Nem jártak jól a rokkantsággal élők a tavalyi kártalanítással, és bármelyik megoldást is választották, az tíz helyett legfeljebb két év veszteségüket fedezte. Sokan a per lehetőségét is elbukták.

– A rokkantsággal élők tavalyi kompenzálása anyagilag és erkölcsileg is tovább alázza a korábbi ellátásuktól 2012-ben megfosztott egészségkárosodott embereket. Így fogalmazott lapunknak egy rehabilitációs szakértő, aki azt kérte, hogy a nevét ne írjuk le, mert fél a hatalom megtorlásától.

Mint arról beszámoltunk, a rokkantsággal élő, betegségük miatt dolgozni nem tudó emberek kálváriája 2011-ben kezdődött, amikor a Fidesz-kormány bejelentette: átalakítja a rokkantsági nyugdíjrendszert, „mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál”. A cél az volt, hogy aki csak tud (az is, aki nem tud) menjen vissza dolgozni. Aki a nyugdíjkorhatárt elérte, nyugdíjasként kapta tovább a támogatását, aki viszont nem töltötte be az 57. életévét, az egy bármikor csökkenthető vagy megszüntethető rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátásra lett jogosult az addigi járandósága – például a rokkantnyugdíj – helyett. Hogy melyikre, azt az akkor létrehozott rehabilitációs hatóság döntötte el, az orvosok egy új pontrendszer alapján sorolták be a betegeket. Akiről úgy gondolták, hogy dolgozhat, az rehabilitációs ellátásra vált jogosulttá. A hatóság dönthetett úgy is, hogy a beteg nem rehabilitálható, ebben az esetben járt a rokkantsági ellátás, de jóval alacsonyabb - felére, harmadára csökkentett – összegben, mint amit addig adtak.

Nem mindenki nyugodott ebbe bele, egy férfi, akinek a korábbi 91 ezer forintos járandóságát 42 ezerre csökkentették, bírósághoz fordult. Neki adtak igazat, majd a Kúria kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. Ezzel párhuzamosan nemzetközi perek is elindultak, többen az Emberi Jogok Európai Bíróságán kerestek és találtak jogorvoslatot.

A strasbourgi testület többször is kimondta: a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megszüntették, illetve csökkentették a rokkantnyugdíjak folyósítását annak ellenére, hogy a felperesek egészségi állapota nem változott.

A kormánynak törvényt kellett tehát módosítania, erre 2019. március 31-ig kapott határidőt. Több mint két év mulasztásos jogsértés után ennek végül 2021-ben tett eleget, de igen sajátos módon. Voltak, akiket teljesen kihagyott a kárpótlásból csak azért, mert a feltételül meghatározott időben éppen más jogcímen kaptak ellátást. Azok pedig, akiknek 2012-től rokkantsági ellátás járt, de a korábbinál alacsonyabb összegben, választhattak. Kérhették az egyszeri, 500 ezer forintos kompenzációt, és ebben az esetben lemondtak minden további jogorvoslatról. Sokan választották ezt a megoldást, mert biztos pénznek tűnt annak ellenére is, hogy az ellátás csökkenése miatt akár egy év alatt több volt a veszteségük, mint félmillió forint. (10 évvel számolva a reális összeg több millió lett volna). De dönthettek úgy is, hogy 2022-ben kérelmet nyújtanak be, hogy a hatóság állapítsa meg: az új rendszer bevezetése utáni első, komplex felülvizsgálat időpontjában egészségesebbek voltak-e, mint 2012 előtt. Akinél az orvosok úgy látták, hogy ezeken a – jellemzően 2012-től 2016-ig elvégzett – vizsgálaton nem voltak jobb állapotban, mint 2011-ben, magasabb ellátásra számíthattak. Sokan ebben a megoldásban reménykedtek, és abban bíztak, hogy egy élhető összeget fognak majd kapni.

Ám itt jött a csavar a történetben. A lapunknak nyilatkozó Cs. Józsefnek, pontosabban a férfi ötvenes éveiben járó, nyaki- és gerincsérvvel, pszichés betegségekkel küzdő feleségének esete jól mutatja, miről is van szó a gyakorlatban.

József elmesélte, hogy felesége egészségi állapota már annyira megromlott, hogy képtelen önállóan harcolni az igazáért, minden kudarc után rosszabbul van. „Volt egy lehetőség, amikor is felajánlottak minden rokkantnak 500 ezer forintot, de feleségem ezt nem fogadta el, és kérte a korábbi határozatok felülvizsgálatát. Méltatlannak tartotta ugyanis, hogy ellátásának összege jelentősen csökkent, miközben az állapotában semmilyen javulás nem történt.”

A kormányhivatal tavaly júliusban hozott egy döntést arról, hogy 43.985 forint helyett 69.730 forint jár a feleségnek, de csak a 2015. február és a 2017. január vége közötti időszakra. „Neki ugyanis 2015-ben volt, és 2017-ig szól annak a bizonyos első komplex felülvizsgálatnak az érvényessége, amelyre a jogszabály hivatkozik. A két összeg közötti különbséget megkaptuk, ám a döntés arról is szólt, és a határozatban erről tájékoztatott a kormányhivatal is, hogy a második, 2017-ben hozott, és a következő évekre vonatkozó minősítést és ellátást is felül kell bírálni. Erre viszont hiába vártunk, nem történt meg. Jött egy újabb végzés: a feleségemnek 2017-től újra a 2012-ben megállapított, alig több, mint 40 ezer forintnyi ellátás jár” – fogalmazott lapunknak József.

A házaspár nem értette, miért. A kormányhivatal osztályvezetőjétől azt a választ kapták, hogy több hasonló ügy van a megyében, és jogi értelmezést kért a Belügyminisztériumtól.

Így derült ki, hogy csak az első komplex vizsgálat érvényességi idejére vonatkozik a kárpótlás. József úgy döntött, hogy pert indít, de ezt trükkösen megakadályozták a hatóságok. Későn, 3 hónappal a végzés után postázták a belügyminisztériumi döntést, így az 5 év elévülési idő lejárta miatt jogorvoslatnak helye nincs – mondta. A férfi hozzátette: ha ő nem lenne a felesége mellett, jobb bele sem gondolni, mi lenne a beteg nővel. (Népszava)