélegezhető levegő mennyiségét vizsgálja, amelyet létfontosságú [tüdő]kapacitásnak neveznek” – mondja John Dickinson, a Kenti Egyetem légzéstechnikai klinikájának vezetője. „Ezt a kifejezést először John Hutchinson angol sebész használta az 1840-es években. Elkezdte észrevenni, hogy azoknak, akik csak kis mennyiségű levegőt tudnak lélegezni, kevesebb idejük van hátra.”
Az Amerikai Tüdőgyógyászati Társaság szerint az FVC (kapacitás vitalitás) évtizedenként körülbelül 0,2 literrel csökkenhet az öregedés hatásai miatt, még az egészséges, soha nem dohányzó embereknél is. A kutatások szerint a normális egészséges FVC három és öt liter között van .
Dickinson szerint nem kell túlzottan aggódni, ha alacsonyabb eredményt kapunk ezzel az otthoni egészségügyi teszttel. „Sok embernek nehézséget okoz teljesen kiüríteni a tüdejét, ezért tévesen alacsony értékeket kaphatunk” – mondja.
De vannak módszerek a tüdő egészségének javítására és a teljesítményük romlásának leküzdésére is. És ha méltósággal szeretné megöregedni, ez létfontosságú lépés lehet.
Hogyan befolyásolja a tüdő az egészségét?
A kutatások azt mutatják, hogy az öregedéssel a tüdőszövet rugalmasságának csökkenését , a légzőizmok, például a rekeszizom gyengülését, valamint a bordák változását tapasztaljuk, ami korlátozza a tágulásának és összehúzódásának képességét. „Ha a tüdőfunkció csökkenése túlzott, az emberek olyan tüneteket tapasztalhatnak, mint a légszomj” – mondja Garcia-Aymerich. „Ez krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD) nevezett állapothoz vezethet, amelyet az alacsony tüdőfunkciós szint jellemez.”
De a tüdő egészségének romlása nemcsak fogékonyabbá tesz a tüdőbetegségekre. Meglepően sok más betegséggel is összefüggésbe hozható, a magas vérnyomástól az autoimmunitáson , anyagcsere-betegségeken , gyengeségen és akár a kognitív hanyatláson át.
Dawn Bowdish, a kanadai McMaster Egyetem professzora, aki az öregedésre és az immunitásra specializálódott, szerint ennek egyik oka az, hogy a tüdő elválaszthatatlanul kapcsolódik a szívhez és a keringéshez, valamint szoros kapcsolatban áll a tágabb immunrendszerünk egészségével az általa „tüdő-immun tengelynek” nevezett útvonalon keresztül.
„A tüdőben több millió immunsejt található, amelyek fontos funkciókat látnak el, mint például a szálló por légszennyezésének megtisztítása, a fertőzések leküzdése és a folyamatos belégzésből és kilégzésből eredő károk helyreállítása” – mondja.
Bowdish szerint, ha a tüdő immunsejtjei nem képesek eltávolítani a tüdőben felgyülemlett összes részecskét, fokozódó gyulladást váltanak ki, ami tüdőhegesedéshez, más néven tüdőfibrózishoz vezethet. Ez merevebbé teszi a tüdőt és kevésbé képes működni. A tüdőnkben fellépő gyulladás a szervezet légúti fertőzésekre adott reakciójának megváltozásához is vezethet, mivel az immunválasz további károkat okozhat.
Teszteld a légzésedet!
Egy másik otthoni teszt, amit Dickinson szerint elvégezhetsz, a nyugalmi légzés gyakoriságának felmérése, ami arra utal, hogy mennyi ideig tudsz kilégzéskor újra levegőt venni.
„Vegyél egy teljes lélegzetet, majd számold meg másodpercekben, mennyi ideig tudsz lassan kilélegezni” – mondja. „Legalább 11 másodpercig kell tudnod lassan kilélegezni.”
A gyengébb tüdőfunkcióról azt is kimutatták, hogy megelőz más, életkorral összefüggő egészségügyi problémákat, beleértve a szívbetegséget , a csontritkulást , a 2-es típusú cukorbetegséget és a memória romlását – bár ennek a kapcsolatnak a pontos természete még mindig nem tisztázott. Bowdish úgy véli, hogy a tüdőnkből kiinduló gyulladás az egész testben átterjedhet.
Az egészséges tüdő előnyei
A tüdőnk és az általános egészségünk közötti kapcsolat szintén kétirányú. Bowdish szerint, ha viszonylag egészségesen tartjuk a tüdőnket, nagyobb valószínűséggel maradunk betegségmentesek hosszabb ideig idősebb korban.
„Bár a tüdőkapacitás az életkorral csökken, ez nem ad okot aggodalomra azok számára, akik odafigyelnek a tüdő egészségére” – teszi hozzá Dickinson. „Az egészséges tüdő több mint elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy oxigénnel lássa el a szervezetet és eltávolítsa a szén-dioxidot az egész életen át. Ha azonban a csökkenés üteme gyorsul, az hatással lehet egészségünkre és életminőségünkre.”
Ha aggódik a tüdeje miatt, Dickinson azt javasolja, hogy forduljon orvosához egy megfelelő tüdőfunkciós vizsgálat elvégzésére, amely magában foglalja a spirométernek nevezett eszközbe történő légzést, amely méri a légzés hangerejét és sebességét.
