Újabb visszajelzést kapott az Orbán-kormány - ezt nem teszik ki az ablakba
A magyar kis- és középvállalatok cégvezetői nem akarják, hogy a kormány az egészségügyi és az oktatási kiadásokat csökkentse annak érdekében, hogy mérsékelhesse a munkabérekre rakódó közterheket. - írja a napi.hu.
Forrás: pixabay.com
Elégségesre értékelik az Orbán-kormány teljesítményét a munkaerőhiány enyhítésében.
Váratlanul csökkent a Policy Agenda kutatóintézet kis- és középvállalati (kkv) hangulatindexe. A mutató értéke az előző negyedévi 48,8 százalékról 47,8 százalékra morzsolódott le. Az index 2015 vége óta a 45-49 százalékos közötti sávban mozog, messze van a 2014-es választások idején mért 57 százalékos csúcsától.
A kkv-s cégvezetők 38 százaléka (félévvel ezelőtt még 42 százalékuk) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező fél évben, míg 14 százalékuk (félévvel ezelőtt 17 százalékuk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény.
Több mint harmaduk (35 százalékuk) számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez ugyan öt százalékponttal kisebb érték, mint fél évvel ezelőtt, de még mindig magas.
Kínosan rossz osztályzat
Saját vállalkozásának helyzetéről a cégvezetők 40 százaléka gondolja azt, hogy javulhat, míg 43 százalékuk inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Fél éve a cégvezetők 55 százaléka tartotta jelentős problémának a munkaerőhiányt, ami most már 67 százaléka gondolja ezt, ami brutális növekedés.
A Policy Angenda rákérdezett ara, milyenek tartják a munkaerőhiány kezelését célzó gazdaságpolitikát. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,1 lett, azaz nagyon negatív az ezzel kapcsolatos kormányzati munka megítélése. Jellemző, hogy 4-es vagy 5-ös értéket csak a megkérdezettek hét százaléka adott.
El a kezeket az oktatástól!
Arra a kérdésre, hogy a minimálbér emelése elégséges-e a munkaerő elvándorlásának megfékezésére, csupán nyolc százalékuk válaszolt igennel, míg 83 százalékuk nemmel. Ehhez kapcsolódóan kérdezték a kutatók, hogy a további béremelések fedezeteként mennyire tartanának szükségesnek az adócsökkentéseket, akár az egészségügyi. vagy oktatási kiadások csökkentése árán.
Miközben a cégvezetők rövid távon egyetértenek a járulékok lefaragásával, hogy ennek árán kevesebbe kerüljön a dolgozók foglalkoztatása, túlnyomó többségük, 72 százalékuk nem venne el forrást az egészségügytől, vagy az oktatástól.