A spirométer orvosi pontossággal kiszámítja az FVC-t (kapacitív űrtartalom), valamint az erőltetett kilégzési térfogatot (FEV1) – azt a levegőmennyiséget, amelyet egy mély lélegzetvétel után egy másodperc alatt ki tud kilégezni. Megadja az FEV1 és az FVC arányát is, ami jelezheti, ha van valami, ami akadályozza a légáramlást. Ezek a mutatók együttesen átfogó képet adnak a tüdő egészségéről.
„Ideális esetben azt javasolnám, hogy az emberek tízévente klinikailag ellenőriztessék tüdőfunkciójukat, ha nem tapasztalnak semmilyen tünetet, de azonnal tesztelniük kell, ha rendellenes légszomj tüneteit tapasztalják” – mondja Dickinson.
A tüdőfunkció javítása
Ha már ismeri tüdeje állapotát, a bizonyítékok azt mutatják, hogy vannak megelőző lépések, amelyeket megtehet tüdőkapacitásának javítása és az életkorral összefüggő hanyatlás mérséklése érdekében.
A rendszeres testmozgás például csökkentheti a légutak gyulladását, és javíthatja a légzőizmok erejét és állóképességét . Az étrend sótartalmának csökkentése is előnyös lehet, mivel a kutatások azt sugallják, hogy a túlzott sóbevitel súlyosbíthatja a tüdőgyulladást és a fibrózist. Eközben a halolajokban, antioxidánsokban, valamint C- és E-vitaminban gazdagabb étrendről azt is feltételezik, hogy segít megvédeni a tüdő falait a károsodástól.
Bowdish a potenciálisan gyulladáskeltő vegyi anyagok lenyelésének elkerülése érdekében a dohányzás és a vapelés abbahagyását javasolja. Daniel Craighead, a Minnesotai Egyetem adjunktusa szerint a jó tüdőfunkció fenntartásának másik módja az egészséges testsúly fenntartása és a felesleges testzsír felhalmozódásának elkerülése. „A hasi zsír akadályozhatja a tüdő teljes levegővel való megtelésének képességét” – mondja Craighead.
De van egy másik módszer is, amellyel ténylegesen javíthatjuk a tüdőfunkciót. Az 1990-es évek közepe óta a belégzőizom-tréning (IMT), vagyis a belégzés egy ellenállást biztosító eszközön keresztül, a légzőizom erejének fokozásának egyik módjaként vált ismertté olyan csoportokban, mint a sportolók és énekesek, egészen a meglévő légzési nehézségekkel, például asztmával és COPD-vel küzdőkig . Kutatások kimutatták, hogy az IMT javíthatja a testmozgási kapacitást és csökkentheti a vérnyomást.
Az IMT aranystandard módszere a Powerbreathe néven ismert orvostechnikai eszköz, amelyet az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) és más egészségügyi szolgálatok is jóváhagyott orvostechnikai termékként ismernek el . Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelte, mint a Covid-ból való felépülést támogató eszközt, és világszerte kórházak is használják prehabilitációra – a műtét előtti tüdőfunkció javítására a jó felépülés esélyeinek növelése érdekében –, valamint tüdőfibrózis kezelésére, és az intenzív osztályon lélegeztetőgépre szorulók támogatására.
Craighead szerint a tanulmányok jellemzően kimutatták, hogy napi két 30 lélegzetvételes IMT-ülés elegendő a légzőizmok erejének javításához.
Sabrina Brar, a Powerbreathe International orvosa a készüléken keresztül végzett IMT-t a kar- és lábizmok súlyemeléséhez hasonlítja. „A belégzésért felelős izmok erősítése, akárcsak a test bármely más izmának erősítése, növeli a légzőizmok állóképességét és erejét, valamint csökkenti a tüdőfunkció életkorral összefüggő romlását” – mondja Brar. „A lényeg az, hogy megmozgassuk a rekeszizomot és a bordaközi izmokat, majd idővel, ahogy a tüdő ereje javul, időszakosan növeljük az ellenállást.”
Egy másik lehetőség az, hogy egyszerűen elkezdünk énekelni vagy fúvós hangszeren játszani. A New York-i Louis Armstrong Központ kutatói úttörő szerepet játszottak ebben a megközelítésben, amikor megpróbálták javítani az asztmás emberek tüdőfunkcióját azáltal, hogy megtanították őket különféle fúvós hangszereken játszani. Más tudósok még egy okarinának nevezett fuvola elektronikus változatát is tervezték a tüdőfunkció javításának elősegítésére.
A Dél-dániai Egyetem adjunktusaként és képzett klasszikus énekesként Mette Kaasgaard számos olyan vizsgálatban vett részt, amelyek azt vizsgálták, hogy az éneklés hogyan segíthet a COPD-ben szenvedőknek.
Bár Kaasgaard szerint nincs bizonyíték arra, hogy az éneklés valóban visszafordíthatná a meglévő tüdőkárosodást, úgy véli, hogy mégis jótékony hatással lehet a tüdő egészségére azáltal, hogy javítja a légzőizmok használatának képességét.
„Az éneklés központi eleme a hosszú frázisok éneklésének képessége, ami megköveteli a rekeszizom, a bordák közötti izmok és a hasizmok kontrollját és rugalmasságát” – mondja.
De bármelyik tüdőedzést is választod, az segíthet ezeknek a létfontosságú szerveknek megbirkózni a világ minden megpróbáltatásával – lélegzetről lélegzetre. (BBC)